Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Az elhízással kapcsolatos attitűdök az egészségügyi ellátórendszerben

CZEGLÉDI Edit

Az elfogultság, az előítélet és a diszkrimináció részei az elhízással élők mindennapjainak, még az egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában is. Az elhízással kapcsolatos előítéletek a súlyfelesleggel élő páciensekkel való tiszteletlen, megalázó bánásmódhoz vezethetnek, és ronthatják a páciensek gondozásának minőségét is. Az elhízás és annak stigmatizációja között kétirányú kapcsolat feltételezhető: az elhízással élők diszkriminációja gyakori, ugyanakkor a stigmatizációs élmények további súlygyarapodást eredményeznek, emellett az egészségügyi ellátórendszer kerüléséhez, az egészség romlásához és a mortalitás kockázatának növekedéséhez vezetnek. A tanulmány célja a szakemberek tudatosságának növelése az elhízással kapcsolatos előítéletek és diszkrimináció tekintetében, illetve olyan stratégiák bemutatása, amelyek elősegítik az elhízással élők stigmatizációjának csökkentését az egészségügyi ellátórendszerben. Mindez a jobb ellátást szolgálja és hosszú távon népegészségügyi jelentősége lehet.

Hírvilág

2020. MÁJUS 16.

Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Lege Artis Medicinae

2019. SZEPTEMBER 10.

A finanszírozás tudathasadása - megoldási kényszerek a magyar egészségügyben

BALÁZS Péter

A nemzetközileg mintaértékű egészségügyi szolgáltató modellek többé-kevésbé harmonikus megoldásokat találtak a szociális és az üzleti alapú ellátás viszonyának rendezésére. A magyar egészségpolitika mind a mai napig képtelen volt ennek a feladatnak a megoldására. Külső kényszerektől mentesen, az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt évtizedek alatt, szabadon rendelkeztünk minden eszközzel és megoldással, így a jelenlegi állapotaink miatt csakis a mindenkori egészségpolitikai döntéseket tehetjük felelőssé. Ráadásul, külföldről nézve a hazai korrupció egyik fajsúlyos tétele az orvosok és betegek között évenként 50-100 milliárd forintra becsülhető illegális üzletelés a közfinanszírozott ellátásban. Ter­mé­sze­tesen nagyon fontos a diszfunkcionális részjelenségek feltárása, és minden egyeztetés a partikuláris érdekcsoportok képviselőivel, de ezekből nem származnak rend­szerszintű megoldások. Harminc év siker­te­­lenség után legcélszerűbb volna egy bi­zo­nyítottan működőképes, hagyomá­nyaink­hoz legközelebb álló modellt át­venni, és a tűréshatárok között átalakítani hazai viszonyaink rendezésére.

Ideggyógyászati Szemle

2017. SZEPTEMBER 30.

[A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás mediálja]

ELIESON M. Linn, DÖMÖTÖR Zsuzsanna, KÖTELES Ferenc

[Célkitűzés - A szubjektív (öndiagnózison alapuló) ételérzékenység prevalenciája folyamatosan nő, az állapot negatív hatással van az érintettek jóllétére és mindennapi működésére egyaránt. Az esetek jelentős része klinikailag nem diagnosztizálható, ami további stressz forrása. Kérdésfelvetés - A vizsgálat célja a szubjektív ételérzékenység pszichológiai hátterének jobb megismerése. A vizsgálat módszere - Online kérdőíves vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Egy nem reprezentatív közösségi minta tagjai (335 fő; életkor: 35,1±13,18 év; 75,8% nő) töltöttek ki egy angol nyelvű kérdőívcsomagot, ami a szomatoszenzoros amplifikációs tendenciát, az egészségszorongást, a modernkori egészségféltést, a természetgyógyászati módszerekkel kapcsolatos attitűdöt, valamint az egészséggel és betegséggel kapcsolatos holisztikus hiedelmeket mérte. Eredmények - Többszörös bináris logisztikus regressziós elemzésekben a szubjektív ételérzékenység a nem és az életkor kontrollját követően is kapcsolódott a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitívabb attitűdökhöz, valamint a szomatoszenzoros amplifikáció és az egészségszorongás magasabb szintjéhez. A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás teljes mértékben mediálta. Nem találtunk kapcsolatot ugyanakkor a modernkori egészségféltés, az ételekben található mesterséges anyagokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint a holisztikus egészségszemlélet vonatkozásában. Következtetések - A természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív attitűdök mögött elsősorban a konvencionális kezelés hiánya állhat. Az eredmények támogatják azt az elképzelést, miszerint mind a szomatoszenzoros amplifikáció, mind az egészségszorongás szerepet játszhat a szubjektív ételérzékenység kialakulásában és fennmaradásában.]

