Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 16

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Stroke-betegek táplálásterápiája – nemzetközi irányelvek alapján összefoglaló referátum

Táplálkozás és táplálásterápia. Mennyire közel áll egymáshoz e két szó. És a stroke-hoz is. Az első esetében ma már mindenki asszociál a stroke- prevencióra, a helyes táplálkozás előnyös hatására vagy ellenkezője esetén a vascularis rizikóra. Ehhez képest talán kevésbé felismert a bekövetkezett stroke kezelésében a táplálásterápia jelentősége.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

A rumináció és a szkizotip személyiségvonások összefüggései pszichotikus zavarral élők és sine morbo személyek körében

FEJES Nikolett Éva, KOVÁCS Lilla Nóra, BITTERMANN Imréné, BLIND Eszter, SCHMELOWSZKY Ágoston

Noha a rumináció és a szkzotip vonások transzdiagnosztikus jelenségnek tekinthetőek, és egészséges populáción belül is előfordulhatnak, viszonylag kevés kutatás foglalkozott a téma vizsgálatával klinikai és mentális betegséggel nem rendelkező csoport együttes bevonásával. A vizsgálat célja, hogy mentális betegséggel élő és egészséges személyeket összehasonlítva, transzdiagnosztikus megközelítéssel világítsa meg a szkizotip vonások és a rumináció kapcsolatát.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változatának megbízhatósága és validitása]

TUBA Kayapinar BILGE, ELIF Elcin DERELI, OZGUR Oztop-CAKMAK, FATOS Sibel ERTAN, EMINE Eda KAYAPINAR AYLAK, OZDEN Ozyemisci TASKIRAN

[A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. – Összesen 100 Parkinson-kóros beteget vontunk be, akiket a Koc Egyetem és az Isztambuli Egyetem neurológiai ambulanciájára vettek fel. Minden résztvevő kitöltötte a 39 tételes Parkinson-kór kérdőívet, a Parkinson-kór életminőségi kérdőívet, az Egyesített Parkinson-kór pontozó skálát. ]

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Az atrófiát és a fehérállomány- változásokat értékelő módosított vizuális MRI-értékelő skála interrater megbízhatósága ]

YILMAZ Kandemir Melek , YALCINER Betul Zehra , TEPE M. Savaş

[Kérgi atrófia és fehérállomány- elváltozások idősek esetén gyakran találhatók a mágneses rezonanciás képeken. Számos vizuális skálát javasoltak e változások idegi képalkotás segítségével történő értékelésére. Nemrégiben javasoltunk egy olyan skálát (Modified Visual Magnetic Resonance Rating Scale), ami lehetővé teszi az atrófia, a fehérállományi hiperintenzitások, a basalis ganglionok és az infratentorialis infarktusok együttes értékelését. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy e skála segítségével két neurológus és egy radiológus bevonásával értékeljük a mágneses rezonanciás képalkotás vizuális értékelésének interrater megbízhatóságát.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A dysphagia táplálásterápiájának fejlesztése, különös tekintettel a stroke-betegekre. Magyarországi vizsgálat terve

KOVÁCS Andrea, VERESNÉ BÁLINT Márta, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, FOLYOVICH András

Hazánkban a stroke és közvetlen szövődményei képezik a harmadik leggyakoribb halálokot. A vele együttjáró funkciózavarok, így a nyelészavar kezelése szükséges. Az akut stroke-betegek 30–50%-a szenved dys­phagiában. Ezeknél a betegeknél a csökkent táp­anyag- és folyadékbevitel miatt nagy a dehidratáció, a malnutríció, az aspirációs pneumonia, a decubitus esélye. A rossz prognózis mellett elhúzódó gyógyulásra, emelkedett mortalitásra, magasabb kórházi költségekre lehet számítani. A bemutatandó vizsgálat célja a legfrissebb szakmai ajánlások, szakirodalmi adatok és kutatási eredmények alapján felhívni a figyelmet a dysphagia negatív következményeire, szövődményeire és azokra a hatékony megoldásokra, melyek segítik ezeknek a betegeknek az időben elkezdett és megfelelő konzisztenciával kivitelezett táplálásterápiáját. A szövődmények megelőzése révén csökkenthető a stroke-betegek ellátásának költsége is.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁJUS 30.

[A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skála (PHQ-15) magyar verziójának vizsgálata]

STAUDER Adrienne, WITTHÖFT Michael, KÖTELES Ferenc

[Az organikus háttérrel nem rendelkező (szomatoform) tünetek gyakoriak az elsődleges és másodlagos betegellátásban. Gyakran társulnak depresszióval és/vagy szorongással, és jelentős funkcionális korlátozott­sá­got okoznak, így mérésük mindenképpen indokolt. A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skálát (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Scale; PHQ-15) a testi tünet distressz mérésére fejlesztették ki. A vizsgálat célja a PHQ-15 magyar változatának pszicho­metriai vizsgálata és a negatív affektivitással való kapcsolat replikációja, valamint a normálpopulációra vonatkozó nem és életkor szerinti referenciaértékek közlése. Felté­te­leztük azt, hogy az adatok jó illeszkedést mutatnak a bi­fak­toros modellel, valamint azt, hogy a negatív affektivitás indikátorai, ezen belül is elsősorban a közös faktorra sú­lyoznak. Kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. A Hun­ga­rostudy 2006 résztvevőinek (n = 5020) PHQ-15-, dep­resszió- (BDI-R-) és szubjektív jóllét (WHO-5-) adatait elemeztük. A PHQ-15 jó belső konzisztenciával (Cronbach’α = 0,810; McDonald’ω = 0,819) bír és közepes-erős együtt járást mutat a BDI-R (rs = 0,49, p < 0,001) és a WHO-5 (rs = –0,48, p < 0,001) pont­számmal. Az adatok bifaktorstruktúrára való illeszkedése kitűnő. Az általános faktor erős kapcsolatban áll a dep­resszióval (β = 0,656 ± 0,017, p < 0,001) és a szubjektív jólléttel (β = –0,575 ± 0,015, p < 0,001), míg a tünet­specifikus faktorok csak gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódnak ezekhez a konstruktumokhoz. A PHQ-15-pontszám magasabb a nők és az idősebbek körében. A PHQ-15 magyar változata jó pszicho­metriai mutatókkal bír, pozitívan kapcsolódik a depresszió­hoz és negatívan a szubjektív jólléthez. A kérdőív jól használható lehet a szomatizációs zavar (DSM-IV) vagy a testi tünet zavar (DSM-5) előszűrésére. A közölt referenciaértékek mind a tudományos kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban hasznosíthatók.]

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése

ÁDÁM Szilvia, DOMBRÁDI Viktor, MÉSZÁROS Veronika, BÁNYAI Gábor, NISTOR Anikó, BÍRÓ Klára

Háttér – A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltatószektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyar­országon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél – Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése ma­gyar mintán. Módszer – Keresztmetszeti felmérésekben 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktumvaliditásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belsőkonzisztencia-elemzést (Cronbach-α) használtunk. Eredmények – A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív rövidített változatának struktú­rája megerősítette az eredeti kétdimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-α mutató alá­támasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik rész­min­tában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándultság dimen­zió­ban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések – Eredményeink elsősorban a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.