Hasznos segítség a beteggondozásban
2012. MÁRCIUS 07.
2012. MÁRCIUS 07.
Szöveg nagyítása:
Hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint a krónikus megbetegedésekben szenvedő betegek az általuk kiváltott gyógyszerek mindössze 30-50%-át szedik vagy használják a kezelőorvos utasításának, illetve az alkalmazási előírásnak megfelelően. A félbehagyott vagy nem megfelelően alkalmazott terápia néha károsabb lehet, mint ha bele se kezdünk a terápiába. Miért fontos a betegegyüttműködés? A beteg-együttműködés fontosságát a terápia hasznosulásában ma már tudományosan elfogadott, és a gyakorlat által is szem előtt tartott tényként kezelhetjük, aminek jelentőségét fokozza, hogy nemzetközi felmérések alapján a betegek mindössze 30-50%-a esetében tekinthető az együttműködés megfelelőnek. A beteg-együttműködést akként definiálhatjuk, hogy a páciens a számára rendelt gyógyszert a kezelőorvos utasítása és az alkalmazási előírásban foglaltak szerint fogyasztja-e. A nem megfelelő beteg-együttműködés jelenthet rendszertelen gyógyszerszedést, rosszul megválasztott időpontokban történő szedést, terápiamegszakítást vagy idő előtti terápiaelhagyást, rossz dóziskövetést (pl. „tablettafelezés”), illetve a gyógyszer- és élelmiszer-interakciókkal kapcsolatos tudnivalók figyelmen kívül hagyását. A beteg-együttműködés megfelelősége („jósága”) számos szociodemográfiai és kulturális, valamint a betegséggel és a terápiával kapcsolatos tényező függvénye. A személyes törődés fontossága Az orvosoknak tehát, amennyiben pácienseiket a helyes terápiakövetés felé szeretnék terelni, jó minőségű és személyre szabott tartalmakat kell a betegek számára biztosítaniuk. Itthon és külföldön egyaránt terjedőben vannak az olyan perszonalizált betegedukációs programok, amelyek épp ebben segítenek az orvosoknak: a felírt terápia mellé a beteg kiegészítő szolgáltatásként hosszú távú oktatócsomagot kap, amely bővebb rálátást enged számára a helyes terápia követésére, illetve számos kiegészítő információval látja el betegségével kapcsolatban. Mindez azonban mit sem érne, ha nem illeszkedne a páciens igényeihez: cél az, hogy a beteg el is sajátítsa az adott tartalmakat és abból új tudást merítsen. Mindezt úgy lehet elérni, hogy a páciens érzi: az üzeneteket orvosa küldi, ő az, aki a távolból felügyeli az ő gyógyulását és megtesz mindent azért, hogy komfortosabb, jobb életet éljen. Éppen ezért az üzeneteknek – és azok eljuttatási módjának – is személyre szabottnak kell lenniük. PraxisPlatform Hogyan lehetséges ennyi kihívásnak egyszerre megfelelni? Jó példa erre a Magyar Telekom által 2011-ben kifejlesztett komplex beteggondozási és betegtájékoztató kommunikációs rendszer, a PraxisPlatform. A PraxisPlatform napjaink infokommunikációs megoldásait felhasználva automatikusan küldött, szegmentált, perszonalizált üzeneteket juttat el sms-ben, emailben vagy hangüzenetek formájában a pácienseknek. A betegeket az orvosuk vagy a gyógyszerészük lépteti be az adott, a gyógyszergyártó vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó vállalatok által a rendszerben elérhetővé tett beteggondozási programokba. A PraxisPlatform képes arra, hogy a készítményeket megkülönböztesse, a betegek edukációján keresztül a betegegyüttműködést javítsa, az előírásoknak megfelelő gyógyszerkiváltás esélyét növelje, illetve mérsékelje az orvos utasításaival ellentétes terápiamegszakítás valószínűségét. A szakértők által megírt tartalmak mellett interaktív funkciókat is kínál a rendszer: az orvos a távolból ellenőrizheti betege gyógyulását a terápiás programhoz csatlakozó program napló segítségével, amelyet a páciens tölt ki a betegsége szempontjából releváns élettani adataival. Emellett a tudás elmélyítésére rendelkezésre állnak kérdőívek, kvíz és egy mini tudástár is. A PraxisPlatform az orvosok számára több közvetlen előnyt kínál: egyrészt jelentős időt takarít meg azzal, hogy a páciensek edukációját szakmai tartalmak segítségével támogatja, másrészt a pontosabb terápiakövetés révén hatékonyabbá válhat a páciensek gyógyulása. A rendszer használata mindkét fél számára ingyenes. Bővebb információ: https://www.praxisplatform.hu/#info (x)
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Tapasztalati szakértők Magyarországon
Mankót kapnak szívbetegek és gyógyítóik
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra3.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás