Nővér

Szürkehályog műtéten átesett betegek ismereteinek felmérése

MELEG Tiborné, BÍRÓ Gyöngyi, NÉMETH Anikó

2014. JÚNIUS 20.

Nővér - 2014;27(03)

Eredeti közlemény

A vizsgálat célja: Feltárni a szürkehályog műtéten átesett betegek ismereteit a szemészeti szűrővizsgálatokkal, betegségük lényegével, a szemcseppentés helyes módjával, illetve a szükséges életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a kecskeméti kórház szemészeti osztályán fekvő betegeknek került kiosztásra 2013. június-szeptember hónapokban. Eredmények: A megkérdezett betegek ismerik a szemészeti szűrővizsgálatok jelentőségét, viszont téves információval rendelkeznek a szemcseppentés helyes módjával, a szürkehályog betegség és műtét lényegével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szakembertől kapott tájékoztatást, felvilágosítást, sok a téves információ a szükséges életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban. Következtetések: A szemészeti osztályokon dolgozó ápolók egyik legfontosabb feladata a betegek téves elképzelésinek kiigazítása és helyes, érthető információkkal való ellátása, különös tekintettel a betegség lényegére és az életmódbeli változtatásokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A történelem ápolása - az ápolás történelme

BEZERÉDI Gábor

Az ápolás célja minden időben ugyanaz: a beteg ember egészségének visszaadása, segítség a betegség ideje alatt. Leletek bizonyítják, hogy már Krisztus előtt több ezer évvel is fontos szerepe volt az ápolásnak. Csonttörések, gyógyult koponya trepanáció és gyógyult ízületi betegségek fedezhetők fel a korai leleteken. Az állatvilágban a sérült fajtársak irányában mutatott segítő szándék csak az elefántoknál és a delfineknél nyilvánul meg annyiban, hogy körülveszik a szenvedőt. A többi állat hagyja elpusztulni sérült társait. A szerző ezen nemes tevékenység történetét taglalja és mutatja be a kezdeti időktől napjainkig, különös tekintettel a hazai történésekre.

Nővér

Ápolók romló egészségi állapota

NÉMETH Anikó, BETLEHEM József, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja: Feltárni az ápolók egészségi állapotának, gyógyszerszedési-, és táppénz igénybevételi szokásainak változását. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolókat vizsgálta 2003 és 2010-ben. Eredmények: Az ápolók saját egészségi állapotának megítélése romlott az első vizsgálat óta. Jelentősen több ápoló szenved krónikus betegségben, és többen szednek rendszeresen gyógyszert, mint 2003-ban. Legnagyobb mértékben az emésztő- és mozgásrendszeri betegek, az allergiások, a visszér betegek és a migrénben szenvedők aránya emelkedett. Szignifikáns mértékben csökkent a táppénzes napok száma, és emelkedett azok aránya, akik betegség esetén nem vesznek igénybe táppénzt. Alvási problémák, hát- és fejfájás is gyakrabban jelentkeznek. Következtetések: A vizsgálat rávilágított arra, hogy az ápolói társadalom elöregedőben van, és jelentős többségük számos krónikus betegséggel küzd.

Nővér

Korszerű, bizonyítékokon alapuló ápolás - Lélegeztetett beteg ápolása

FULLÉR Noémi, OLÁH András

A lélegeztetett betegek ellátása komplex ápolói feladat, mely széleskörű ismereteket követel a dolgozóktól. A megfelelő, bizonyítékokon alapuló ellátással csökkenthető a nozokómiális eredetű kórképek kialakulása, következményesen az ápolás és ellátás költségei, továbbá az ápolási napok száma. Nemzetközi viszonylatban számos kutatás és irányelv foglalkozik a lélegeztetett betegek ápolásának kérdéskörével, hazai viszonylatban a megalapozott ápolásszakmai ismeretek hiányoznak mind a tankönyvi, mind a tudományos közlemények terén. A közlemény szeretné felhívni a figyelmet az alapvető ápolói beavatkozások kivitelezésére, melyek az evidenciákon alapuló ellátás gyakorlatát erősítik és egy jól képzett, legújabb ismereteket alkalmazni kívánó ápoló ismereteit kell képezzék.

Nővér

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexe

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (továbbiakban: MESZK) Etikai Kódexe az alapvető hivatásbéli erkölcsi követelmények megfogalmazásával iránymutatásul szolgál az egészségügyi szakdolgozók számára a betegekkel és a társadalommal kapcsolatos, illetve az egészségügyi szakdolgozók egymás közötti, valamint más egészségügyi és más egészségügyben dolgozóval szemben követendő etikus magatartás szabályairól, továbbá az etikai vétségnek minősülő cselekményekről.

Nővér

A körzeti ápoló viszontagságai a történelmi időktől napjainkig

BAKONYI Zoltánné

A szerző az egészségügyi vezetés figyelmét a területen dolgozók munkájára akarja irányítani. Rámutat arra a tartalékra, ami az egészségügyi személyzet szaktudásban még kiaknázására vár. Javaslatot tesz egy módszerre, mellyel a jelenlegi rendkívül kiszolgáltatott ápolói munka nagyobb megbecsülést kaphat a munkavállalás feltételei és a szakmai munkavégzés tekintetében is. Az ápoló így hatékonyabb és magasabb szintű ellátást nyújthat a praxisba bejelentkezett betegek számára, akut és krónikus betegség esetén. Célja továbbá, hogy az általa elképzelt nővérpraxisok kialakításának, működési formájának a bemutatása.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Ki segít a segítőknek? - Demens betegeket gondozó ápolók pszichoszociális jellemzői

STALLER Judit, KOVÁCS Zsuzsanna, PÁLVÖLGYI Miklós

A vizsgálat célja: A demens betegek számának növekedése a magyar ellátórendszert is kihívás elé állítja. A tanulmányok zöme a demens embert ápoló családtagok megküzdési terheivel foglalkozik. Az ágazat fejlődése érdekében fontos megvizsgálni a szakosított demens ellátásban dolgozó ápolók pszicho-szociális helyzetét és jellemzőit. Anyag és módszer: A demens ellátásban dolgozó ápolók (n=130) önkitöltős kérdőívet töltöttek ki 2017 januárjában. A vizsgálatban alkalmazott egészségpszichológiai kérdőívek: Élettel való elégedettség, Élet értelme kérdőív, Beck-féle depresszió kérdőív, Vitális kimerültség skála, Freudenberger-féle kiégés kérdőív. Eredmények: Az ápolókra jellemző a túlterheltség, elégedetlenség és a pályaelhagyás gondolata. Magas színtű a kiégés, a vitális kimerültség és a depresszió, melyek együttmozgást mutatnak. A depressziós ápolóknál magasabb szintű a vitális kimerültség: r=0,549, a depresszió és a kiégettség korrelációja: r=0,528. Az élettel való elégedettség ellentétesen korrelál a vitális kimerültséggel: r=- 366. A koherencia és az életelégedettség skála statisztikailag jelentős együttmozgást mutat (r=0,455). Következtetések: Az ápolók veszélyeztetett állapotban vannak. A munkahelyi elégedettség fokozása, az ápolók pszicho-szociális gondozása, a stresszkezelő tréningek alkalmazása elengedhetetlen.

Nővér

Munkahelyi bizonytalanság hatása a kiégésre és az egészségre ápolók körében

NÉMETH Anikó, LANTOS Katalin, BÁRSONYNÉ KIS Klára

Vizsgálat célja: Feltárni, hogy a munkahelyi bizonytalanság miként befolyásolja a kiégettség, a pszichoszomatikus tünetek és az egészségi állapot megítélésének mértékét. Vizsgálati módszer és minta: Keresztmetszeti vizsgálat, melyet a szerzők saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel végeztek a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében 2013-2014-ben. 29 ápoló válasza lett elemezve. Eredmények: Minél nagyobb a munkahelyen érzett bizonytalanság, annál nagyobb mértékű a kiégés (p=0,038; r=0,387). A burnout összefügg a saját egészségi állapot rossz megítélésével (p<0,001; r=-0,650) és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével is (p=0,003; r=0,530). Leggyakrabban hát és derékfájás, gyengeség és fáradtság, fejfájás és alvási problémák fordultak elő pszichoszomatikus tünetként. Következtetések: A bizonytalanság egyedül a kiégés mértékét befolyásolja, a többi vizsgált változóra nincs kimutatható hatással.

Nővér

Egészségtudatosság az ápolók körében

SZALÓCZY Nóra, VINGENDER István

Tanulmányunk célja az egészségügyi szakdolgozók és a pályára készülők, azon belül is az SE-ETK ápolás és betegellátás ápoló szakirányon tanuló ápolók étkezési szokásainak és egészségmagatartásának bemutatása. A tanulmány leíró/adatközlő jelleggel mutatja be a főbb karakterisztikákat, amelyek a fent említett célcsoportra jellemzőek. Kutatásunkban és az abból levont és levonható következtetéseinkben olyan kérdésekre kerestük a választ, melyeket a szakirodalom eddig más megközelítésekből vizsgált. Saját kutatásunk az ápolók élelmiszerfogyasztási szokásainak és egészségtudatosságuk alapjaira irányult. Annak feltárására, hogy foglalkozási ártalomnak tekinthetjük-e csupán, vagy az idevezető összefüggések sokkal mélyebb és komplexebb gyökerűek. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az egészséges étkezésről való elméleti ismereteik inkább teljesek, de a gyakorlatban, egészségtudatosságukban/magatartásukban ez mégsem tapasztalható. Az étkezési és sportolási kérdéseinkre adott válaszaik fordított összefüggést mutatnak a BMI-re vonatkozó adataikkal. Ennek oka valószínűleg az, hogy munkahelyi körülményeik (műszak) nem teszik lehetővé egészségtudatosságuk érvényesülését.

Nővér

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

GÁL-INGES Dóra, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az észlelt munkahelyi stressz szintje hogyan befolyásolja az ápolók életmódját, egészségét és alvását. Vizsgálati módszer és minta: Az online adatfelvétel 2015. április és május hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=556). Az adatelemzés SPSS 19.0 program segítségével készült, Khi2-próba, független kétmintás T-próba, Spearman-féle rangkorreláció alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Minél stresszesebbnek ítéli meg valaki a munkahelyét, annál rosszabbnak értékeli saját egészségi állapotát (p<0,001), alvásának minőségét (p<0,001) és mennyiségét (p<0,001), valamint táplálkozási szokását (p<0,001). A magas munkahelyi stressz csoportra jellemző a többszöri felébredés (p=0,009) és a fáradt ébredés (p<0,001). Táplálkozásukat rendszertelennek (p<0,001) és kapkodónak (p=0,006) ítélik meg. A krónikus betegségek és a káros szenvedélyek tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség az alacsony munkahelyi stressz csoporthoz képest. Következtetések: Jelen vizsgálatban a munkahelyi stressz magas szintje a táplálkozásra, az alvásra és a saját egészségi állapot értékelésére van negatív hatással.

Nővér

A csípőprotézises betegek körében végzett betegoktatás tanulmányozása

BÉKÉS Brigitta, KIRÁLY Edit, BALOGH Zoltán

Vizsgálat célja: A csípőprotézises betegek körében végzett betegedukációs tevékenység aktuális helyzetének felmérése az egészségügyi ellátás különböző periódusaiban. Anyag és módszer: A vizsgálatban traumatológiai-, ortopédiai osztályok és ambulanciák, valamint mozgásszervi rehabilitációs osztályok vettek részt. A saját szerkesztésű kérdőív a csípőprotézises betegek ellátásában közvetlenül résztvevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében került kiosztásra. A kapott adatok elemzése IBM SPSS Statistics 20. programmal zajlott. Az összefüggések vizsgálata ANOVA, 2-mintás T-, valamint Khi-négyzet próba segítségével történt. Szignifikancia határként az 5%-os (p <0,05) értéket definiáltuk. Eredmények: A felmérésben 86 fő vett részt. Döntő többségük (45%) bevallása szerint a strukturálatlan, postoperatív betegoktatás volt a jellemző. Oktatásukat a kommunikációs technikák uralták (n=68), míg az eszközös módszereket illetően a tájékoztató füzetek használata volt a mérvadó (n=13). Tevékenységüket az időhiány és a túlterheltség nehezítette (76%). Az edukáció témáját vizsgálva megállapítható volt, hogy a preoperatív időszakban az életmódot és a műtét utáni mobilizálást érintő tájékoztatás jelentős háttérbe szorult. Következtetések: A csípőprotézises betegek oktatásában számos hiányosság volt megfigyelhető a szervezettség, az oktatási módszerek, valamint témakörök terén, melyet az említett akadályozó tényezők tovább súlyosbítottak.