Hivatásunk

Aki kinyitotta a kapukat - Zacher Gáborral munkáról, futásról és méregtelenítésről

TARCZA Orsolya

2013. MÁJUS 20.

Hivatásunk - 2013;8(02)

Futottam dr. Zacher Gábor nyomában. Az otthon lévő magabiztosságával, öles léptekkel haladt előttem a Péterfy Sándor utcai intézményhez tartozó Alsó erdősor utcai kórház zegzugos, félhomályos folyosólabirintusában, közben kedélyesen beszélgetett a fotóssal, akivel közös gimnáziumi éveket idéztek fel. Én meg csak iparkodtam, mert ki tudja, mi érheti az óvatlan eltévelygőt egy olyan osztályon, ahol öngyilkosokat, kábítószereseket és alkoholistákat kezelnek. Amúgy sem jártak arra sokan, szombat délután volt, ügyelet.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

A fáraó átka - A kézmosás soha nem mehet szabadságra

LIPTÁK Judit

Végre itt a nyár, a jól megérdemelt vakáció időszaka. A szabadság ideje alatt nem kell korán kelni, nem kell alkalmazkodni a munkahely elvárásaihoz, lazíthatunk. Vannak azonban olyan szabályok, amelyeket feltétlenül be kell tartanunk, ha nem akarjuk, hogy a rég várt pihenés helyett betegeskedéssel teljenek a szabadságos napok.

Hivatásunk

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Szakmai Díj, 2013 - Hivatás, család, emberség

TÓTH Tímea

Dr. Fáy Tamásné Margitka több mint öt évtizedig szolgálta a kecskeméti megyei kórházat, 1980-tól intézetvezető főnővérként, majd ápolási igazgatóként. Munkatársai következetes, távolba tekintő vezetőnek ismerik, családja odaadó feleségnek, anyának és nagymamának, környezete példamutató embernek tartja, barátai pedig tudják: a bajban elsők között nyújt segítő kezet.

Hivatásunk

MESZK Szakmai Díj, 2013

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az egészségügy területén kifejtett kiemelkedő szakmai és közösségépítő szakdolgozói tevékenység elismeréseként 2006-ban Szakmai Díjat alapított. Az elismerés annak a kamarai tagnak adományozható, aki hivatásának képviseletével az egészség megőrzése, betegségek megelőzése, az ápolás, gondozás, betegellátás terén magas színvonalú, példaértékű eredményt ért el, és kimagasló teljesítményével hozzájárult az egészségügyi ellátás és a szakdolgozói tevékenység fejlesztéséhez.

Hivatásunk

Meghallják, amit a szakma mond

TARCZA Orsolya

Az elmúlt időszakban számos intézkedéssel igyekezett javítani az ágazat vezetése a szakdolgozók helyzetén. Szeptembertől jelentős változás lesz a képzésben, dolgoznak az ápolói licence jogi keretekbe foglalásán, de a legjelentősebb intézkedés mégiscsak a tavaly elindult béremelés volt. Az elmúlt három év elvégzett munkájáról és a jövőben várható teendőkről dr. Páva Hannát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Hivatásunk

Az országos vezető ápoló hivatalba lépése rangot ad a szakmának

TARCZA Orsolya

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) köztisztviselőjeként kezdi meg munkáját Bagosi Gabriella, a május 13-án kinevezett országos vezető ápoló. A szakembert dr. Török Krisztina, az intézet főigazgatója sajtótájékoztatón mutatta be, aki szerint a kinevezéssel „rangot kap a szakma”.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lő­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hető vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követően egy­ér­tel­művé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentős része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sőbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idő in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különböző patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfőbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthető sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínűleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bővülő idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintő betegségek jelentős közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedő társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzően hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]

Hypertonia és Nephrologia

A hypertoniabetegség nem gyógyszeres kezelése és cardiovascularis rizikócsökkentés a praxisközösségekben

MOHOS András, KOZMA Anna, MARKÓ-KUCSERA Mária, MESTER Lajos

A hypertoniabetegség és a cardiovascularis megbetegedések kiemelt jelentőségű népegészségügyi problémát jelentenek. A kezelésükben a nem gyógyszeres terápiás lehetőségeknek önállóan vagy kiegészítésképpen minden esetben szerepük van, a betegek terápiahűsége kulcskérdés. Az alapellátás szerepe a gondozásban rendkívül fontos, a praxisközösségi modell révén új alapellátási szereplők (például: dietetikus, gyógytornász) bevonásával pedig a lehetőségek bővülnek. Az A Praxisközösség és a Marosmenti Praxisközösség működése során az egyéni egészségállapot-felmérésen részt vett, valamint a dietetika, illetve gyógytorna szolgáltatást igénybe vevő páciensek eredményeinek elemzése. A praxisközösség munkatársainak a működési modellel kapcsolatos attitűdjének felmérése. Az A Praxisközösségben 2409 fő, a Marosmenti Praxisközösségben 1826 fő vett részt egyéni egészségállapot-felmérésen. A résztvevők 14,6%-a és 19,9%-a volt 18 év alatti. A 18 év feletti résztvevők 58,9%-a és 60,7%-a volt nő. Gyógytorna szolgáltatást 1083 és 232 páciens, dietetikát 147 és 187 fő vett igénybe. Az állapotfelmérések életkori megoszlása a hazai korfának megfelelő. A prevenciós szemlélet mellett a lakóhelyhez közeli egészségügyi ellátás szempontjai is előtérbe kerültek. A praxisközösségi koncepciót a páciensek örömmel fogadták, a gyógytorna nagyobb népszerűségnek örvend köreikben, mint a dietetika. A praxisközösségek valamennyi tagja pozitívan vélekedett a projektben folyó szakmai munkáról. Következtetések: A páciensek és az egészségügyi szakemberek részéről egyaránt igény van a praxisközösségi koncepcióra. Megfelelő monitoringrendszer kialakítása, valamint a hosszú távú, fenntartható működést biztosító feltételek kidolgozása nélkülözhetetlen a tartós, társadalmi szintű egészségnyereség eléréséhez.

