2011. AUGUSZTUS 15.
Az invazív emlőrákban megbetegedett nők 3%-a hordozza a BRCA1 vagy a BRCA2 gén mutációját.1 A mutációt hordozó nők 80%-ában élete folyamán valamikor kialakul emlőrák,2, 3 bár bizonyos prevenciós intézkedésekkel, például a menopauza előtt elvégzett műtéti oophorectomiával vagy mastectomiával csökkenthető a kockázata. Korábbi vizsgálatokban azt találták, hogy a kombinációs ösztrogén-progestin hormonkezelés növeli az emlőrák kockázatát,4 de nem tisztázott, hogy a csak ösztrogént tartalmazó hormonpótlás is ilyen hatású-e, sőt megkérdőjelezhető, hogy a hormonkezelés bármilyen fajtája is veszélyt jelentene.
A hormonkezelés által okozott kockázat tanulmányozása céljából kanadai kutatók több mint 6000, BRCA1-mutációt hordozó, menopauza utáni nőt vizsgáltak, akik közül 300-an emlőrákban szenvedtek. Kizárták az elemzésből azokat, akik másféle rosszindulatú daganatban szenvedtek, illetve akiknél gyógyszeres prevenciót (tamoxifen) vagy műtétet (oophorectomiát vagy mastectomiát) végeztek. Így a vizsgálatban 236 esetből és ugyanennyi illesztett kontrollszemélyből álló pár szerepelt.
A hormonkezelésben részesült nők emlőrákkockázata 42%-kal kisebb volt, mint az ebben nem részesülteké – az összes hormonkezelésben részesült nő, a csak ösztrogénnel kezelt nők és az ösztrogént és progeszteront kapott nők esetében is – bár az utóbbi csoportban kapott eredmény statisztikailag nem volt szignifikáns („csak” 34%-kal volt kisebb).
Az eredmények alapján minden esetre leszögezhető: a posztmenopauzás hormonkezelés nem növeli az emlőrák kockázatát a BRCA1-mutációt hordozó nők esetében sem. Igaz, a vizsgálat eredményeit korlátozza, hogy nem vették figyelembe a prevenció céljából tamoxifennel vagy műtéttel kezelt nőket, és az adatokat csak öt évvel az emlőrák diagnosztizálása után gyűjtötték, ezért az addig meghalt betegek adatai nem kerültek be az elemzésbe. A brit National Cancer Institute szaklapjában megjelent cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői felhívják a figyelmet az álpozitív eredmény lehetőségére is. ban. Ilyet tapasztaltak a Women’s Health Initiative vizsgálatban is,5 ott a kombinált hormonkezelés csak ez első néhány évben csökkentette a felismert emlőrák kockázatát, és feltételezik, hogy ezt a diagnosztizálás által okozott torzítás okozta.
Forrás: J Natl Cancer Inst 2008 Oct 1; 100:1361.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid
Kapcsolódó anyagok:
JAMA 1998; 279:915
J Hum Genet 1998; Am 62:676
Am J Hum Genet 2003; 72:1117
Arch Intern Med 2008; 168:370
J Natl Cancer Inst 2008; 100:1341
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás