Nővér

Az intrauterin elhalás hátterében álló anyai tényezők vizsgálata

ZUBOR Mónika1, SZABÓ László1, KARÁCSONY Ilona Hajnalka1

2016. DECEMBER 30.

Nővér - 2016;29(06)

A vizsgálat célja: A halvaszülés még ma is a leggyakoribb, az érintett családokat lelkileg is próbára tevő súlyos szülészeti szövődmény. A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy melyek azok a leggyakoribb anyai tényezők, amelyek a magzat méhen belüli elhalásához vezethetnek. Vizsgálati módszerek és minta: A retrospektív vizsgálat 2007. január és 2014. december között a Szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban történt. Nem véletlenszerű, célzott mintavétel során, a kutatás 50 fős mintán, dokumentumelemzéssel készült. Microsoft Excel program segítségével a leíró statisztika mellett a szerzők Khi-négyzet próbát alkalmaztak (p<0,05). Eredmények: Szignifikáns kapcsolat volt kimutatható a halvaszületés gyakoriságának előfordulása tekintetében a singuláris terhességek és az ikerterhességek között (p<0,05), valamint a különböző korú nők körében az endocrin betegségek és a halvaszülés gyakorisága között (p<0,05). A méhen belüli elhalás leggyakoribb magzati oka a hypoxia (32,6 %) volt. Következtetések: A magas rizikójú várandósságok korai felismerésével, a szövődmények megelőzésével, a halvaszülések száma tovább csökkenthető lenne.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az egészségtudatosság néhány elemének vizsgálata magyar munkaképes populációban

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: A szerzők célja magyar aktív korú munkavállalók egészségi állapotának, életmódjának és egészségmagatartásának feltárása. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat Magyarországon irodai és ügyviteli munkakörben foglalkoztatott munkavállalók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapját az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) standard, egészségmagatartásra vonatkozó felmérésnél alkalmazott kérdőív adta. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2010 program segítségével, Khi négyzet próbával és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Szignifikánsnak a p<0,05 értékét tekintették. Eredmények: A kérdőívet összesen 735 munkavállaló töltötte ki (63% férfi, 37% nő). A vizsgálatban résztvevők egészségértéke tízfokozatú skálán 9,6-os átlagértéket mutatott. Külön elemeztük a dohányzási szokásokat és a fizikai aktivitást. Pszichoszomatikus tüneti skálán vizsgálva az egészségi állapotukat, leggyakrabban hát- és derékfájást és alvási problémákat jeleztek a válaszadók. Következtetés: A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a válaszadók egészségi állapota nem kielégítő. Sok irodai alkalmazott szenved pszichoszomatikus tünetektől. Összességében megállapítható, hogy a munkavállalók egészségmagatartása változtatásra szorul.

Nővér

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

HIRDI Henriett Éva

Az 1910 és 12 között - Vágó József, korának híres építészének tervei alapján szecessziós stílusban épült - Schiffer-villában található Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban nyílt meg Dr. Baloghy Mária, a hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés alapítójának életművét bemutató emlékkiállítás.

Nővér

Az ápoló szerepe a Guillain-Barré szindrómás betegek ellátásában

ÁDÁM Éva

A vizsgálat célja: A szakirodalomi adatok felhasználásával a Guillain-Barré szindrómában szenvedő betegek ápolási diagnózisainak felállítása és egy eljárásrend kidolgozása, mely hozzájárul ezen betegek minőségi ellátásához. Vizsgálati módszer és minta: A vizsgálati módszer dokumentáció elemzés. 2007. július 1 és 2015. október 31. között, neurológiai osztályon kezelt GBS-ben szenvedő betegek adatait analizálom és összevetem a szakirodalomban fellelhető adatokkal. A GBS epidemiológiai, anatómiai hátterének bemutatását követően ismertetem a betegség klinikai tüneteit, azok igazolásának, a betegség diagnosztizálásának lehetőségeit, majd a kezelés és az ápolás szükséges kritériumait. Eredmény: A Guillain-Barré-szindróma kezelése és ápolása meghatározó a gyógyulást és a rehabilitációt illetően. Az ápolás minősége meghatározó szerepet tölt be a beteg későbbi életminőségét illetően, melyet egy eljárásrendben foglaltam össze.

