Keresési eredmények

Egészségpolitika

2020. NOVEMBER 25.

Bérrendezés és Covid-protokoll- háziorvosoknak

Több ponton is bizonytalan helyzetbe sodorták az elmúlt hónapok a háziorvosokat. Az október eleji, történelminek aposztrofált egészségügyi intézkedésekből első körben, másokkal egyetemben a háziorvosok is teljesen kimaradtak. Azóta már a kormány is deklarálta szándékát: az alapellátási rendszer átalakítását, illetve bérrendezést, ami úgy tudjuk, már kézzel fogható távolságban van. A szakmai érdekvédelmi cél, hogy a háziorvosi team ugyanazt a bért kapja meg a finanszírozáson keresztül, mint az állami illetve önkormányzati egészségügyi dolgozók, a jogviszony törvényi kötelmei nélkül. Az egzisztenciális helyzet mellett a Covid-járvány hozta talán az ellátás tekintetében az egyik legfelelősségteljesebb, és legnehezebb feladatot az alapellátásnak. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója segíti a kollégák eligazodását.

Egészségpolitika

2020. JÚNIUS 29.

Telemedicina - villámgyorsan váltott az egészségügy

Eleddig nagy volt az ellenállás és a bizalmatlanság a virtuális térben való orvosi ellátással szemben. A koronavírus-járvány viszont kikényszerítette a változást, mégpedig rohamtempóban. A telemedicina szolgáltatások térhódítása ugrásszerűen nőtt világszerte, így itthon is.

VIDEO

2020. SZEPTEMBER 11.

hirdetés

A gén X környezet

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Gonda Xéniát a GABA-rendszer, illetve genetikai vizsgálatok modern szemléletéről kérdeztük.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[Myasthenia gravis-betegek autonóm rendellenességeinek elektrofiziológiás vizsgálata: prospektív tanulmány]

NALBANTOGLU Mecbure, AKALIN Ali Mehmet, GUNDUZ Aysegul, KIZILTAN Meral

[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az auto­nóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm mûködés jellemzi az MG-betegek különbözô alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm mûkö­dés tesztelése érdekében szimpatikus bôrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végez­tünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülô betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amp­litúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idô növeke­dé­sével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rend­ellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre nega­tív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus ko­linerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[A transcranialis mágneses stimulációval végrehajtott folyamatos 30, 50 és 100 Hz-es θ-hullám-ingerlés hatásai egészséges személyek elektrofiziológiai paramétereire]

OZDEMIR Zeynep, ACAR Erkan, SOYSAL Aysun

[A transcranialis mágneses stimuláció robusztus mágneses mezôket használó, nem invazív el­járás, amivel elektromos áramlást lehet elôidézni a nagy­agykéregben. A kettôs stimuláció küszöb alatti kondicio­náló stimulust (CS), majd küszöb feletti tesztstimulust (TS) alkalmaz. Amikor a két stimulus közötti idôtartam (interstimulus interval, ISI) 1–6 msec, a kiváltott motoros potenciál amplitúdója (MEP) csökken; ennek a csökkenésnek a neve rövid intervallumos intracorticalis gátlás (SICI). 7–30 msec ISI esetén a MEP-amplitúdó nô, ennek neve rövid intervallumos intracorticalis facilitáció (SICF). A leggyakrabban 50 Hz frekvenciával alkalmazott folyamatos θ-hullám-ingerlés (cTBS) kimutathatóan csökkenti a corticalis ingerelhetôséget. A jelen vizsgálat elsôdleges célja az volt, hogy meghatározzuk, milyen idôtartamú cTBS révén lehet jobb gátlást, illetve serkentést elérni. A vizsgálat másodlagos célja az 50 Hz-es cTBS hatásának összehasonlítása volt a 30, illetve 100 Hz-es cTBS hatásával. A nyugalmi motoros küszöb (rMT), a MEP, a SICI és a SICF értékeit 30 egészséges önkéntes esetében tanulmányoztuk. A SICI esetében 2 és 3 msec intervallummal az rMT 70–140%-át használva alkalmaztuk a CS-t és a TS-t, míg SICF esetében 10 és 12 msec intervallumokat használtunk. Minden csoportban 10 személy kapott 30, 50 vagy 100 Hz-es ingerlést, ezt követôen azonnal és 30 perc elteltével rögzítettük az rMT, az MT-MEP, a SICI és a SICF értékeit. A SICI-ben nagyobb gátlást lehetett elérni 3 msec-mal, mint 2 msec-mal, míg a SICF-ben nagyobb serkentést lehetett elérni 12 msec-mal, mint 10 msec-mal. 30 Hz-en a cTBS segítette a gátlást és gátolta a serkentést, míg az 50 Hz-es stimuláció kevesebb gátlást és nagyobb interindividuális variabilitást eredményezett. A 100 Hz-es stimuláció hatására a cTBS csekély serkentést eredmé­nye­zett a MEP-amplitúdókban, kevesebb interindividuális va­riabilitással. A SICI és a SICF nem különbözött szignifikáns mértékben 50 és 100 Hz-es cTBS esetén. Vizsgálatunk szerint a 3 és 12 msec-os SICI és SICF alkalmazása, valamint a 80–120%-os rMT-vel alkalmazott CS és TS biztonságosabb gátlást és serkentést eredményez. A közelmúltban különféle neurológiai beteg­ségek kezelésére kezdték használni a TBS-t; eredményeink alapján az 50 Hz-es helyett inkább a 30 Hz-es cTBS-sti­mu­láció használatát javasoljuk, mivel nagyobb biztonsá­gos­­ság és kisebb interindividuális variabilitás mellett nagyobb gátlást eredményez. ]