Lege Artis Medicinae

A szalonok dédelgetett kedvence - Liszt Ferenc élete

KÖVES Péter

Kétszáz éve született „Hirhedett zenésze a világnak”, ahogy Vörösmarty Mihály köszöntötte a világhírű zeneszerzőt, zongoravirtuózt, tanítómestert, jótékonykodó adakozót, zenésztársait segítő, bátorító művészt, aki egyszersmind világjáró, ünnepelt alakja volt korának, és azóta sem tudunk napirendre térni afölött, honnan eredt zsenialitása, szorgalma.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primer prevenciós programja - I. rész A tartásjavító mozgásanyag elméleti alapja

GARDI Zsuzsa, FESZTHAMMER Artúrné, DARABOSNÉ Tim Irma, TÓTHNÉ Steinhausz Viktória, SOMHEGYI Annamária, VARGA Péter Pál

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjának tartásjavító mozgásanyaga a gerinc biomechanikailag helyes használatának tudatosítását és automatizálását célozza. A biomechanikailag helyes testtartás dinamikus egyensúlyi állapot, alapja a medence helyes középállása, valamint az izomegyensúly. A medence helyes középállása esetén oldalnézetben a spina iliaca anterior superior és az os pubis medialis felsõ pontja függõleges vonalat alkot (vagyis a frontális síkban helyezkedik el). A medence ezen középállása esetén a test oldalnézeti, képzeletbeli súlyvonala a II-V. ágyéki csigolya testén és a II-V. nyaki csigolya testén halad át. A testtartásért felelõs izmok egyensúlya esetén az izmok ereje és nyújthatósága megfelelõ a gravitációval szembeni, szinte állandó munkára. Statikus vagy dinamikus túl- vagy alulterhelés esetén a zsugorodásra hajlamos izmok rövidülnek, a gyengülésre hajlamos izmok megnyúlnak, és így már nem képesek a megfelelõ működésre. Mivel az izomegyensúlyban számos olyan izom és izomrész dolgozik, amely a testnevelés és sport megszokott mozgásaiban nem vesz részt kellõen, ezért a Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító mozgásanyagának ki kellett terjednie ezen ritkán használt izmok célzott nyújtására és erõsítésére is. A mozgásanyag a testtartásért felelõs izmokat nyújtja és erõsíti az izomegyensúly kialakítása és fenntartása érdekében; 12 tesztgyakorlat köré épül, amelyek felmérik a testtartásért felelõs izmok erejét és nyújthatóságát. Aki mind a 12 gyakorlatot hibátlanul képes elvégezni, annak az izomegyensúlya rendben van. A már gyermekkorban is folyamatosan ható mozgásszegény, ülõ életmód okozta károsodás ellensúlyozása érdekében a mozgásanyagot az iskolai (és lehetõleg óvodai) testnevelés részeként a tanulóéveken át rendszeresen kell végeztetni minden tanulóval.

Lege Artis Medicinae

Óvodáskorú gyermeket nevelõ szülõk baleset-megelõzési és elsõsegély-nyújtási ismeretei

BÁNFAI Bálint, RADNAI Balázs, MARTON József, PÉK Emese, DEUTSCH Krisztina, BETLEHEM József

BEVEZETÉS - Napjainkban a balesetek az egész világon a vezető halálokok között szerepelnek. Ezek a gyerekeket fokozottan érintik. Ezért fontos, hogy legyen a környezetükben olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a témában. Kutatásunk célja az óvodáskorú gyermeket nevelő szülők baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteinek felmérése volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kutatásunk - ban óvodáskorú gyermekek szülei vettek részt. Az ő baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteiket mértük fel kérdőív segítségével. A kutatásban összesen 234 szülő vett részt (n=234). A statisztikai elemzést SPSS 20.0 programmal végeztük, leíró statisztikát, χ2-próbát és ANOVA-tesztet al - kalmaztunk. EREDMÉNYEK - A gyermekek nagy része már szenvedett el legalább egyszer balesetet korábban (73,5%). A legtöbb baleset otthon következett be (88,5%). A szülők jelentős része vett már részt korábban elsősegély- tanfolyamon (74,4%), legtöbb esetben a jogosítvány megszerzésekor (81,6%). A szülők nagy része fontosnak tartaná, hogy a gyermek kapjon baleset-megelőzéssel (89,7%) és elsősegélynyújtással (70,5%) kapcsolatos ismereteket már óvodában. A szituációs feladatok során mindössze 10 szülő volt, aki mind a kilenc kérdésre a helyes választ adta (4,3%). A helyes válaszok száma szignifikánsan összefüggött az anyagi helyzettel (F=2,737, p=0,03). A szülők saját tudásának megítélése és a korábbi tanfolyamon való részvétel (p<0,05), valamint az iskolai végzettség (p=0,029) között is szignifikáns összefüggést találtunk. KÖVETKEZTETÉSEK - A balesetek egy része megelőzhető. A probléma javítható lenne azzal, ha a szülők részt vehetnének olyan tanfolyamon, ahol bővíthetik ismereteiket.