Nővér

Beszámoló öt év oktatási tevékenységéről - egy nagyszerű team munka eredményei

NÉMETH Anikó

2013. AUGUSZTUS 30.

Nővér - 2013;26(04)

Vizsgálat célja: Felmérni a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet Oktatási Bizottságának öt éves munkájával való elégedettséget a továbbképzéseken résztvevő egészségügyi szakdolgozók körében, illetve bemutatni a szervezett továbbképzések témáit és a résztvevők számának alakulását. Anyag és módszer: Az adatgyűjtés négy alkalommal történt 2012. szeptember-december hónapokban egy saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel. Az 558 válaszadó válaszainak elemzése leíró statisztikai módszerekkel és Khi-négyzet próbával történt. Eredmények: A válaszadók többsége a kreditpontok szükségessége miatt jár továbbképzésekre. Az előadók felkészültségét, az előadások témaköreit átlagosan több, mint 4,5 ponttal értékelték. A résztvevők elégedettek a továbbképzések szervezésével is, viszont néhányan kifogásolták az ülőhelyek kevés számát. Következtetések: A negatívumok megszüntetésére kell törekedni (elegendő ülőhely), valamint még tovább emelni a prezentációk színvonalát, a továbbképzések sokszínűségét, hogy a résztvevők a megszerzett tudást munkahelyükön is kamatoztatni tudják.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az egészségügyi szakdolgozók munkaelégedettségét befolyásoló tényezők

NÉMETH Anikó

Az egészségügyi szakdolgozó életének jelentős részét a munkahelyen való tartózkodás tölti ki. A munkahelyi elégedettséget számtalan tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők egy része magával a munkakörülményekkel, a munkahelyi fizikális biztonsággal, a fizetéssel, illetve a munkahelyi szociális kapcsolatok milyenségével, a munkahelyi hierarchiában elfoglalt pozícióval van összefüggésben. A munka változatossága, a munkahelyi ellenőrzés mértéke, a munka ellátásához szükséges készségek mennyisége, az interperszonális kapcsolatok mértéke és minősége szintén hozzájárul a munkahelyi elégedettséghez. Ha a dolgozó munkája nem elégíti ki a legfontosabb szükségleteit, munkahelyi elégedetlenségről beszélünk. Az elégedetlenségnek számtalan következménye lehet. Negatívan hat a munkateljesítményre, megnöveli a táppénzen töltött idő hosszát, illetve a pálya elhagyási szándékot. Ha a dolgozó általános rosszkedvet, rossz hangulatot, és alacsony önértékelést él át a munkahelyén, az nemcsak a munkahelyi elégedettségre van negatív hatással, hanem érzelmi kimerültség, tartós szorongás, depresszió alakulhat ki következményképpen.

Nővér

Az ápolók szerepe a szepszis korai felismerésében és kezelésében

BABARCI Ágnes

A vizsgálat célja: A kutatás célja, hogy komplex képet adjon az ápolók szepszissel kapcsolatos ismereteiről. Anyag és módszer: A felmérés a Szegedi Tudományegyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézet 4 részlegének és a Szívsebészeti posztoperatív őrző ápolói körében készült. A vizsgálati minta a fent említett intenzív osztályok szakápolói voltak. Az ápolóknak egy 37 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteni, melyek érintették a szepszis, kézfertőtlenítés és a továbbképzés témaköreit. A válaszok értékelése SPSS 21 programmal végzett statisztikai analízissel (Kruskal-Wallis próba, binomiális próba, egymintás T-próba és regressziószámítás) történt, p =0,05 szignifikancia szintet megállapítva. Eredmények: Az eredmények alapján a vizsgált minta 28,6%-a képes elkülöníteni a szepszist, súlyos szepszist és a szeptikus sokkot a felsorolt tünetek alapján (p <0,001). A szeptikus betegek ellátására, ápolására vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a tudásszint nem megfelelő (p <0,001). Nem volt kimutatható összefüggés az intenzív osztályon eltöltött munkaévek száma és a szepszissel kapcsolatos tudás között (p =0,138). Következtetések: A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy szükség és igény is van a szepszissel kapcsolatos továbbképzésekre.