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[A retina morfológiai változásai Parkinson-kóros betegek kétéves utánkövetése során]

ATUM Mahmut, DEMIRYÜREK Enes Bekir

[A vizsgálat célja az idiopathiás Parkinson-kór (IPD) progressziója és a retinamorfológia változása közötti kapcsolat feltárása. A vizsgálatba 23, korai stádiumban lévô (Hoehn–Yahr-skála szerinti 1. és 2. fázis) IPD-beteget és 30, életkorban illesztett egészséges kontrollszemélyt vontunk be. Minden beteget legalább két évig követtünk, a 6 hónapos idôközönként tartott ellenôrzô viziteken (a vizsgálat kezdetén, 6, 12, 18 és 24 hónap elteltével) részletes neurológiai és ophthalmicus vizsgálatok készültek. Minden vizit alkalmából elvégeztük a következô méréseket és értékeltük a következô skálákat: Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála III. rész (UPDRS III), Hoehn–Yahr-skála (H&Y), legjobb korrigált látóélesség (BCVA), szemnyomás (IOP), centrális maculavastagság (CMT), retinalis ideg­rostréteg-vastagság (RNFL). Az IPD-betegek és a kontrollszemélyek átlagos életkora a következô volt: 43,96 ± 4,88 év és 44,53 ± 0,83 év. A vizsgálat kezdetén az IPD-csoportban a betegség fennállásának átlagos ideje 7,48 ± 5,10 hónap volt (0–16 hónap tartományban). A kétéves utánkövetés során nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport BCVA- és IOP-értékei között (p > 0,05, p > 0,05). Két év elteltével szignifikáns különbség alakult ki a két csoport átlagos és felsô kvadránsbeli RNFL-értékei között, míg egyéb viziteken nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni az RNFL-értékek között (p = 0,025, p=0,034, p > 0,05). A kétéves utánkövetés során nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport CMT-értékei között (p > 0,05). Az IPD progressziójával párhu­za­mo­san az átlagos és felsô kvadránsbeli RNFL-értékek szignifikáns mértékû romlást mutattak.]

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek

ÇAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAŞ Pınar

Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkezô idegrendszeri fejlôdési zavar, aminek az etiológiája nem kellôen tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehetô­ségei­nek bôvülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkezô betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fô). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idô alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ôk képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedô betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelô metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.

Hírvilág

2021. JANUÁR 04.

A pénzügyi problémák is lehetnek a dementia korai jelei

Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között

Nővér

2020. ÁPRILIS 30.