Nővér

A probléma alapú oktatás előnyei az ápolásban

POZSÁR Hajnalka

A XXI században a korszerű oktatást az iskolákban a rugalmasság, innováció és az interakció jellemzi és számos újítás bevezetését teszi szükségessé. Az iskolák korszerűsítéséhez szükséges a tananyag tartalmának és az oktatási technológiák újítása, valamint a hagyományos tanítási módszerek elhagyása. Hangsúlyt fektetnek az olyan változásokra, amelyek célja, hogy hiteles, kreatív és független személyiségeket hozzanak létre. Az érdeklődés középpontjában már nem a tanuló egyén, hanem a gondolkodó ember van, ami különösen fontos az ápolói szakmában. Az ápolók az egészségügyi csapat legszámottevőbb dolgozói, saját és önálló munkaterülettel, mely igen szerteágazó kompetenciákat kíván. A korszerű tanítás olyan szerkezeti módszereket és eljárásokat kínál, melyben a diákoknak nagyobb mozgásszabadságot és változatos egyéni munkát és alkotást biztosít. A tanulmány a probléma alapú oktatás jellemzőit kutatja, az ápolók sikeres oktatásának és a tanítás magasabb szintre emelésének szempontjából. A korszerű oktatási rendszerek elemzésével olyan eredményeket várunk, melyek útmutatóként szolgálnak, milyen irányba szükséges változtatni, hogy az ápolásoktatás a hagyományos „ex katedra” tanításból, interaktív, korszerű oktatássá váljon.

Nővér

A szív majdnem … gyilkosa

RUTTKAY Bánk, CSIRIK Gyuláné

Bár a medvehagymaszezon a cikk írásának időpontjában már véget ért, mégis érdemes, és talán tanulságos az alábbi esettel megismertetni a Tisztelt olvasót. A XXI. században ismét reneszánszát éli az egészséges táplálkozás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A szekunder osteoporosis néhány formája: diagnosztika és kezelés

GENTI György, PÉNTEK Márta, LICKER-FÓRIS Edit

Osteoporosis diagnózisa esetén gyakran nem tisztázzák a csontvesztés pontos okát. Számos ok vezethet szekunder osteoporosis kialakulásához, többek között endokrin betegségek, transzplantáció, glükokortikoidkezelés, gyulladásos reumatológiai kórképek. A szerzők közleményükben a nagyszámú szekunder osteoporosisok közül a leggyakoribb, a gyakorlat szempontjából jelentős szerepet játszó formákat tekintik át. A legfontosabb szempont az alapbetegség diagnosztizálása, és annak adekvát kezelése. A csontvesztés kezelésében hasonló elveket kell követni, mint a primer formában. A megfelelő kalciumbevitel, D-vitamin-ellátottság, a célzott, egyénre szabott gyógytorna, rendszeres fizikai aktivitás a szekunder osteoporosisok bázisterápiája. Az aktív D-vitamin (alfa-calcidol) adását nem szabad kalciummal kombinálni. A D-vitamin aktív formáját időskorban, beszűkült vesefunkció, illetve a natív D-vitamin hatástalansága esetén kell alkalmazni. Az evidence based adatok alapján a glükokortikoid okozta osteoporosis és a rheumatoid arthritishez társuló osteoporosis megelőzésének és kezelésének leghatékonyabb szerei a biszfoszfonátok (alendronat, rizedronat). A szekunder hyperparathyreosis kialakulásának megelőzésére napi 1000-1500 mg kolekalciferollal és 800 IU D-vitaminnal ajánlott kombinálni. Az ibandronat (havi 1×150 mg adagban) egy most forgalomba kerülő új biszfoszfonát. A parathyreoid hormon (teriparatid) az első anabolikus hatású antiporoticum, így fokozza a csontképződést. Alkalmazása súlyos, többszörös töréssel járó osteoporosisban javasolt.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Hypertonia és Nephrologia

A cyclothym affektív temperamentum és a hypertonia kapcsolata

NEMCSIK János, BATTA Dóra, KŐRÖSI Beáta, RIHMER Zoltán

Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.