Nővér

Infekciókontroll, higiénés protokoll alkalmazása az akut betegellátás területén

KISS Edit

A vizsgálat célja: A betegbiztonság kiemelt témaköre a nosocomialis fertőzések csökkentése, felismerése és korai kezelése a kimeneti mutatók javítása céljából. A kutatás célja felmérni és összehasonlítani, hogy az intrahospitális sürgősségi, és intenzív betegellátás területén dolgozók megfelelő szemlélettel, és ismerettel rendelkeznek-e a nosocomiális ártalmak prevenciójával kapcsolatban. A szerző vizsgálta továbbá, hogy az eredmények milyen összefüggést mutatnak a vizsgált célcsoport iskolai végzettsége, munkaviszonya, és motiváltsága között. A vizsgálat módszere: A mintavétel öt fővárosi kórház intenzív és sürgősségi osztályainak szakdolgozói körében történt. A vizsgálat eredményeinek gyakorlatban történő megvalósításuknak összehasonlítása céljából három ápolási tevékenység megfigyelése és értékelése történt kérdőíves felméréssel. (N=163) Eredmények: Az eredmények alapján deklarálható, hogy a sürgősségi és intenzív betegellátás területén a szakdolgozók témával kapcsolatos ismeretei kielégítőek, de vannak hiányosságok is. Elmondható, hogy a szakdolgozók tisztában vannak a kéz szerepével a fertőzésátvitel szempontjából. A megkérdezettek közül 90 ápoló tudta helyesen, hogy a perifériás kanül cseréje 72 óra után szükséges. Az ápolók többsége (78%) tudatában van annak, hogy a legoptimálisabb a légzőkörök 24 óránkénti cseréje. Következtetések: A szabályok be nem tartása sokszor a hiányos feltételrendszer miatt történik, ezért az eredményes nosocomiális surveillance céljából elengedhetetlen a menedzsment szerepe.

Nővér

„Nem tudok és nem is akarok mást csinálni.” Diplomás ápoló hallgatók pályaorientációjának és pályaképének vizsgálata

PICZIL Márta, PIKÓ Bettina

A vizsgálat célja: Annak feltérképezése, hogy a diplomás ápoló hallgatók milyen motivációktól vezérelve léptek az egészségügybe, illetve kezdték tanulmányaikat a főiskolai képzés keretei között. Fontosnak tartottuk vizsgálat tárgyává tenni a választott hivatás presztízsével, jellemzőivel kapcsolatos megítéléseket, és a munkával való elégedettség mértékét is. Vizsgálati módszerek és minta: Önkitöltéses kérdőívünket a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán tanuló diplomás ápoló hallgatók töltötték ki (N=208). A minta levelező (n=136) és nappali (n=72) tagozatos hallgatókból állt, akik az adatgyűjtésben önkéntes alapon vettek részt. Eredmények: A segítő attitűd, a humanisztikus értékrend az, ami leginkább áthatja a válaszadókat a pályaválasztás kapcsán, a főiskolai tanulmányok elkezdését pedig főként a belső indíttatás motiválta. Ezek az attitűdök azonban nem fedik el az alacsony presztízs és a szakma negatívumainak tényét. Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy szükség lenne átfogó reformra az ágazatban a hivatás megbecsültségének növelése és a pályaelhagyás megakadályozása érdekében.

Nővér

Gratulálunk!

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Nyugat-Pannon neurológiai fórum megalakulásának előzményei és története

GARZULY Ferenc, GRUBITS János, NIKL János

Bevezetés - Magyarország nyugat-dunántúli részén 1953- tól kezdődően szerveződtek orvosi szekciók, szakcsoportok, a neurológusok hasonló tömörülésének megalakulása azonban sokáig váratott magára. A Nyugat-Pannon Neurológiai Fórum megalakulása - A regionális együttműködés létrejöttéhez több tényező járult hozzá, de leginkább az, hogy ezen a területen nem volt a szakmai munkát összefogó orvostudományi egyetem. 1998- ban Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék neurológusai, idegsebészei, neurorehabilitációval foglalkozó orvosai számára a szükségszerűség hozta így végül létre a rendszeres esetmegbeszélést és továbbképzést nyújtó szakmai csoportot. A fórum működése - Összejöveteleket évente kétszer rendeznek, a megyék különböző városaiban, csütörtöki napok délutánján, két szekcióban, orvosok és szakdolgozók (nővérek, ápolók, gyógytornászok) részére. Fogadást követően késő estére mindenki hazaér. Referátumok tartására az egyetemek neurológiai klinikáiról és külföldről is kérnek fel előadókat. A négy megye területén számos érdekes eset fordul elő, a fórum legfőbb összetartó ereje ezért kazuisztikai jellegű. Következtetések - Az orvosi szekciókban tartott referátumok, előadások száma már meghaladta a félezret, a szakdolgozói szekciókban elérte a háromszázat. A rendezvény 38. összejövetelén, ez év januárjában, Sárváron a résztvevők száma már kétszáznál is több volt, ami jelzi, hogy az orvosok és szakdolgozók igénylik a továbbképzésnek, együttműködésnek ezt a formáját.

