Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején

KOMÓCSI András

A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és kö­zülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Co­vid-19-betegeknél a vérzés, vagy a throm­boemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében fi­gye­lembe kell venni a vese- és májműködést, va­lamint az orális antikoaguláns-, és a Co­vid-19-terápia kö­zötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatáso­kat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) ese­tében a jobb biztonság, a kedvezőbb ke­zelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a ha­tás laboratóriumi ellen­őrzése, ami a köz­vet­len érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

Sugárzó sápadtság. A tuberkulózis egykori romantikája

CZIGLÉNYI Boglárka

Covid idején sem hallgatnak a múzsák, akkor sem, ha bezártak a színházak, és képernyő mögé költöztek a koncertek. A művészet befogadása közösségi eseményből egyéni elmélyüléssé változott. De vajon az alkotók számára inspiráció lesz-e a koronavírus-járvány? Egyelőre úgy tűnik, a járvány kapcsán nem maga a betegség, hanem a megváltozott élethelyzetek emelhetők be a művészeti alkotásokba: a karantén, az összezártság vagy magány, a szorongás tapasztalatai. Van azonban olyan betegség az emberiség közelmúltjában, amelynek a kórlefolyása rengeteg művészeti alkotásban megjelent, sőt, esztétikai jelenséggé vált. A tüdőbetegség, amelyről nem sokat tudtak, pusztító hatását azonban annál többen tapasztalták a 19. században.

Trombózismenedzsment

2020. DECEMBER 26.

A gastrointestinalis rosszindulatú betegségek kockázata és kimenetele a vérzést követően, orálisan antikoagulált pitvarfibrilláló betegeknél

Eredeti közlemény: Risks and outcomes of gastrointestinal malignancies in anticoagulated atrial fibrillation patients experiencing gastrointestinal bleeding. A Nationwide Cohort Study Chang T-Y, Chan Y-H, Chiang C-E, Lin Y-J, Chang S-L, Lo L-W, Hu Y-F, Tuan T-C, Liao J-N, Chung F-P, Chen T-J, Lip GYH, Chen S-A, Chao T-F. Clinical Atrial Fibrillation 2020;17(10):1745-1751.

Trombózismenedzsment

2020. DECEMBER 26.

Nem K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsok és warfarin a pitvarfibrillációban és perifériás érbetegségben egyidejűleg szenvedő betegekben

Eredeti közlemény: Non-vitamin K antagonist oral anticoagulants and warfarin in atrial fibrillation patients with concomitant peripheral artery disease Lee HF, See LC, Li PR, Liu JR, Chao TF, Chang SH, Wu LS, Yeh YH, Kuo CT, Chan YH, Lip GYH. Eur Heart J Cardiovasc Pharmacother 2019 Nov 28. pii: pvz072.

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

A pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésének jelentősége a stroke megelőzésében – a nemzetközi adatok és az újabb terápiás lehetőségek áttekintése

MIROLOVICS Ágnes, PAPP Csaba, ZSUGA Judit, BERECZKI Dániel

Az ischaemiás stroke leggyakoribb cardiogen oka a pitvarfibrilláció, mely ötszörösére emeli a stroke kialakulásának kockázatát és kétszeresére emeli a halálozási arányt. A pitvarfibrilláció előfordulása nemzetközi adatok alapján körülbelül 2%, azonban az életkor előrehaladásával gyakorisága nő. A nonvalvularis pitvarfibrilláció okozta stroke prevenciójában, az orális antikoagulálás szükségességének eldöntésében nagy szerepe van a stroke-rizikó becslésének. Ebben segít a CHADS2-, illetve a prediktívebb CHA2DS2-VASc-pontozórendszer. A már antikoagulált betegek vérzésveszélyének becslésére pedig a HAS-BLED-pontozóskála alkalmazható. Az orális antikoagulálás évtizedekig a K-vitamin-antagonisták alkalmazását jelentette. Nemzetközi adatok alapján látható, hogy jóval kevesebb beteg részesül antikoagulálásban, mint az elvárható lenne, továbbá az antikoagulált betegek jelentős részénél a nemzetközi normalizált ráta nincs a terápiás tartományban (cél-INR: 2–3). A K-vitamin-antagonistáknak, noha bizonyítottan hatékony antikoagulánsok, több hátránya ismert, például: gyógyszer-étel interakció, rendszeres INR-monitorozás szükségessége, fokozott vérzésveszély, ezért új támadáspontú készítmények kerültek kifejlesztésre. Ezek az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) két nagy alcsoportra oszthatók: a direkt trombininhibitorok (dabigatran etexilat), illetve a Xa-faktor-inhibitorok (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) csoportjára. Előnyük, hogy fix dózisban adhatók, ritkábbak az interakcióik egyéb gyógyszerekkel, élelmiszerekkel, nem szükséges rendszeres vérvétel a terápia megfelelőségének monitorozására. Emellett több vizsgálat is alátámasztja, hogy hatékonyabbak lehetnek az ischaemiás stroke prevenciójában, mint a K-vitamin-antagonisták, és hasonló arányú vagy kevesebb vérzéses szövődményt okoznak.

Trombózismenedzsment

2020. ÁPRILIS 27.

Trombózismenedzsment

2019. SZEPTEMBER 30.

Orális antikoagulánssal már kezelt pitvarfibrilláló betegek egyéves terápiahűsége

SIMONYI Gábor, FERENCI Tamás, FINTA Ervin, GASPARICS Roland, MEDVEGY Mihály

Trombózismenedzsment

2019. ÁPRILIS 17.

Trombózismenedzsment

2019. ÁPRILIS 17.

A direkt orális antikoagulánsok szerepe a malignus betegség talaján kialakuló vénás thromboembolia kezelésében

KHORANA AA, NOBLE S, LEE AYY, SOFF G, MEYER G, O’CONNELL C, CARRIER M.

a Nemzetközi Trombózis és Hemosztázis Társaság Tudományos és Standardizációs Bizottságának ajánlása