Gondolat

2017. FEBRUÁR 21.

Csecsemők a szeméttelepen

CZIGLÉNYI Boglárka

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Lege Artis Medicinae

2016. OKTÓBER 20.

Gyógyítók a komplementer és alternatív medicináról - kvalitatív elemzés eredményei alapján

ZÖRGŐ Szilvia, GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - A 21. század egészségügyének egyik fontos kihívása a komplementer és alternatív medicina (KAM) intenzív jelenléte. A szakirodalmi diskurzus jelentős kérdése a lakossági KAM-használat jellemzőinek leírása, azonban a gyógyítók atti­tűdjei, ismeretei és vélekedései lényegesen kevesebb vizsgálat tárgyát képezik. MÓDSZER - Kvalitatív felmérés, mely so­rán 45 praktizáló orvossal történt adatfelvétel, félig strukturált interjú formájában. A narratívák feldolgozása Interpretatív Feno­menológiai Analízissel (IPA) történt, az At­las.ti szoftver segítségével. EREDMÉNYEK - A feldolgozott narratívák alapján a válaszadókat három csoportba soroltuk a KAM-mal kapcsolatos attitűdök, vélemények alapján. Az első csoport teljes elutasítással jellemezhető (n=11), míg nyol­can tartoznak az integratív modell képviselői közé, vagyis gyógyító munkájuk során rendszeresen használnak különféle KAM-terápiákat. A „fenntartásokkal elfogadó” csoport e fenti kontinuum (teljes elutasítás - integrált orvoslás) között helyezkedik el, összetételében, vélekedésében na­gyon heterogén képet mutatva. MEGBESZÉLÉS - Eredményeink alapján el­mondható, hogy legnagyobb arányban azok a gyógyítók kerültek mintánkba, akik a „fenntartásokkal elfogadók” csoportjába tartoznak. Ők azok, akik maguk nem használnak KAM-eljárásokat gyógyítói munkájuk során, de nem zárkóznak el, ha betegeik igénybe kívánják venni azt. Vizsgálatunk ugyanakkor előtanulmányul szolgált egy a KAM-használattal kapcsolatos kvantitatív felméréshez.

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

[Magyar tapasztalatok a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skálával]

CZEGLÉDI Edit, SZABÓ Kornélia

[Háttér és célkitűzés - A megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatások és ezek pszichológiai következményei jelentős szerepet játszanak az evészavarok és testképzavarok kialakulásában. A kutatás célja a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála pszichometriai elemzése és a vonzósággal kapcsolatos hiedelmek korrelátumainak felmérése volt fiatal felnőttek körében. Módszerek - Keresztmetszeti kérdőíves, online vizsgálatunkban 18-35 év közötti felnőttek vettek részt (n=820, 40% férfi). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert antropometriai adatok, Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála, Evési Zavar Kérdőív, SCOFF kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Rosenberg-féle Önértékelési Skála. Eredmények - Az exploratív faktoranalízis eredménye szerint a háromfaktoros megoldás illeszkedési mutatói elfogadhatóak (c2(171)=5124,8; p<0,001; CFI=0,944; TLI=0,918; RMSEA=0,054; SRMR=0,030). Az eredeti faktorok, úgymint a soványság fontossága és a fittség fontossága faktor mellett megjelent a vonzóságnak az élet teljességére vonatkozó aspektusát megragadó faktor. A skálák belső megbízhatósága és konstruktumvaliditása alátámasztást nyert. Az evészavar gyanújával bírók körében mindhárom vonzósággal kapcsolatos hiedelem szignifikánsan nagyobb mértékben volt jelen, mint az evészavar gyanújával nem rendelkezők esetében (soványság: Z=6,501; p<0,001; Cohen-d=0,63; fittség: t(818)=-4,749; p<0,001; Cohen-d=0,41; az élet teljessége: t(239)=-5,702; p<0,001; Cohen-d=0,53). Következtetések - A Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála magyar változata megbízható, érvényes mérőeszköz, és javasoljuk a bevezetését a hazai kutatásba. A vonzósággal kapcsolatos hiedelmek önértékeléssel, testképzavarokkal és evészavarokkal mutatkozó kapcsolata intervenciós pontokat jelöl ki az evészavarok prevenciója és kezelése szempontjából. ]

Lege Artis Medicinae

2015. SZEPTEMBER 20.

Magyar egészségpolitika: aktuálisan és a történelem távlatából

BALÁZS Péter

A diszfunkcionális egészségügyi rendszerek legmélyebb problémája egyfelől az egészségpolitika reális célmodelljének hiánya, másfelől tartós önértékelési zavara a többi szakpolitikához képest. Ennek mindenkori terméke az alapmodell koherencia nélküli, jó esetben eklektikus működése.

Ideggyógyászati Szemle

2014. NOVEMBER 28.

Az életeseményektől a depressziós és szorongásos panaszokig: a diszfunkcionális attitűdök és a megküzdés szerepe a patogenezis folyamatában

MÉSZÁROS Veronika, AJTAY Gyöngyi, FODOR Kinga, KOMLÓSI Sarolta, BOROSS Viktor, BARNA Csilla, UDVARDY-MÉSZÁROS Ágnes, PERCZEL FORINTOS Dóra

A jelen tanulmány célja a pszichés betegek által megélt életesemények, valamint a rájuk jellemző diszfunkcionális attitűdök és megküzdési stratégiák szerepének szisztema - tikus elemzése a szorongásos és a depressziós tünetképzés tükrében. Módszerek - A vizsgálatban olyan pszichés problémákkal küzdő személyek vettek részt, akiket szakorvos utalt be ambuláns pszichoterápiára (n=234). A betegeknél önbeszámolós kérdőívek segítségével mértük fel az életeseményeket, a diszfunkcionális attitűdöket, preferált megküzdési stratégiáikat, valamint a depressziós és szorongásos panaszok súlyosságát. Az elemzés strukturális egyenletmodellezéssel történt, amely lehetővé teszi a felmért változók együttes elemzését, okozati összefüggések felmérését, és ezáltal komplex, áttekintő képet nyújt a depressziós és szorongásos panaszok kialakulásának lehetséges folyamatáról. Eredmények - A megterhelő életeseményeknek mind a száma, mind pedig a szubjektíven megítélt intenzitása hozzájárult a diszfunkcionális attitűdök gyakoriságának növekedéséhez. A diszfunkcionális attitűdök megjelenése csökkentette a problémafókuszú, és növelte az érzelemfókuszú megküzdési módok használatát. A problémafókuszú megküzdési módok használata csökkentette, az érzelemközpontú megküzdés pedig növelte a panaszok megjelenésének gyakoriságát. A diszfunkcionális teljesítményigény és perfekcionizmus közvetlenül megemelte a depressziós panaszok előfordulásának valószínűségét. A külső kontroll attitűd szorosan szignifikánsan együtt járt a szorongásos panaszokkal. Következtetés - A szorongásos és depressziós panaszok csökkentésére irányuló pszichoterápiás intervencióknak fontos része a diszfunkcionális attitűdök módosítása és problémafókuszú megküzdési stratégiák kialakítása.

Hírvilág

2014. SZEPTEMBER 12.

Beneda: a hálapénz nem blokkolja jelentősen az átalakítást

Úgy tűnik, nem lesz kötelező a kiegészítő térítési díj beszedése