Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje
HIRDI Henriett Éva1, BALOGH Zoltán1
2018. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2018;31(04)
Eredeti közlemény
HIRDI Henriett Éva1, BALOGH Zoltán1
2018. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2018;31(04)
Eredeti közlemény
A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.
A vizsgálat célja: A szülésznők munkaérték struktúrájának feltárása, iskolai végzettség és életkor szerinti eltérések vizsgálata az értékkörök fontosságának megítélésében. Anyag és módszer: Keresztmetszeti vizsgálat a Super-féle munkaérték preferencia kérdőívvel 13 magyarországi kórházban. A kérdőívet 370 szülésznőnek osztottuk ki, 224 volt értékelhető. Elemzés során átlagértéket, szórást számoltunk, főkomponens analízist, varianciaanalízist, LSD (Least Significant Difference) post-hoc analízist végeztünk. Eredmények: A szülésznők által leginkább preferált munkaértékek az altruizmus, anyagiak, és hierarchia. Főkomponens elemzéssel a munkakörülmények és önmegvalósítás komponensét különítettük el. Szignifikáns eltérés az önmegvalósítás komponens esetében volt (p=0,019). LSD post-hoc analízis során az OKJ végzettségű szülésznők véleménye szignifikánsan tért el a BSc (p=0,014) és az egyéb (p=0,033) végzettségűekétől. Következtetések: A szülésznők körében az iskolai végzettség befolyásolja a munkával kapcsolatos értékek megítélését. Ezt érdemes figyelembe venni a szülésznőképzés során, mivel a magasabb szintű képzés olyan szakmai kompetenciákat alapozhat meg, amelyek más munkavállalói nézőpont tudatos felvállalását teszik lehetővé az egészségügyi ellátásban.
A vizsgálat célja: A gondozási szükséglet bevezetése óta történt változások feltárása időskorúak körében, az ellátottak ápolási igényeinek összehasonlításával 2011 és 2016-ban egyházi fenntartású otthonban. Anyag és módszer: A vizsgálat során a mintát a Filaldelfia Integrált Szociális Intézmény ellátottjai 2011-ben (N=118), 2016-ban (N=122) és a szakdolgozók, akik 2011-ben és 2016-ban is az intézményben dolgoztak (N=18). A vizsgálat során saját készítésű kérdőíves adatgyűjtés történt az ápolók körében. Az ellátottak részéről a vizsgálatban ápolási-gondozási dokumentumelemzést alkalmaztak a szerzők. Az adatokat SPSS statisztikai program segítségével, Khi négyzet próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: Nőtt a szakápolást igénylők, demens betegek (p=0,001), katéteres betegek (p=0,001), mozgáskorlátozottak (p=0,001), tartós fájdalomcsillapításban (p=0,005) részesülők száma az ellátórendszerben. Jellemző a szakdolgozói fluktuáció és a létszámcsökkenés. Következtetések: Az időskorúak ápolási szükségleteit jellemzi a szakápolás növekedése, szakápolói feladatok végzéséhez szakápolói végzettség szükséges.
Nővér
A vizsgálat célja: A kutatás célja a jelenleg dolgozó ápolók szupraglottikus légútbiztosítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiknek a felmérése végezettség és munkahely figyelembevételével. Anyag és módszer: A kutatás 2015. december 1. és 2016. március 15. között egy Pest megyei kórház több osztályán és mentésben dolgozó ápolók körében történt. A válaszadók (N=90) egy online kérdőívet önkéntesen és anonim módon tölthettek ki, az eredmények értékelése Microsoft Excel 2013 programmal történt. Eredmények: Az eszköz nélküli légútbiztosítási módszereket az OKJ ápolók 76%-ban, a szakápolók 74,4%-ban, és a BSc ápolók 78,3%-ban közel azonos eredménnyel zárva ismerték. Az eszközös légútbiztosítást az OKJ ápolók 60%-ban, a szakápolók 74,3%-ban, a BSc ápolók pedig 79,1%-ban ismerték. Mindkét esetben a mentőápolók érték el a legmagasabb, 90% feletti eredményt. Következtetés: Az eredményekből észrevehető, hogy a munkahely erősen, míg a végzettség kevésbé befolyásolja a szupraglottikus légútbiztosítás ismereteit.
