Nővér

A székletinkontinencia kezelése végbél katéterrel

STELA Gilanová, KOLLÁROVÁ Lívia, PAPP Katalin

2014. ÁPRILIS 30.

Nővér - 2014;27(02)

Kitekintés

Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő kezelésre és kényelemre a kórházi tartózkodás ideje alatt. A minőségi ápolás alapvető feltételei közé tartozik a testi higiénia biztosítása és a humánus ellátás. Cikkünkben szeretnénk bemutatni a végbélkatéterezést, amely széklet-inkontinenciával rendelkező betegek ellátásában immár széles körben alkalmazott eljárás Szlovákiában. Továbbá konkrét adatokat közlünk a rektális katéter használatának gazdasági előnyeiről.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Kutatásról ápolóknak 4. rész: Eredmények értelmezése, következtetések levonása

KOVÁCSNÉ TÓTH Ágnes, LUKÁCS Réka

A tudományos munka hasznosságát az eredményeken keresztül minősítik. A kutatás nem mechanikus tevékenység. A statisztikai módszereket sokoldalúan fel tudják használni a kutatást végzők, de gyakran szembesülnek azzal, hogy értékes munkát végeztek-e? Az adatok definiálása szubjektív folyamat és a kutatónak szem előtt kell tartania azt, hogy az adatok által kijelölt határok között mozogjon és következtetései kapcsolódjanak a kutatáshoz. A tudományos kutatómunkát az eredményeken túl jellemzi az erkölcsi értéke is.

Nővér

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

A kutatás célja: Magyarország területén a Felnőtt ápolás és gondozás, Sürgősségi ellátás, Műtéti ellátás, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: A felmérés során alkalmazott anonim, önkitöltős kérdőív alapját az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérésnél alkalmazott kérdőív adta, amely a szerzők saját kérdéseivel egészült ki. A szerzők webes felmérést végeztek. A felmérés 2012. július 15. és szeptember 15. között zajlott, 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. A szerzők az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemezték az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszer és Khi-négyzet próba segítségével. Eredmények: A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi szakmacsoport esetében vannak hiányosságok a véradással kapcsolatos ismeretek terén. A válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem található lényeges eltérés. Következtetések: Az eredmények részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot mutatnak. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszűntetése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.

Nővér

Agresszív cselekmények előfordulásának vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében

IVÁNKA Tibor, IRINYI Tamás, RUDISCH Tibor

A vizsgálat célja: Agresszív cselekmények gyakoriságának verbális, illetve fizikális mintázatainak, továbbá emócióra kifejtett hatásának vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében. Anyag és módszer: A felmérés 453 egészségügyi szakdolgozó bevonásával készült keresztmetszeti kutatás keretein belül, önkitöltős kérdőívek használatával. Az eredmények értékelése SPSS 19.0 program felhasználásával, leíró statisztikai módszerek, Khi négyzet, illetve Wilcoxon próba alkalmazásával történt. Statisztikailag szignifikáns p <0,05 érték. Eredmények: Az egészségügyi szakdolgozók (n=453) 86,1%-a élt át valamilyen (verbális, fizikális) agresszív cselekményt amióta az egészségügy területén dolgoznak. Az agresszív cselekmények és a szakdolgozók szociodemográfiai paramétereinek vizsgálatakor szignifikáns különbségeket találtak a szerzők az életkor vonatkozásában, ami az incidensek következtében kialakult negatív hatást is befolyásolta (p <0.001). Mindemellett feltárásra került, hogy a kollégák az elszenvedett agresszív cselekmény után több segítségnyújtást kaptak közvetlen kollégáiktól, mint saját intézményüktől (p <0,001). Következtetések: Az agresszív cselekmények előfordulása az egészségügyi szakdolgozók körében gyakori jelenség. A kapott eredmények rámutatnak arra, hogy a probléma megléte mellett sürgető szükség van egy agresszió megelőzését célzó továbbképzés kidolgozására egészségügyi szakdolgozók körében, mivel agresszív magatartást mutató páciensekkel az egészségügy bármely területén találkozhatnak.

Nővér

Munkaelégedettség és jól-lét alakulása ápolók körében

NÉMETH Anikó, LAMPEK Kinga, BETLEHEM József

A vizsgálat célja: A szerzők célja volt feltárni az ápolók munkával való elégedettségének, jól-létének változását, valamint megvizsgálni, hogy a munkahelyi átalakulás miatt érzett bizonytalanság hatással van-e az ápolók jól-létére. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolónőket vizsgálta 2003 és 2010-ben. Eredmények: A munkahelyi elismerés és a pszichológiai igénybevétel mértéke jelentősen csökkent az első felmérés óta. A munkahelyi önállóság mértéke jelentősen romlott, mely megnyilvánul a csökkent döntéshozatalban, a munkamódszerek, munkafeladatok, a munkatempó és a munka megtervezési lehetőségének jelentős csökkenésében. Romlott a munkaközösség megítélése is, viszont a közvetlen ápoló felettes megítélése nem változott az első vizsgálat óta. A pozitív jól-lét mértéke jelentősen csökkent 2003 óta, a negatív jól-lét mértéke azonban nem változott. Következtetések: Az ápolók munkaelégedettsége romlott, valamint a munkahelyen érzett bizonytalanság hatással van jól-létükre.

Nővér

GRATULÁLUNK

A Magyar Ápolási Egyesület 2014. február 19-én immár negyedik alkalommal ünnepelte meg a Magyar Ápolók Napját, mely Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápoló születésnapjához kötődik. Az ünnepi eseményre Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében került sor.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Lege Artis Medicinae

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ Vittay Katalin

A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Ma­gyar­or­szá­gon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hang­­­­­­súlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd be­mutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nő­vér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A ke­retrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.

Nővér

Daganatos betegek életminősége

PATÓ Edit

A kutatás célja: Ezen vizsgálat egy nagyobb volumenű kutatás részét képezi. Célja felmérni a daganatos betegek életminőségének helyzetét, a betegség életvitelre kifejtett hatását, valamint a betegek lelki megterheltségét. Ezen túl felmérni a betegek ismereteit a daganatos betegségekkel kapcsolatban. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró, empirikus, és kiegészítő jellegű, amelyben a budapesti Honvéd Kórház és a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkológiai osztályokon dolgozó ápolók, és az azonos időben ott kezelt betegek vettek részt 2014-ben. A vizsgálat módszere az egyéni írásbeli kikérdezés. Az eredmények értékelése MS Excel és IBM SPSS programokkal történt. Az összes értékelhető kérdőív aránya 74,9% (N=131). Eredmények: A betegek saját egészségi állapotukat és életminőségüket 56,6%-ban alacsonynak ítélték meg, valamint 75%-uk azt vallotta, hogy mindennapjaik, és életvitelük is jelentős mértékben változott. A válaszadók 50%-a valamely negatív jelzővel írta le aktuális érzelmi állapotát, s igen gyakoriak körükben a különböző pszichés zavarok, például a depresszió 17,5%, a szorongás 18,5%, és csökkent önértékelés 14,1%. A válaszadók jelentős többsége (76,3%) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a daganatos betegségek természetéről. Következtetések: A daganatos betegek életvitelét/életminőségét nagymértékben befolyásolja betegségük. A betegek jelentős pszichés terhelésnek vannak kitéve.

Lege Artis Medicinae

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos attitűdje, véradási szokásai az egyes szakmacsoportokban

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

BEVEZETÉS - Egészségügyi szakdolgozók körében vizsgálatot végeztünk, felmértük véradási szokásaikat és a véradással kapcsolatos ismereteiket. MÓDSZEREK - A keresztmetszeti vizsgálat 2012. július 15. és 2012. szeptember 15. között történt a Felnőttápolás és -gondo­-zás-, Sürgősségi ellátás-, Műtéti ellátás-, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi technikával (n=312). Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A saját szerkesztésű elektronikus kérdőív összeállításához az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérés egyes kérdései kerültek felhasználásra. A szerzők az összegyűjtött adatokat IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spread­sheet (2012) program segítségével, leíró statisztikai módszerrel elemezték. EREDMÉNYEK - A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A vizsgálatban részt vevő mind a négy szakmacsoportba tartozó egészségügyi szakdolgozóink véradási aktivitása magasabb, mint az EU-s felmérés során 2009-ben megállapított országos átlag. Az egészségügyi szakembereink 61,86%-a legalább kétszer ad vért évente különböző helyszíneken. A véradástól való távolmaradás leggyakoribb okai az „egyéb okok”, a „korábbi véradásnál kizárták a véradásból”, valamint az „időhiány” voltak. Találtunk kü­lönb­ségeket az egyes szakmacsoport tag-jainak megítélése között az esetleges szükséges vérátömlesztés elutasítására/engedélyezésére vonatkozóan, de ezek nagy jelentőséggel nem bírnak. KONKLÚZIÓ - A kapott eredményeink alapján javasoljuk felhívni a figyelmet a közös, összehangolt együttműködés szükségességére, esetlegesen a véradás/transzfúziós terápia jelenlegi kompetenciaköreinek módosítására, alakítására, a szakdolgozók továbbképzéseken való részvételi lehetőségeinek javítására a véradási szokások és attitűd további növelése érdekében.

Nővér

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

A kutatás célja: Magyarország területén a Felnőtt ápolás és gondozás, Sürgősségi ellátás, Műtéti ellátás, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: A felmérés során alkalmazott anonim, önkitöltős kérdőív alapját az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérésnél alkalmazott kérdőív adta, amely a szerzők saját kérdéseivel egészült ki. A szerzők webes felmérést végeztek. A felmérés 2012. július 15. és szeptember 15. között zajlott, 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. A szerzők az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemezték az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszer és Khi-négyzet próba segítségével. Eredmények: A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi szakmacsoport esetében vannak hiányosságok a véradással kapcsolatos ismeretek terén. A válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem található lényeges eltérés. Következtetések: Az eredmények részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot mutatnak. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszűntetése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.