Hírvilág

Salvador Moncada mutatta ki: az élő sejtek nitrogén-monoxidot szabadítanak fel

2011. NOVEMBER 24.

Sir Salvador Moncada professzor, a londoni Wolfson Institute for Biomedical Research igazgatója kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést; a hondurasi születésű tudós Debrecenben vette át a díjat Paragh Györgytől, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) elnökétől.

Salvador Moncada mutatta ki elsőként, hogy az élő sejtek nitrogén-monoxidot szabadítanak fel. A felismerés hatására világszerte eredményes kutatómunka indult el; ma már közismert, hogy a nitrogén-monoxid az egyik legfontosabb jel, ami elindítja azt a biokémiai eseménysort, amelynek eredményeként az erek kitágulnak, ezáltal a vérnyomás csökken, így a nitrogén-monoxid a vérnyomás szabályozásának egyik meghatározó eleme - hangzott el a díj odaítélésének indoklásában.

Mint kiemelték, a nitroglicerint hosszú ideje használják hatásosan az angina pectoris nevű, súlyos tünetekkel járó koszorúér megbetegedés kezelésére, azonban az anyag hatásmechanizmusa addig tudományos rejtély maradt, amíg Moncada ki nem mutatta, hogy az érfalban termelődő nitrogén-monoxid gáz az érfal ellazításával csökkenti a vérnyomást, javítja a keringést.
Ezzel megoldotta a száz éves talányt: a nitroglicerin azáltal fejti ki kedvező hatását a szervezetben, hogy nitrogén-monoxiddá alakul, és ezzel magyarázható a koszorúereket jótékonyan tágító terápiás hatása, az, hogy a betegek percek alatt megkönnyebbülnek a nyelv alá helyezett tablettáktól.
Az 1980-as években Moncada felfedezte, hogy az úgynevezett endothel relaxáló faktor azonos a nitrogén-monoxiddal, majd azonosította azt az enzimet is, ami előállítja ezt a molekulát. Ma már az orvosi gyakorlatban is általánosan elterjedt a használata, többek között a koraszülött gyermekek tüdejének kezelésben, szív-érrendszeri problémák, tüdő-, valamint daganatos megbetegedések, impotencia gyógyításában, alkalmazzák a sokkterápiában és diagnosztikus eszközként is. Így vált a korábban levegőszennyező hatásáról ismert egyszerű kétatomos gáz igazi tudományos szenzációvá, olyannyira, hogy a nitrogén-monoxidot a tudományos világ egyik vezető szakfolyóirata, a Science magazin az év molekulájának választotta 1992-ben.

Moncada professzor sokrétű munkásságának jelentős állomása a véralvadás mechanizmusának feltárása. Felismerte, hogy a véralvadás egyik kulcsenzime a tromboxán szintetáz, és kimutatta, hogy a prosztaciklinnek alvadásgátló hatása van. Kutatásai hozzájárultak a tromboxán A2 és a prosztaciklin egymást kiegyensúlyozó hatásának a megismeréséhez, ezzel az érösszehúzódás és értágulás mechanizmusának megértéséhez. Ezek a kutatások is több alapvető fontosságú gyógyszercsalád kifejlesztését indították el: számos epilepszia, migrén és malária kezelésére használt készítmény kötődik a nevéhez.
Kutatásai az utóbbi években új területekre vezettek, a sejtosztódás és anyagcsere koordinációjának hátterében álló szabályozási folyamatokat tárt fel.

Sir Salvador Moncada 1944-ben született Hondurason, Tegucigalpában. 1970-ben az El Salvadori Egyetemen vette át általános orvosi diplomáját. 1973-ban a University of London's Royal College of Surgeons-ben PhD fokozatot kapott, majd a tudományok doktora fokozatot is megszerezte a Londoni Egyetemen. Korábban a Wellcome Research Laboratories kutatási igazgatója volt, jelenleg a Wolfson Institute for Biomedical Research (UCL) igazgatója.

A kutatók legfontosabb eredményességi mutatója, a munkáira érkezett tudományos hivatkozások száma alapján Sir Salvador Moncada Európa első számú, és a világ második helyen jegyzett élettudományi kutatója. Több mint 740 közlemény, 120 ezer hivatkozás kapcsolódik munkájához. Számos megtisztelő cím és nemzetközi kitüntetés birtokosa, tagja az angol Royal Society-nek, valamint az Egyesült Államok tudományos akadémiájának. Érdemei elismeréseként 2010-ben lovaggá ütötték.
A Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést ezúttal kilencedik alkalommal adták át Debrecenben.

A DEOEC 2003-ban alapította a nemzetközi díjat azon kutatók, kutatócsoportok elismerésére, akik, illetve amelyek munkája lényeges előrehaladást eredményez a molekuláris orvostudomány területén. A tízezer eurós összegű díjra való jelölést a DEOEC kiemelkedő professzoraiból álló bizottság végzi. A díjátadó ünnepséget 2003 óta minden ősszel megrendezi a DEOEC. A ceremónián a díjazottak hagyományosan előadást tartanak tudományos munkásságuk legújabb eredményeiről.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.