COVID-19

Az urogenitalis tractus folyamatos ellenőrzése COVID-19-ben

2020. ÁPRILIS 23.

A Wuhan városában kirobbant COVID-19 vírusbetegségben 2020 áprilisára világszerte több mint 1,2 millióan fertőződtek meg, a járvány halálos áldozatainak száma pedig több, mint 64000-re nőtt.

Bár a betegség klasszikusan légúti tünetekkel jelentkezik, az egyre növekvő tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzés az urogenitalis tractus működésére is jelentős hatással lehet. Számos fertőzött betegnél akut vese-elégtelenség lépett fel, és ezeket a betegeket folyamatos dialízis kezelésben kellett részesíteni, de drámai változásokat véltek felfedezni a férfi nemi szervek működésében is.

A kiválasztó rendszert érintő hatások:
Li és mtsai retrospektív tanulmányukban COVID-19 fertőzött betegek vesefunkcióit vizsgálták. A fertőzött betegek 60%-ában észleltek proteinuriát a felvétel napján, a betegek 28%-ának vesefunkciója pedig fokozatosan romlott, ami végül akut veseelégtelenséghez vezetett. Az ilyen betegek között a halálozás 5,3-szoros volt azokhoz képest, akiknél nem alakult ki veseelégtelenség, tehát az utóbbi jelentkezését prognózis szempontjából súlyosan negatív tünetnek kell tekinteni. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a súlyos COVID-19 fertőzés növeli az akut veseelégtelenség kialakulásának rizikóját.

Egy másik tanulmány veseelégtelenségben meghalt COVID-19 fertőzöttek (n=6) veseszövetének hisztopatológiai vizsgálata során különböző fokú akut tubularis károsodást igazoltak – glomerularis károsodás nélkül – ami a vírusok tubulopathiás hatására utal.
A fenti két tanulmány tapasztalatait a hasonló patogenitású SARS-CoV és MERS-CoV vírusokkal végzett korábbi vizsgálatok is megerősítik.

Az akut vesekárosodás kapcsán a fokozott mortalitásra vonatkozó megállapítások a krónikus vesebetegek esetén is érvényesnek bizonyultak: így a járvány során a már ismert vesebetegségben szenvedők védelmére is fokozottabban kell gondolni.

A reproduktív rendszert érintő hatások:
Heregyulladást és következményes infertilitást okozó hatást több vírus esetén is igazoltak: ide tartozik a HIV, a hepatitis B, C, mumpszvírus vagy az EBV fertőzés.

SARS-CoV vírussal kapcsolatos korábbi tanulmányokban, a vírusfertőzésben meghalt férfiak heréinek hisztopatológiai vizsgálata fokozott ivarsejtpusztulást, csökkent spermiumszámot, megvastagodott basalis membránt és leukocyta infiltrációt igazoltak. Ezen kívül víruspartikulumok jelenlétét is kimutatták a Leydig-sejtekben, valamint a tubulus seminiferusok epithelsejtjeiben, amelyek a vírus orchitist okozó hatását bizonyítják.

A reproduktív működésre gyakorolt hatásokat a COVID-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírus kapcsán is tanulmányozták. A vírussal fertőzött férfiakban a tesztoszteron/LH arány jelentősen csökkentebb volt a hasonló korú egészséges férfiakhoz képest, amely a vírus gonádkárosító hatására utal.

A fenti vizsgálati eredmények magyarázata lehet, hogy a vírus sejtbe való bejutásában kiemelt szerepet játszó ACE2 receptor és TMPRSS2 fehérje nagymértékben expresszálódik az urogenitalis tractus sejtjeiben, beleértve a vese tubularis epithelsejtjeit, a here tesztoszteront termelő Leydig-sejtjeit, valamint a tubulus seminiferusok, az epididymis, a prostata és az ondóhólyag egyes sejtjeit.

A sejtek vírusos fertőződése direkt vagy indirekt módon károsíthatja a veseparenchymát, ami veseelégtelenségben végződhet. Ezen kívül a fertőzés során termelődő proinflammatorikus citokinek és interferonok autoimmun orchitist okozhatnak, a spermatogenezis és a hormontermelés károsodásával.

Mindezek miatt, bár a COVID-19 fertőzés túlnyomórészt légúti megbetegedéseket okoz, az urogenitalis rendszer érintettségére és a kialakuló esetleges szövődményekre is figyelmet kell fordítani.

Mivel mind az akut és krónikus vesekárosodás a mortalitás fokozódásával járhat, kiemelten fontos a fertőzött betegek vesefunkcióinak rendszeres ellenőrzése, és amennyiben szükséges, dialízis kezelés alkalmazása.

Ezen kívül, mivel a vér-here gát nem nyújt kellő védelmet a vírussal szemben, az ivarsejtek termelődésében és a hormonális működésben is zavar alakulhat ki, ezért a fertőzésből kigyógyuló férfiak számára fertilitási vizsgálat ajánlott, ha a jövőben gyermeket szeretnének vállalni.

Szemlézte:
Szvirák Dávid

Eredeti közlemény:
Wang, S., Zhou, X., Zhang, T. et al. The need for urogenital tract monitoring in COVID-19. Nat Rev Urol (2020).

eLitMed.hu
2020.április 23.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.