Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 60

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusai; az életkor mint cerebrovascularis rizikófaktor

FARKAS Eszter

Bevezetés: Az ischaemiás stroke leginkább az idős korosztályt sújtja, hiszen előfordulási gyakorisága 50 év felett ötévente megduplázódik, és a sikeres felépülés esélye is egyre csekélyebb. Az idős agyban továbbá az ischaemiás penumbra gyorsabban válik a menthetetlen infarktus részévé. Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusában a terjedő depolarizációk (spreading depolarization, SD) megjelenésének központi szerepe van, ezért az öregedés és az SD kapcsolatának megismerése a hatékony,... tovább »

Klinikum

2021. JÚLIUS 23.

Egy sürgősségi osztályon alkalmazott HINTS-vizsgálat diagnosztikai értéke

A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést... tovább »

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző... tovább »

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

Szívizom-ischaemia obstrukciót nem okozó coronariabetegségben

PÉTER Vályi

Szauder Ipoly professzor úr igen fontos, a magyar nyelvű szakirodalomban eddig még alig tárgyalt témával foglalkozó közleménye: „A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai” címmel olvasható e kommentár előtt. A közlemény bevezetőjében a szerző megjegyzi, hazánkban jelenleg is gyakran fordul elő, hogy ha az invazív koronarográfiával nem lehet szignifikáns mértékű stenosist kimutatni az epicardialis coronariaágakon, „negatív... tovább »

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 05.

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Idegtudományok

2020. JÚLIUS 07.

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

A metabolikus szindróma és a perifériás artériás betegség. - Mire figyeljünk a gyakorlatban?

SIMONYI Gábor

A metabolikus szindróma hazánkban is a lakosság egyre nagyobb arányát érinti. A metabolikus szindróma elemei önállóan is cardiovascularis kockázati tényezők. Ezek egyidejű jelenléte többszörösére növeli a szív- és érrendszeri rizikót. A metabolikus szindróma és az alsó végtagi artériás érbetegség közös kockázati tényezői miatt gyakori együttes fennállásuk. Az alsó végtagi artériás betegség jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A tünetekkel (claudicatio intermittens) kísért esetekben a... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2017. DECEMBER 10.

Mi az allopurinol kedvező hatásának mélyebb értelmezése a xantinoxidáz (XO) és nikotinamid-denukleotid-hidriden (NADH) keresztül érvényesülő oxidatív stresszben?

KÉKES Ede

A szervezetünkben számos patológiai-patofiziológiai folyamatban és klinikai megbetegedésben az oxidatív stressznek jelentős oki szerepe van. Gondoljunk az erekben kialakuló atheroscleroticus jelenségre, de ezen túl jelentős szerepe van a szisztolés és pulmonalis hypertoniában, a myocardialis ischaemia-reperfúzió folyamatában, ischaemiás vagy dilatatív cardiomyopathiához társult szívelégtelenségben, vagy éppen a metabolikus entitásokban, mint például a diabetes mellitus

Idegtudományok

2017. JÚNIUS 24.

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.