Gyógyszerszedési szokások felmérése hipertóniás felnőttek körében

VARGA Bernadett, FUSZ Katalin, CSIMA Melinda, LUKÁCS-HORVÁTH Marianna, DEÁK András, STROMAJER-RÁCZ Tímea

A magas-vérnyomás betegség a legismertebb rizikófaktor a kardiovaszkuláris megbetegedések és a stroke kialakulásában. Jelen vizsgálat célja, a 40 évnél idősebb, hipertóniában szenvedő betegek életmódjának, betegség reprezentációjának, valamint gyógyszerszedési szokásainak felmérése Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatásunkat 2017-ben online kérdőív formájában végeztük 40 évnél idősebb magas-vérnyomás betegségben szenvedők körében (n=267). Az adatgyűjtés eszköze a Brief Illness Perception Questionnaire rövidített változata, a Morisky Medication Adherence Scale (8-item) és saját szerkesztésű kérdőív. A kor előrehaladtával magasabb terápiahűség jellemző a vizsgált populációra (r= 0,26; p<0,001). A páciensek, akiknek a körzeti orvos javasolt életmódbeli változtatásokat, magasabb terápiahűséggel bírnak (p=0,032). Akiknek magasabb volt az eddig mért legmagasabb vérnyomásuk (r=0,18; p=0,003), nehezebben élik meg a betegségüket (r=0,15; p=0,014). Az egészségmagatartás és a körzeti orvos tájékoztatása befolyásolhatják a hipertónia megélését és a terápiahűséget. Az egészségmagatartás és a terápiahűség szintjének növelésében a háziorvosok mellett, kiemelt szerepe lehet a kiterjesztett hatáskörű közösségi szakápolóknak.

Nővér

2020. JÚNIUS 30.

Szülői bánásmód vizsgálata kivonuló mentődolgozók körében

MOSKOLA Vladimír, SUSÁNSZKY Éva, SZÉKELY Andrea, HORNYÁK István, OZSVÁRT Barbara, NÉNINGER Tibor, BALOGH Zoltán

A család, a családi kapcsolatok alakulása, a családi szocializáció meghatározó szerepet játszik a felnőtté válásban, a későbbi magatartásformák kialakulásában. A szülői bánásmód szoros összefüggést mutat a problémamegoldó készségekkel, ennek okán a mentőellátásban a váratlan helyzetek megjelenésére adott adekvát válaszokat befolyásolhatják. A vizsgálat célja: feltárni és elemezni azokat a szülői attitűdöket, magatartásformákat, amelyek a kivonuló mentődolgozók neveltetése során megjelentek, és összefüggésbe hozhatók a vizsgálati minta demográfiai, szocio-ökonómiai jellemzőivel, valamint a munkával, munkahellyel és az egészségmagatartással. A felmérés az Országos Mentőszolgálat dolgozói és a MESZK Országos Mentésügyi Szakmai Tagozatában résztvevők között történt. A felméréshez demográfiai, munkahelyi és egészségi állapotra vonatkozó kérdéseken felül, Perris és munkatársai által létrehozott, a szülői nevelői attitűdöket a gyermek, nevelt, alárendelt oldaláról vizsgáló Egna Minnen Beträffande Uppfostran (EMBU) nevű kérdőív rövidített, 23 kérdéses változatával vizsgáltuk (s-EMBU). A beérkező válaszok elemzése az SPSS PC. 25.0 statisztikai programmal történt, leíró statisztika, kétmintás t-próba, korrelációszámítás, varianciaanalízis alkalmazásával. A vallás, kiemelten az iskolai végzetség és a női nem, valamint a korlátozó és a meleg szülői bánásmódok között feltűnő összefüggések találhatóak. Kiemelkedően az anyai elutasítás és az apai túlvédés igazolódott a fővárosban dolgozók körében, ennek hátterében felmerül az az összefüggés, hogy a nagyváros adta „sokszínűség” a normaszegő magatartásoknak és a jó társas kapcsolatok kialakításának kifejezetten kedvez. A szülői korlátozás, mint a kutatásunk egyik feltárt jellemző szülői magatartása és a vallásossággal, magasabb iskolai végzettséggel történő pozitív kapcsolata a kivonuló mentődolgozók azon részében, akik magasabb beosztásban dolgoznak, felveti annak lehetőségét, hogy a segítő, életmentő tevékenység hivatásszerű megjelenését befolyásolja a vallásosság és az ezekből adódó erkölcsi és szociális érzékenység kialakulása a neveltetés során.