Keresési eredmények

Klinikum

2019. OKTÓBER 24.

Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

PharmaPraxis

2018. NOVEMBER 15.

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

A klinikai vizsgálatok szaklapja közölte az első regisztrált szlovákiai gyógyszerészeti klinikai vizsgálat protokollját. A tervezett vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a standard gyógyszerészi ellátáson felül nyújtott személyre szabott napi SMS-emlékeztető milyen mértékben javítja az 55 évnél idősebb, ambuláns ellátásban részesülő hypertoniás betegek gyógyszerszedési fegyelmét.

Hírvilág

2018. OKTÓBER 04.

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A Reiter-szindróma

GÉHER Pál

A Reiter-szindróma a bakteriális enteritist vagy urethritist követő steril arthritis, conjunctivitis és urethritis tünetegyüttese, amelyhez egyéb szervek érintettsége is társulhat (bőr- és nyál-kahártyatünetek, szívelváltozások); általános tünetek csak a sokízületi gyulladást kísérik. A szindróma a reaktív arthritisek közé tartozik. Évente 30-40 új eset fordul elő 100 000 lakos közül. A betegség bármely életkorban előfordulhat, leggyakoribb a 20-40 évesek körében. A betegség patomechanizmusában a kórokozó tulajdonságai és a beteg genetikai adottságai (HLA-B27-hordozók) játszanak szerepet. A pontos patomechanizmus még nem ismert, ennek következtében a betegséget tünetileg kezeljük. A megbetegedett ízületek nyugalomba helyezése, az ízületi folyadékgyülem leszívása, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek adása javasolt. A betegség diagnózisában döntő az anamnézis; a laboratóriumi vizsgálatok a gyulladást tükrözik, a szerológiai reakciók a megelőző infekciót igazolják; a megbetegedett szervekben a kórokozó nem mutatható ki; a képalkotó eljárások, a szövettani vizsgálatok nem specifikus ízületi gyulladást igazolnak, így jelentőségüket elsősorban a differenciáldiagnosztikai szempontból szóba kerülő megbetegedések kizárása adja. A differenciáldiagnosztikában a heveny monarthritist okozó kórképeket (infekciók, kristályarthritisek, sarcoidosis) és a reumás lázat kell kizárni. A betegség 3-6 hónapig tart; a betegek 2–18%-ánál krónikus arthritis, 12–26%-uknál spondylitis ankylopoetica alakul ki.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében

LENGYEL Mária

A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

[Első tapasztalataink MR-kompatíbilis Aneurysmaklipekkel a subarachnodieális vérzés ellátásában]

DÓCZI Tamás, KÖVÉR Ferenc, HORVÁTH Zoltán, MÉSZÁROS István, VADON Gábor

[Mivel a titániumötvözetből készült aneurysmaklipek jelentősen mérsékelhetik posztoperatív CT- és MR vizsgálatkor a fémartefaktumok keletkezését, használatuk elméletileg előnyösnek ítélhető. Klinikai alkalmazásuk előtt először fantom segítségével elemeztük a titániumklip (Aesculap) képtorzító hatását CT- és MR-vizsgálatkor. Miután az in vitro vizsgálatok pozitív eredménnyel jártak, az új implantátumot 21 betegnél alkalmaztuk, miközben a tradicionális phynox klip 17 beteg esetében került felhasználásra. Minden titániumklippel operált betegben posztoperatív T1, T2- és protonsúlyozott MR-felvételeket készítettünk. Tizenkét betegben pre- és posztoperatív; 9-ben pedig csak posztoperatív MR-angiográfia készült. Négy beteg esetében kontroll MR- és katéteres angiográfiát is végeztünk. A klinikai eredmények - legrövidebb követési idő 6 hónap - nem különböztek azokétól, akik esetét kontrollnak használtuk fel, tehát az 1992 és 1993-ban, ugyanazon munkacsoport által, ugyanazon diagnózissal operált betegek eredményeitől, továbbá hasonlóak voltak a mostanában publikált hazai és nemzetközi eredményekhez. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a klipközeli agy részletek a CT- és MR-metszeteken jobban vizualizálhatók, amennyiben az implantátum titaniumötvözetből készült. A posztoperatív – kontrasztanyaggal vagy a nélkül végzett - MR-angiografia diagnosztikai hasznosságáról az alábbi konkluzió vonható le: bár az aneurysmát hordozó artéria átjárhatósága minden alkalommal vizualizálható volt, MR angiográfiával egyetlen alkalommal sem sikerült biztonságosan megítélni, hogy az aneurysmazsák elzárása teljes volt-e. ]

Hírvilág

2021. JÚNIUS 25.

Ötödször nyerte el az MSD Magyarországon az „Év Gyógyszere” díjat

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság rangos szakmai elismerését idén az allogén őssejtátültetésen átesett felnőtteknél gyakran kialakuló veszélyes vírusfertőzés megelőzésére kifejlesztett gyógyszer érdemelte ki. Magyarországon egyedi méltányossági kérelemmel már elérhető a díjazott készítmény, amely az érintettek körében végzett klinikai vizsgálatok szerint jelentősen csökkenti a CMV-fertőzés kiújulásának, a súlyos, gyakran halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának veszélyét, és javítja a betegek túlélési esélyeit.

Klinikum

2021. JÚNIUS 21.

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Hírvilág

2021. JÚNIUS 08.

Pszichiátria a világjárvány idején és utána – a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlése

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését „Pszichiátria a világjárvány idején és utána” címmel, virtuális formában tartják 2021. június 9–12. között. A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjére közel 1000 résztvevővel kerül sor, akik közel 200 tudományos előadást, szimpóziumot hallgathatnak és nézhetnek meg.

Klinikum

2021. ÁPRILIS 23.

Hogyan kezelik a SARS-CoV-2-fertőzést az USA-ban?

A Science tudományos magazin szerkesztői összefoglalják a legjobb stratégiákat, amikkel az USA-ban az ambuláns, illetve a kórházi ellátás keretein belül gyógyítják a coronavirus-fertőzésben szenvedőket, és felhívják a figyelmet a szegénység súlyos covid19-betegséghez vezető szerepére.