A hipertóniabetegség ellátásának alapelvei
KISS István
2012. NOVEMBER 20.
Magyar Orvos - 2012;20(11)
KISS István
2012. NOVEMBER 20.
Magyar Orvos - 2012;20(11)
A hipertónia mellett jelen lévő kardiovaszkuláris kockázati tényezők sokasága és összetétele alapvetően meghatározhatja a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia sikerét is. A nem gyógyszeres kezelések közül kiemelkedő fontosságú a napi gyakorisággal végzett fizikai aktivitás (pl. 30 perces 3 km-es séta).
Magyar Orvos
A diabetes mellitus klasszifikációja etiológiai csoportosításra törekszik. Az endokrin betegségekhez társuló állapotokat az egyéb speciális diabéteszformák közé sorolja (1). Ismert, hogy acromegáliában, Cushing-szindrómában, pheaocromocytomában, primer hyperaldosteronismusban, hyperthyreosisban, somatostatin vagy glükagon-termelő adenomában, primer hyperparathyreosisban károsodhat a szénhidrát-anyagcsere: diabétesz fokozott kockázatát jelző állapot (prediabétesz), illetve manifeszt cukorbetegség alakulhat ki.
Magyar Orvos
A fejfájás, mint a leggyakrabban előforduló panaszok egyike számos betegség tünete lehet. Szinte nincs olyan ember, akinek élete során ne fájna a feje. A fejfájásokat megjelenésük, gyakoriságuk, erősségük, időtartamuk és eredetük alapján lehet csoportosítani.
Magyar Orvos
A tüdőrák után a vastagbélrák előfordulása a leggyakoribb Magyarországon. Az előrehaladott stádiumban betegek többségének - egészen a közelmúltig - csekély volt az esélye a túlélésre. Az új diagnosztikai és műtéti/terápiás módszereknek köszönhetően ma már sokkal jobbak az eredmények: minden második beteg reménykedhet az ötéves túlélésben.
Magyar Orvos
A máj gócos eltérései annyira gyakran fordulnak elő, hogy ha 100 panaszmentes emberen hasi ultrahangvizsgálatot végeznénk, akkor 70-80-nál találnánk ilyen elváltozást. Szerencsére ezek nagyobb többsége jóindulatú, semmiféle kezelést nem igénylő góc (többnyire simplex cysta).
A területen szerzett pneumónia a mai napig a széles spektrumú, jó farmakokinetikájú antibiotikumok használata mellett is egy potenciálisan súlyos, jelentős letalitású betegség. Súlyos esetben a szövődménymentes gyógyulás egyik kulcsa az időben megkezdett, adekvát antibiotikum- és szupportív-terápia, ami életet is menthet.
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- járvány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és hatékony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egészségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neurológiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.
Hypertonia és Nephrologia
Az előző, 2015-ben megjelent magyar irányelv óta számos új ismeret látott napvilágot, amelyeket a 2018-ban kiadott ESC/ESH új európai irányelv részletezett. Ezek érintik a vérnyomás emelkedésében és a következményes szervkárosodásokban (úgynevezett hypertonia mediálta szervkárosodás [hypertension-mediated organ damage] - HMOD) szerepet játszó kórélettani folyamatokat, a hypertonia epidemiológiáját, a társuló cardiovascularis kockázati tényezőknek és társbetegségeknek a hypertoniás betegekre gyakorolt hatását, a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés hatékonyságát, valamint a hypertonia genetikáját. Ezek tették lehetővé a célvérnyomás pontosabb meghatározását is. Feladatunk tehát az volt, hogy ezeket az eredményeket beépítsük a korábbi irányelv szövegébe úgy, hogy egyúttal gyakorlatiasabb szempontokat is érvényesítsünk, és a hypertonia diagnosztikájára, kezelésére vonatkozó ajánlást közvetlenebb módon fogalmazzuk meg. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) 2018. évi irányelveinek szerkezete nem tér el lényegesen a korábbitól. Az ajánlások osztályai (I, IIa, IIb és III) és a bizonyítékok szintjei (A, B és C) is azonosak.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11. módosított, javított és kiegészített kiadás.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - Magyarországon az elöregedő társadalom komoly kihívások elé állítja az egészségügyi (és a szociális) ellátórendszert. Az időskorúak ellátásának komplex problémája miatt a geriátriai ellátás speciális integráló szemléletet kíván a hatékony működés érdekében. MÓDSZEREK - A magyar finanszírozó által elérhető adatok alapján, hazai és nemzetközi publikációkkal kiegészítve fogalmazunk meg ajánlásokat a geriátriai ellátásokkal kapcsolatban. EREDMÉNYEK - A publikus adatok alapján a geriátriai ellátások igénybevételének mértéke kicsi, Magyarországon belül komoly területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A járóbeteg-szakellátásban a geriátria szakmakódú eljárások száma csökkenő tendenciát mutat. MEGBESZÉLÉS - A hazai ellátórendszeren belül nem könnyű eligazodni az igénybe vehető szolgáltatások között, pedig nemzetközi példák alapján a geriátriai ellátás révén egészségnyereség-többlet realizálható. A hazai ellátórendszerben a geriátria szerepének növelése szükséges, ami a szakemberhiány kezelése, az ellátórendszerek közötti és az egészségügyön belüli szakmaközi kapcsolatok tisztázása és összehangolása révén valósulhat meg.
Hypertonia és Nephrologia
Munkánkban áttekintést adunk a haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdéseiről. Az elmúlt évek kutatási eredményei és fejlesztései alapján egyre több lehetőség van a haemolyticus uraemiás szindrómán belüli alcsoport-diagnózisok felállítására. A pontos molekuláris etiológiát feltáró alcsoport- diagnózis lényegesen befolyásolja a betegek klinikai ellátását mind rövid, mind hosszú távon. Összefoglalónk első részében az alcsoport-diagnózis felállításának lépéseit, és az annak alapján választott korai kezelés lehetőségeit tekintjük át, amelyhez a gyakorlati munkában hasznosítható áttekintő ábrákat is bemutatunk. A haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek hosszú távú ellátásának és a betegség monitorozásának szempontjait a második részben tervezzük összefoglalni.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás