Hírvilág

Hogyan hívjuk elő a háttér információkat?

2011. AUGUSZTUS 15.


Milyen módon hívják elő emlékezetükből a zavaró és lényegtelen információkat a fiatalabbak és idősebbek? – elemezték egy új, a Psycholgical Science-ben nemrég megjelent vizsgálatban. Az eredmények segíthetnek a tudósoknak megérteni a memória működését és az öregedés folyamatát.

„Világunk tele van információval. Nem mindig tudjuk melyik fontos, melyik nem” - állítja Nigel Gopie, a Torontói Egyetem Rotman Kutatóintézetének munkatársa, a cikk egyik szerzője. A pszichológiával foglakozó kutatók általában csak a fontos információk feldolgozásával foglalkoznak. A háttér információk azonban szintén bejutnak agyunkba és befolyásolják viselkedésünket.

A vizsgálatban résztvevő 125 embert két csoportra osztották. A csoportok átlagéletkora 19 illetve 69 év volt. Kétféle memóriát vizsgáltak: az implicit memóriát, mely tudatosság nélkül befolyásolja viselkedésünket (így hatnak ránk például a filmekben megjelenő rejtett reklámok) és az explicit, tudatos memóriát, amit például az otthon felejtett bevásárló lista felidézésekor használunk.

Az idősebbek implicit memóriája jobb volt, mint az explicit és jobb volt, mint a fiataloké. A fiatal résztvevőknél pedig pont fordítva.

„Azt gondoljuk, hogy a fiatalabbak mély, kidolgozottabb módon emlékeznek” – mondta Gopie. – „Az idősebbek inkább perceptuálisan, érzésből kódolják a dolgokat. Ők sem szűrik ki a lényegtelen stimulusokat. Végül az összes információ tárolódik és jobban hozzáférhető implicit módon. Amikor explicit módon próbálnak emlékezni, mondjuk valakinek a nevére, az idősebbek gyakran nehézkesek. Ez a felszínesebb feldolgozás talán a hanyatló mentális forrásokkal van összefüggésben.”

Ennek tesztelésére a kutatók „a fiatalokat az öregekhez hasonlóvá” tették. Figyelmük megosztásával a fiatalabbak az idősebbekhez hasonlóan szerepeltek. Implicit memóriájuk jobb volt, mint az explicit. A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek több területen, a korspecifikus marketingtől az idősebb tanulók segítéséig.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Ikonikus memória hathónapos korban







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.