Keresési eredmények

Egészségpolitika

2020. OKTÓBER 26.

A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak

A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt.

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Hypertonia és Nephrologia

2020. SZEPTEMBER 30.

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.

Hírvilág

2020. SZEPTEMBER 15.

A depressziós gyermekek öngyilkos hajlamát is vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem gyermekpszichiátriai kutatócsoportja

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás – állapította meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Kutatócsoportja és a Pittsburgh-i Tudományegyetem együttműködésével zajló, a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását kutató vizsgálat.

Klinikum

2020. AUGUSZTUS 31.

A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek

A zöld környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében.

Agykutatás

2020. JÚLIUS 29.

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Hírvilág

2020. ÁPRILIS 27.

Fenntartható megoldás az infekciók kezelésére

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikrobák rezisztenciája az ellenük adott szerekkel szemben (cikkünk főként a baktériumok rezisztenciájára tér ki). Az AMR növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása: évente 700 ezer ember hal meg emiatt és ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet. Bár leginkább a fejlődő országok érintettek, nem tekinthető helyi problémának, hisz bolygónk egy gyors repülőjárattal 1 nap alatt körbeutazható, és baktériumaink is velünk utaznak…

COVID-19

2020. ÁPRILIS 20.

COVID-19: cseppek helyett tovaszálló aeroszol buborékok a légúti fertőzések átadásában

A SARS-CoV-2 vírus okozta járvány leküzdéséhez bevezetett számos intézkedés egyike a távolságtartás másoktól, különösen fertőző, légutakból cseppeket ürítő betegektől. A WHO és az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlásai alapján 1-2 méter távolságot ajánlott tartani a COVID-19 tüneteit mutató, például tüsszögő vagy köhögő betegektől. A JAMA szerzője azt vizsgálta, hogy ez az ajánlás hogyan viszonyul a fertőzés átadásának legújabb modelljéhez.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe

A szerzők gondolatai arra irányulnak, hogy a laboratóriumi diagnosztika hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá a jelenlegi koronavírus és más, jövőbeli vírus-járványok leküzdéséhez. Ebben a folyamatban az alábbi ábra az in vitro diagnosztika hozzájárulását foglalja össze.

Hivatásunk

2019. FEBRUÁR 20.

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Bolygónk klímaváltozásának tényét - néhány makacsul tagadóval szemben - a tudományos világ képviselőinek többsége elismeri és közülük a legaktívabbak javaslatokat igyekeznek megfogalmazni a kialakulóban lévő egyre súlyosabb helyzet hatásainak mérséklésére, illetve valamikori megszüntetésére. Magyarországon ezt a szintet még látható módon nem érte el a kutatók vizsgálódása, nálunk egyelőre a klímaváltozás feltételezhető következményeit, tendenciáit elemzik a környezeti hatásoktól az emberek egészségére gyakorolt ártó tényezőkig.