Keresési eredmények

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Cardiovascularis rizikóbecslés krónikus vesebetegségben, a bal kamrai szívizomtömeg-index jelentősége

SÁGI Balázs, KÉSŐI István, VAS Tibor, CSIKY Botond, NAGY Judit, KOVÁCS Tibor

Bevezetés: Korábbi vizsgálatok alapján ismert, hogy krónikus vesebetegekben (CKD) a cardiovascularis mortalitás és morbiditás sokszorosan felülmúlja az átlagpopulációét, valamint a balkamra-hypertrophia (BKH) a cardiovascularis betegségek független rizikófaktora. Azonban CKD-ben a BKH, az artériás érfalmerevség (AS) és a vesefunkció kapcsolata még nem teljes mértékben tisztázott, illetve prognosztikai szerepükről is kevés adat áll rendelkezésre. Vizsgálataink céljai részben egy keresztmetszeti vizsgálatban a BKH megítélésére mért szívizomtömeg-index (LVMI), az AS és a vesefunkció kapcsolatának vizsgálata volt. Emellett egy követéses vizsgálatban az LVMI prognosztikai szerepének tisztázása volt a cél krónikus IgA-nephropathiás (IgAN) betegekben. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 79, klinikánkon gondozott IgAN-beteget vizsgáltunk. Az LVMI-t echokardiográfiás mérés alapján határoztuk meg. Az AS-t fotopletizmográfiás módszer (PulseTrace) segítségével mértük és a stiffnessindex - szel (SI) jellemeztük. A vesefunkció (GFR) becslésére (eGFR, ml/min/1,73 m2) az MDRD-formulát használtuk. A követéses vizsgálatban a primer kombinált végpont a teljes mortalitás, a legfontosabb cardiovascularis események (stroke, myocardialis infarctus vagy cardiovascularis beavatkozások, például revascularisatio) és a végstádiumú vesebetegség elérése volt. A szekunder végpontokat (a cardiovascularis és a vesevégpontok) külön is vizsgáltuk. Eredmények: A keresztmetszeti vizsgálatunkba bevont 79 beteg közül 50 férfi volt, a betegek átlagéletkora 46 ± 11 év volt. Az LVMI átlagos értéke 106,66 ± 22,98 g/m2- nek adódott. A nemzetközi irodalom alapján kórosnak tekintett határérték alapján (férfiak esetén 115 g/m2, nők esetén 95 g/m2) betegeinket két csoportra osztottuk. A BKH mérésére használt LVMI szorosan korrelált az SI-vel és inverz módon az eGFR-rel is (corr. koeff: 0,358; p <0,05, illetve -0,526; p <0,001). BKH esetén szignifikánsan magasabb volt az SI mindkét nemben (férfiaknál p = 0,005, nőknél: p = 0,04). BKH esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a vesefunkció (férfiaknál: p = 0,002, nőknél: p = 0,01). A metabolikus szindróma mindkét nemben többször fordult elő BKH megléte esetén, de a különbség csak a férfi betegekben volt szignifkáns (férfiaknál 6 vs. 10, p = 0,008; nőknél 2 vs. 4, p = 0,29). Követéses vizsgálatunkban a BKH megléte férfiak esetén szignifikánsan rontotta a túlélést mind a primer, mind a szekunder végpontok esetén, nőknél nem volt szignifikáns különbség. Konklúzió: IgAN-ban a BKH (a megnövekedett LVMI) előre jelezheti a végstádiumú veseelégtelenség és a cardiovascularis események bekövetkeztét. Az LVMI meghatározása alkalmas lehet CKD-ben a renalis és a cardiovascularis prognózis megítélésére.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A perifériás érbetegség gyógyszeres kezelése

BENCZÚR Béla

A perifériás érbetegségek (peripherial arterial disease, PAD) ellátása a cardiovascularis betegségek legmostohább területei, egyrészt mert az ebben a betegségben szenvedők a legelhanyagoltabb, legkevésbé egész­ségtudatos réteg (elég, ha csak a nagy­mér­tékű nikotin- és az ehhez gyakran társuló alkoholabúzusra gondolunk), másrészt mert elégtelen a perifériás érbetegségek ke­zelésére specializálódott szakemberek, az angiológusok száma. Az ar­té­riás érszűkület kimutatása ráadásul nem is lenne nehéz, hiszen széles körben alkalmazható, olcsó funkcionális szűrő­vizs­gá­lat, a boka-kar index (ABI) áll ehhez a ren­del­kezésünkre, melyet az alapellátásban kötelező szűrő­vizs­gálatként írtak elő. Egyre jobbak a terápiás lehetőségeink is, hiszen mióta a ci­losz­tazolt bevezették, evidenciákon alapuló, a tüneteket mérséklő, a progressziót lassítani képes gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, melynek az alkalmazását mind a magyar, mind az amerikai irányelvek első osztályú ajánlásként javasolják. A ci­losz­ta­zolnak, mint PDE3-inhibitornak, komplex farmakológiai hatása van, ugyanakkor számos esetben nem alkalmazható, emiatt a pentoxifyllin sem szorulhat ki teljesen a terápiás fegyvertárból. Az új európai ajánlás a vérlemezkegátlók helyét is jól definiálja a PAD kezelésében. A gyógyszeres kezelés mellett az intervencionális radio­ló­gia ugrásszerű fejlődése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne kelljen több végtagot elveszíteni, amennyiben az érszű­kületet idő­ben felismerik.

Hypertonia és Nephrologia

2018. DECEMBER 10.

Az artériás érfalmerevség szerepe az IgA-nephropathia progressziójában

SÁGI Balázs, KÉSŐI István, VAS Tibor, CSIKY Botond, KOVÁCS Tibor, NAGY Judit

Bevezetés: Az artériás érfalmerevség prognosztikai szerepe ismert krónikus szív- és érrendszeri betegségekben. A carotis-femoralis pulzus mérésével meghatározott pulzushullám-terjedési sebesség (PWV) az elfogadott aranystandard módszer. További diagnosztikai eljárásokat is alkalmaznak az artériás érfalmerevség mérésére, beleértve az ujj-fotopletizmográfiát is. E módszer prognosztikai szerepéről azonban kevés adat áll rendelkezésre krónikus vesebetegségekben. Vizsgálatunk célja IgA-nephropathiában a fotopletizmográfiás mód szerrel mért stiffnessindex (SIDVP) prognosztikai szerepének vizsgálata volt. Betegek és módszerek: 103, szövettanilag igazolt IgA-nephropathiás (CKD 1-4. stádiumában lévő) beteget vizsgáltunk (67 férfi, 36 nő, 45 ± 11 év) és átlagosan 65 (6-107) hónapig követtük őket. A stiffnessindexet egy szívciklus során a digitális artéria volumenváltozása határozta meg (Pulse Trace rendszer, Micro Medical, Gilingham, Kent, Egyesült Királyság). A prognosztikai vizsgálatban a primer, kombinált végpont a teljes mortalitás, a legfontosabb cardiovascularis események (stroke, myocardialis infarctus vagy cardiovascularis beavatkozások, például revascularisatio) és a végstádiumú vesebetegség elérése volt. A szekunder végpontok a cardiovascularis és a vesevégpontok külön-külön voltak. Eredmények: A fokozott érfalmerevségű (> 10 m/s) betegeknél szignifikánsan több primer, kombinált végpont fordult elő (10/60 vs. 19/43, p = 0,015). A szekunder végpontok esetén csak a vesevégpontok voltak szignifikánsan gyakoribbak a magasabb stiffnessindexű betegeknél, a cardiovascularis végpontok nem. Cox regressziós modellben vizsgálva a stiffnessindexet, igazolódott, hogy más cardiovascularis rizikófaktoroktól (életkor, hypertonia, cukorbetegség, elhízás, hyperlipidaemia és vesefunkció-csökkenés) független paraméter IgA-nephropathiában. A stiffnessindex 1 m/s-os emel - kedése a primer, kombinált végpont 17%-os előfordulásának a növekedésé vel járt. Következtetések: A fotopletizmográfiás módszerrel meghatározott stiffnessindex alkalmasnak tűnik az IgA-nephropathia prognózisának a becslésére. Az emelkedett stiffnessindex IgA-nephropathiában jó prognosztikai eszköz lehet a magasabb renalis és cardiovascularis kockázatú betegek azonosítására.

Hypertonia és Nephrologia

2017. MÁJUS 20.

Az ujjpletizmográffal meghatározott stiffnessindex prognosztikai szerepe polycystás vesebetegség esetén

SÁGI Balázs, KÉSŐI Bence, KÉSŐI István, VAS Tibor, CSIKY Botond, NAGY Judit, KOVÁCS Tibor

Bevezetés: Korábbi vizsgálatok alapján ismert, hogy krónikus veseelégtelenségben a cardiovascularis mortalitás és morbiditás sokszorosan felülmúlja az átlagpopulációét. Krónikus vesebetegségben az artériás érfalmerevség cardiovascularis kimenetelre vonatkozó prognosztikai jelentőségét epidemiológiai hosszmetszeti vizsgálatokban először végstádiumú vesebetegekben igazolták. Vizsgálatunk célja az artériás érfalmerevség prognosztikai jelentőségének felmérése volt polycystás vesebetegségben. Módszerek: Ötvenöt polycystás vesebeteget (PKD) vizsgáltunk és követtünk klinikánkon. A stiffnessindexet (SIDVP) digitális pulzusvolumen (DVP) módszerével a Pulse Trace System segítségével határoztuk meg. A vesefunkció (GFR) becslésére (eGFR, ml/min/1,73 m2) az MDRD formulát használtuk. A betegeket rendszeresen észleltük ambulanciánkon, 3-6 havonta történtek az ellenőrző vizsgálatok, ahol felmértük a betegek vesefunkcióját és összegyűjtöttük a betegek cardiovascularis eseményeit is. Cardiovascularis végpontnak a myocardialis infarktus, stroke, cardialis revascularisatio és a szív eredetű halálozás előfordulását, renalis végpontnak a végstádiumú veseelégtelenség elérését (eGFR <15 ml/min/1,73 m2) vagy a vesepótló kezelés elkezdését tekintettük. Primer, kombinált végpontként definiáltuk, ha bármely cardialis vagy renalis esemény együttesen fordul elő. Eredmények: A vizsgálatunkba bevont 55 beteg közül 21 férfi volt, a betegek átlag - életkora 45±12 év volt. A követési idő átlagosan 63±32 hónap volt. Az SIDVP átlagos értéke 11,11±2,22 m/s-nak adódott. Ha a 11 m/s-os SIDVP-érték alapján választottuk ketté a betegcsoportot és analizáltuk a kimenetelt, akkor a fokozott érfalmerevséggel bíró csoport (SI >11 m/s) esetében a kombinált végpont (cardiovascularis és renalis) bekövetkezésének valószínűsége szignifikánsan nagyobb volt, mint a rugalmasabb érfalú csoportban (χ2: 4,571; p=0,033). A végpontokat külön vizsgálva (cardiovascularis, illetve renalis) csak a vesevégpont bizonyult szignifikánsnak (χ2: 5,591; p=0,018). ROC-analízis alapján a 10,66 m/s-os SIDVP az a határérték, amely a lehető legjobban elkülöníti a két csoportot a kombinált kimenetelre vonatkozóan. Cox-féle regressziós modellben vizsgálva az SIDVP minden egyes 1 m/s-os emelkedése az összesített végpont bekövetkezésének valószínűségét 18,7%-kal növelte. Esélyhányados (odds ratio, OR): 1,187 (CI: 1,001-1,408); p=0,048. Konklúzió: Polycystás vesebetegségben a fokozott artériás stiffness előre jelezheti a végstádiumú veseelégtelenség bekövetkeztét. A Pulse Trace rendszerrel végzett digitális pulzusvolumen-meghatározás alkalmas lehet idült vesebetegségben a renalis és cardiovascularis prognózis megítélésére.

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 30.

A metabolikus terápia szerepe a koszorúér-revascularisatiót követő rekurrens, stabil angina pectoris kezelésében

TÓTH Csaba

A jelenlegi ajánlások szerint a stabil angina pectoris első vonalbeli terápiáját a gyógyszeres kezelés jelenti. Ha a gyógyszerekkel nem érhető el a tünetek megfelelő javulása vagy a myocardialis ischaemia fokozódik, akkor koszorúér-revascularisatiós beavatkozás mérlegelendő, ami az aktuális ajánlások alapján koszorúérbypassműtétet vagy percutan coronariaintervenciót jelent. Rekurrens anginának nevezik a koszorúér-revascularisatio után is fennálló vagy kiújuló anginás tüneteket. Ez a klinikai helyzet az újabb koronarográfia mielőbbi elvégzését indokolja. Sok esetben előfordul azonban, hogy az ismételt koronarográfia nem igazol progressziót vagy restenosist. A rekurrens angina ezen megjelenési formájának patológiája pontosan nem ismert. Mivel a tünetek gyakran kóros koszorúér-véráramlás nélkül jelentkeznek, a vasodilatator szerek kevésbé hatékonyak a rekurrens angina kezelésében. Emiatt a terápia új, nem hemodinamikai megközelítése vált szükségessé. Különösen az érdeklődés középpontjába kerültek a szív anyagcseréjének optimalizálását elősegítő metabolikus szerek. A trimetazidin a myocardiumsejtek energiagazdálkodására van hatással, ugyanis az energia nyerésére felhasznált zsírsavak helyett a glükóz oxidációját serkenti, emellett csökkenti az intracellularis acidosist. Ezen sejtszintű folyamatok kedvező befolyásolása miatt nevezhetjük a trimetazidint a kardioprotektív szerek első képviselőjének. A revascularisatión átesett betegeken elvégzett randomizált és placebokontrollált klinikai tanulmányok azt igazolták, hogy a trimetazidin lényegesen mérsékli az anginás epizódok számát, a myocardialis ischaemia biokémiai markereinek szintje és EKG-jelei is csökkennek a placebóhoz képest, valamint javulnak a terheléses tesztek paraméterei. Krónikus stabil anginában e gyógyszer hatékonyan alkalmazható, csökkenti a sebészi beavatkozás igényét, a revascularisatiós beavatkozások után javítja a prognózist és enyhíti a revascularisatiót követő rekurrens angina pectoris tüneteit.

Lege Artis Medicinae

2011. FEBRUÁR 20.

Szívinfarktus szisztémás lupus erythematosusban

BOLF Zsuzsanna, KOVÁCS Mónika, LUPKOVICS Géza

A szisztémás lupus erythematosus multiszisztémás autoimmun betegség, amelyben a cardiovascularis morbiditás és halálozás gyakori szövődmény. Esetünkben egy 56 éves, szisztémás lupus erythematosus miatt kezelt nőbetegnél lázas felső légúti infekció után egymást követően többszörös cardialis érintettség alakult ki: pericarditis, endocarditis, végül akut szívinfarktus, amit coronaritisnek tulajdonítottunk. Akut coronariaintervencióval sikeres revascularisatio történt, és az alkalmazott kombinált kezelésre a gyulladásos tünetei is regrediáltak. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy az SLE a diabeteshez hasonlóan ischaemiás szívbetegséggel ekvivalens állapot.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Rosuvastatin cardiovascularis prevenció

Ismét egyértelműen hatásosnak bizonyult egy sztatin a cardiovascularis események primer prevenciójában, de továbbra is vitatható, hogy a CRP-szint szolgáljon-e a kezelés küszöbértékeként.

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

Kombinált clopidogrel-acetilszalicilsav kezelés akut coronaria szindrómában és angioplastica kapcsán

KELTAI Mátyás

Az akut coronaria szindróma konzervatív és intervenciós kardiológiai kezelésében egyaránt fontos a thrombocytaaggregáció-gátlás. A közelmúltban három fontos gyógyszervizsgálat eredményét publikálták, amelyek az acetilszalicilsav- clopidogrel kombinált kezelés hatékonyságát igazolták. A szerző a CURE, a PCI-CURE és a CREDO vizsgálat eredményeit ismerteti. A CURE vizsgálatban a kombinált elsődleges végpont a csak acetilszalicilsavval kezelt betegek 11,4%-ában fordult elő, míg a clopidogrellel kezeltek csoportjában 9,3%-ban. Ez 20%-os relatívkockázat- csökkenésnek felel meg. Az elsődleges végpont összetevői a cardiovascularis halálozás, a nem halálos infarktus és a stroke együttese volt. A kombinált kezelés elsősorban a nem halálos infarktus és a stroke megelőzésében bizonyult hatásosnak. A PCI-CURE vizsgálatban 2658, percutan coronariaintervencióval is kezelt akut coronaria szindrómás beteg összehasonlítása során megállapították, hogy a kombinált végpont - cardiovascularis halálozás, nem halálos myocardiuminfarctus, sürgős revascularisatio - a placebocsoportban 6,4%-ban, a clopidogrelcsoportban 4,5%-ban fordult elő. Ez a relatív kockázat 30%-os csökkenését jelenti. A CREDO vizsgálatban az akut vagy krónikus ischaemiás tünetek miatt percutan intervencióra kerülő betegeknél végeztek hosszú távú acetilszalicilsavvagy acetilszalicilsav-clopidogrel kombinált kezelést. Az egyéves felülvizsgálatkor a kombinált elsődleges végpont szignifikánsan ritkábban fordult elő a clopidogrellel kezelt csoportban, mint a kontrollcsoportban. A relatív rizikócsökkenés 26,9% volt. Az acetilszalicilsav-clopidogrel kombinált kezelés mindhárom vizsgálatban kismértékben fokozta a vérzések kockázatát. A három vizsgálat eredményeit együttesen értékelve akut coronaria szindrómában minden betegcsoportban - függetlenül attól, hogy konzervatív vagy intervencionális kezelést végeznek - indokolt a kombinált acetilszalicilsav-clopidogrel kezelés; a terápiát tartósan, legalább egy évig javasolt folytatni. Ugyanez vonatkozik a percutan coronariaintervencióval kezelt betegek teljes csoportjára is.

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

Transmyocardialis lézeres revascularisatio Tények és kérdések

SZÉKELY László

A transmyocardialis lézeres revascularisatio (TMLR) egy viszonylag új operatív technika olyan, angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél bypassműtét vagy PTCA nem végezhető. A beavatkozás során a szívizom falába csatornákat fúrnak lézerrel, a kamra üregéig. Bár a hatás mechanizmusa még kérdéses, a különböző lézertípusokkal végzett klinikai tanulmányok további vizsgálatokra ösztönző eredményeket mutatnak. A szerző összefoglalja a nemzetközi tudományos irodalomban megjelent kísérletes és klinikai eredményeket, a hatásmechanizmusok áttekintésére koncentrálva.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mi az? A lábszárnak jó, a szívnek nem Saphenagraft-nyerés endoszkópiával

A coronariabypass-műtéthez használt vena saphena magna graftok kinyerhetők nyitott műtét helyett endoszkópiával, ez kevesebb fájdalommal és sebfertőzéssel jár, a betegek is kedvelik, a szívizomzat azonban annál kevésbé…