Astellas-díj - Az év egészségügyi szakdolgozója
SÓFALVI Luca
2014. SZEPTEMBER 10.
Hivatásunk - 2014;9(03)
SÓFALVI Luca
2014. SZEPTEMBER 10.
Hivatásunk - 2014;9(03)
Esély, lehetőség és fórum - három szóban ez az Astellas-díj, amelyet 2011 óta vehetnek át egészségügyi szakdolgozók is. A példamutató teljesítményt nyújtó egyéni és csapatdíjazottak július 11-én, Budapesten, ünnepélyes díjátadón kapták meg az elismeréseket.
A feledékenységet sokan az időskor természetes velejárójának tekintik. De mint ahogy fiatalabb korban is előfordul, hogy nem emlékszünk arra, hova tettük a kulcsot, vagy a boltban elfelejtjük, hogy kifogyott otthon a cukor, addig időskorban sem tekinthető elfogadhatónak, ha az illető nem talál haza, nem ismeri meg a családtagjait. Jól érezhető a határ a szórakozottság-feledékenység, és a mindennapi életet veszélyeztető kóros memóriazavar között. Ez utóbbi kétségtelenül gyakoribb időskorban, de semmiképpen nem tekinthető normálisnak.
Hivatásunk
A mozgás nagyon fontos a mindennapi életben. Sokszor halljuk, hogy hetente kétszer-háromszor érdemes megdolgoztatni az izmokat, hiszen a mozgásnak számos pozitív hatása van a szervezetre. Sajnos egyre többször tapasztalom, hogy egy-egy kemény aerobikóra után a nyújtás alatt pakolászni kezdenek a vendégek. Vajon siet valahová? Nem érzi, hogy a nyújtás fontos része lenne az órának? Úgy gondolja, ettől formálódni már nem fog, csak időpocsékolás? Úgy gondolom, érdemes kihasználni azt az 5-10 percet: lazítani, kikapcsolni, nyújtani, kifújni magunkat. Az erősítés és a kardiómozgások mellett pedig érdemes kipróbálni a stretchinget mint óratípust.
Hivatásunk
Az ember élettani bioritmusa szerint nappal ébren van és aktív, éjszaka pedig alszik, pihen. Ezt a ritmust a köztiagy szomszédságában elhelyezkedő tobozmirigyben a melatonin ciklikus termelõdése tartja fent. A melatonin képzõdését a fényerõ csökkenése indítja be, erõs fényben nem termelõdik melatonin. Ezért érezzük például álmosítónak a szürke, borongós idõt, ezért vagyunk aluszékonyabbak télen és aktívabbak nyáron.
Zombor Gábor gondolkodás nélkül vállalta a feladatot májusban, amikor Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter felkérte államtitkárának, bár szakmai körökben már tavaly ősszel emlegették a nevét Szócska Miklós utódaként. Az egészségügyért felelős államtitkár lapunknak többek között azt is elmondta, nagy változások készülnek az alapellátásban, növekedhet a szakdolgozók presztízse, támogatják a szakdolgozói kompetenciák bővítését, de ebben először az orvosoknak és szakdolgozóknak kell szakmai konszenzust kialakítani.
Hivatásunk
Segíteni, támogatni, ápolni, gyógyítani másokat - kicsiny gyermekkorától érezte, hogy ez a küldetése. Ez vezette és vezeti ma is a betegek ápolásában, a következő generációk oktatásában, a társadalmi feladatvállalásban. Vágány Tamásné Ica, a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet ápolási igazgatója pályáját nem négy évtizede kezdte a ceglédi kórházban, amikor érettségi után munkába állt a belgyógyászaton, hanem sokkal korábban. A csemői tanyán, az erdő tőszomszédságában álló kis házban, ahol felnőtt. Úgy meséli, talán ott, azon a gyönyörű helyen, a fák között a rengetegben és a réten szívta magába mindazt az energiát, ami a hivatásához kell.
Lege Artis Medicinae
A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.
Lege Artis Medicinae
Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal indult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az orvosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a hazai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a kevesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag külhoni kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adatbázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét emelik a művészeti tárgyú írások, amelyek az orvosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Lege Artis Medicinae
A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az infrastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.
A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét, valamint depressziójának mértékét. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022. január 27.–február 14. között. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A kiégés átlagpontszáma csökkenést mutat a 2021-es felméréshez képest, azonban a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya még így is magas, 64,4% (42% esetében súlyos fokú a kiégés, már kezelés szükséges). A depressziót vizsgálva megállapítható, hogy a kitöltők 57,8%-a esetében nem állapítható meg depresszió jelenléte, a többi válaszadó esetében valamilyen mértékű depresszió felmerült. (Súlyos depresszió az összes depressziós dolgozó 6,8%-ának esetében detektálható.) Jelenleg hazánkban a betegek gyógyulási esélye alatta van annak, mint amit az egészségügyi ellátórendszerünk képes lenne biztosítani, „köszönhetően” részben annak, hogy a betegeket ellátó egészségügyi szakdolgozók súlyos lelkiállapotban vannak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás