Lege Artis Medicinae

A saját egészség megítélése és a pszichoszociális munkakörnyezet Vizsgálat a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében

PIKÓ Bettina, PICZIL Márta

2007. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(01)

BEVEZETÉS - Korábbi vizsgálatok szerint a munkakörnyezet jelentősen kihat a dolgozók egészségi állapotára és a stresszre adott reakcióikra, ami hozzájárulhat betegségek kialakulásához, vagy a segítő hivatást gyakorlók körében a kiégés jelenséghez. Vizsgálatunk célja, hogy egy szabadkai egészségügyi szakdolgozói mintában végzett adatgyűjtés és elemzés segítségével megnézzük, mennyiben befolyásolja a pszichoszociális munkakörnyezet saját egészségük megítélését. MÓDSZEREK - A kutatási mintában 253 szabadkai egészségügyi szakdolgozó vett részt: a többségük betegágy melletti ápolóként, főnővérként vagy asszisztensként dolgozik (mintegy 80,1%- uk). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves felmérést végeztünk, amely kiterjedt az egészség önértékelésére, a pszichoszomatikus tünetek gyakoriságának feltérképezésére, valamint a pszichoszociális munkakörnyezet (például lelki megterhelést okozó helyzetek gyakorisága, munkával való elégedetlenség) megismerésére. EREDMÉNYEK - A megkérdezett egészségügyi szakdolgozók jelentős arányban tapasztalnak olyan helyzeteket, amelyek lelkileg megterhelést jelentenek számukra. Ezzel párhuzamosan viszont gyakran nem rendelkeznek olyan kapcsolati hálóval, amely hatékony társas támogatást nyújtana számukra ilyen esetekben. A lelki megterhelés gyakorisága, a társas támogatás hiánya, a pluszmunka vállalása, a három műszakos munkakör, valamint a munkával való elégedetlenség negatívan hat a saját egészség megítélésére. KÖVETKEZTETÉSEK - A pszichoszociális munkakörnyezet jelentős mértékben kihat az egészségügyi szakdolgozók egészségének megítélésére, valamint pszichoszomatikus tüneteik gyakoriságára. Olyan készségek és technikák elsajátítására volna szükség valamennyi egészségügyi dolgozó számára, amelyek segítenének a megelőzésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

LAM-díj - 2006

NAGY Zsuzsa

A 2006. évi LAM-díjakra öt kategóriában hirdetett pályázatot a szerkesztőség. A legjobb közleménynek járó díjak ünnepélyes átadása 2006. december 5-én, az MTA Akadémia Club étterem zenetermében zajlott.

Lege Artis Medicinae

Ami bennem életre kel... Beszélgetés Gyimesi Ágnessel

NAGY Zsuzsa

„Az, amivel én foglalkozom - klasszikus művek kortárs művekként történõ megjelenítése (Purcell, Sosztakovics, Sztravinszkij, Mozart). Ez esetben más összefüggésrendszerbe kerülnek a művek, nem történeti és idõrendi, hanem valamely gondolati kapcsolódás okán (gondolatkotta), posztmodern színházi körülmények között. A művet nem eredeti környezetének megfelelõ elõadásmóddal, hanem e világ működési feltételeivel egyesítve jelenítem meg.” - írja egyik darabja kapcsán a „minden nõi hangfekvést átölelõ hangterjedelemmel rendelkezõ” énekesnõ.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi önkísérletek történetéből

MAGYAR László András

Az önkísérletek ősi eredetére fajunk elnevezése, a „homo sapiens” is utal. A sapio ige eredetileg csak annyit jelentett, hogy „ízlelek”, ebből a jelentéséből fejlődött ki a szó „gondolkodom” értelme. Az ősi, gyűjtögető társadalmakban ugyanis azokat a tapasztalt öregeket tartották bölcsnek, sapiensnek, akik ízleléssel meg tudták különböztetni az ehető gyümölcsöt a veszedelmestől.

Lege Artis Medicinae

Almásy Aladár akvarelljei

Lege Artis Medicinae

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXIX. nagygyűlése Zalakaros, 2006. november 9-11.

RUSZWURM Andrea

Az évente tartott nagygyűlést idén először rendezték Zala megyében, Zalakaroson, a Hotel MenDanban. Mintegy 140 érdeklődő egészségügyi munkatárs gyűlt össze; a két és fél nap alatt 45 előadás hangzott el, az öregedés kórélettanával, az időskorban előforduló betegségekkel és az időskor társadalmi kihívásaival foglalkoztak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.

Nővér

Munkaelégedettség és jól-lét alakulása ápolók körében

NÉMETH Anikó, LAMPEK Kinga, BETLEHEM József

A vizsgálat célja: A szerzők célja volt feltárni az ápolók munkával való elégedettségének, jól-létének változását, valamint megvizsgálni, hogy a munkahelyi átalakulás miatt érzett bizonytalanság hatással van-e az ápolók jól-létére. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolónőket vizsgálta 2003 és 2010-ben. Eredmények: A munkahelyi elismerés és a pszichológiai igénybevétel mértéke jelentősen csökkent az első felmérés óta. A munkahelyi önállóság mértéke jelentősen romlott, mely megnyilvánul a csökkent döntéshozatalban, a munkamódszerek, munkafeladatok, a munkatempó és a munka megtervezési lehetőségének jelentős csökkenésében. Romlott a munkaközösség megítélése is, viszont a közvetlen ápoló felettes megítélése nem változott az első vizsgálat óta. A pozitív jól-lét mértéke jelentősen csökkent 2003 óta, a negatív jól-lét mértéke azonban nem változott. Következtetések: Az ápolók munkaelégedettsége romlott, valamint a munkahelyen érzett bizonytalanság hatással van jól-létükre.

Lege Artis Medicinae

Szerzői válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” című olvasói levélre