Nővér

A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke hogyan változott a 2008-as felméréshez képest, hogyan függ össze a saját egészség megítélésével, a pszichoszomatikus tünetek előfordulásával, a pályaelhagyási szándékkal, és a munkahely elveszítésétől való félelem szintjével. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A kiégésben szenvedők aránya emelkedett 2008-hoz képest, és összefüggést mutat a testi egészséggel (p<0,000), a pályaelhagyási szándékkal (p<0,000) és a munka elveszítésétől való félelemmel (p<0,000). Főleg a pályakezdő ápolók esetén figyelhető meg jelentős emelkedés. Következtetések: A kiégés elleni tréningnek a pályakezdők esetében is létjogosultsága lehet, hiszen így a pályaelhagyás is megelőzhető lenne.

Nővér

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 1. rész

LOVASI Orsolya, LÁM Judit

Szakirodalmi adatok szerint-, ma Magyarországon a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata fejlesztendő terület. A nem megfelelően csillapított fájdalom a szervezetre gyakorolt negatív hatása révén számos problémát, szövődményt idézhet elő, meghosszabbítva ezzel a beteg gyógyulási folyamatát, illetve növelve a kórházi ápolás költségeit. Ez a tevékenység nemcsak jogszabályban előírt kötelezettség, hanem alapvető emberi, humánus cselekedet. A fájdalom menedzsment jelenlegi helyzetét több hazai intézményben elemeztük. Kérdőíves vizsgálatot folytattunk egészségügyi dolgozókkal, áttekintettük az intézményi protokollokat, vizsgáltuk a feltárt problémák mögött meghúzódó okokat. A kapott eredményeket összevetettük a szakirodalmi ajánlásokkal, mely alapján elmondható, hogy számos javítanivaló van még a postoperativ fájdalomcsillapítás terén. Eredményeink alapján a gyakorlat fejlesztésére irányuló ajánlásokat tettünk, melyek a vizsgált intézményeken túl más műtéti beavatkozásokat végző egészségügyi szolgáltató számára is tanulságokkal bírnak.

Nővér

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ SIMON Mária, BALOGH Zoltán

A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók elsődleges feladata (95%) a szakterületet érintő jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, elsősorban egészséges táplálkozás, az ajánlott sűzrővizsgálatok, valamint a fertőző betegségek terjedésének megelőzése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaidő beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán nem javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelentős hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt nem teszik lehetővé.

Nővér

Az egészségügyi szakdolgozók munkaelégedettségét befolyásoló tényezők

NÉMETH Anikó

Az egészségügyi szakdolgozó életének jelentős részét a munkahelyen való tartózkodás tölti ki. A munkahelyi elégedettséget számtalan tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők egy része magával a munkakörülményekkel, a munkahelyi fizikális biztonsággal, a fizetéssel, illetve a munkahelyi szociális kapcsolatok milyenségével, a munkahelyi hierarchiában elfoglalt pozícióval van összefüggésben. A munka változatossága, a munkahelyi ellenőrzés mértéke, a munka ellátásához szükséges készségek mennyisége, az interperszonális kapcsolatok mértéke és minősége szintén hozzájárul a munkahelyi elégedettséghez. Ha a dolgozó munkája nem elégíti ki a legfontosabb szükségleteit, munkahelyi elégedetlenségről beszélünk. Az elégedetlenségnek számtalan következménye lehet. Negatívan hat a munkateljesítményre, megnöveli a táppénzen töltött idő hosszát, illetve a pálya elhagyási szándékot. Ha a dolgozó általános rosszkedvet, rossz hangulatot, és alacsony önértékelést él át a munkahelyén, az nemcsak a munkahelyi elégedettségre van negatív hatással, hanem érzelmi kimerültség, tartós szorongás, depresszió alakulhat ki következményképpen.