A szerzők korábban már ismertették a Florence Nightingale érdemérem alapításának történetét, közre adták az 1920-2003 között díjazott magyar ápolók névsorát. Most bemutatják az 1920-ban, a világon elsők között kitüntetett két magyar ápoló, báró Apor Gizella és Durgó Ilona életútját.
A gyermekágyi láz a XVIII. században, mint járványos jelleget öltő betegség, két tényezőnek tudható be: az ipari forradalom következtében kialakult városi munkások tömege és a szülések közkórházakban történő orvosi ellátásának túlsúlyba kerülése. Az intézményekben az anyai halálozás meghaladta a 30%-ot, míg a bábák által levezetett szüléseknél 2%-nál kevesebb volt. A gyermekágyi lázról már az ókorban világos leírást adott Hippokratész, habár nem nevezte meg, okának a normálistól eltérő gyermekágyi folyást (lochiát) tekintette. „Ha egy nő megszült, a lochia nehezen, akadályozva jön, a méh begyullad, a méhszáj záródik. A gyermek születése után a genitáliák helyzete változik, és amikor ez történik, nem jön létre tisztulás, a váladék nem csökken, ami lázat, hidegrázást és haspuffadást okoz. Ha ilyenkor megérintik a nő testét - főleg a hasa környékén -, fájdalom járja át az egész testét. Ha nem mozgatják a hasat, spontán nem csökken a váladék. Ha nem kezelik időben félő, hogy a fertőzésveszély fokozódik, ezen kívül livid lesz, mint az ólom, vizenyőssé válik, a köldök kiemelkedik, mivel a méh kinyomja és sötétebb lesz, mint a has környező részei. Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, a betegek nem élik túl a kórt, a fizikumuk állapotától és a betegségük előrehaladottságától függően, egyesek hamarabb meghalnak, mások viszont később”. (Hippokratész)
Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.
Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertoniabetegség és a cardiovascularis megbetegedések kiemelt jelentőségű népegészségügyi problémát jelentenek. A kezelésükben a nem gyógyszeres terápiás lehetőségeknek önállóan vagy kiegészítésképpen minden esetben szerepük van, a betegek terápiahűsége kulcskérdés. Az alapellátás szerepe a gondozásban rendkívül fontos, a praxisközösségi modell révén új alapellátási szereplők (például: dietetikus, gyógytornász) bevonásával pedig a lehetőségek bővülnek. Az A Praxisközösség és a Marosmenti Praxisközösség működése során az egyéni egészségállapot-felmérésen részt vett, valamint a dietetika, illetve gyógytorna szolgáltatást igénybe vevő páciensek eredményeinek elemzése. A praxisközösség munkatársainak a működési modellel kapcsolatos attitűdjének felmérése. Az A Praxisközösségben 2409 fő, a Marosmenti Praxisközösségben 1826 fő vett részt egyéni egészségállapot-felmérésen. A résztvevők 14,6%-a és 19,9%-a volt 18 év alatti. A 18 év feletti résztvevők 58,9%-a és 60,7%-a volt nő. Gyógytorna szolgáltatást 1083 és 232 páciens, dietetikát 147 és 187 fő vett igénybe. Az állapotfelmérések életkori megoszlása a hazai korfának megfelelő. A prevenciós szemlélet mellett a lakóhelyhez közeli egészségügyi ellátás szempontjai is előtérbe kerültek. A praxisközösségi koncepciót a páciensek örömmel fogadták, a gyógytorna nagyobb népszerűségnek örvend köreikben, mint a dietetika. A praxisközösségek valamennyi tagja pozitívan vélekedett a projektben folyó szakmai munkáról. Következtetések: A páciensek és az egészségügyi szakemberek részéről egyaránt igény van a praxisközösségi koncepcióra. Megfelelő monitoringrendszer kialakítása, valamint a hosszú távú, fenntartható működést biztosító feltételek kidolgozása nélkülözhetetlen a tartós, társadalmi szintű egészségnyereség eléréséhez.
Lege Artis Medicinae
A családorvosoknak fontos szerepe van a magas vérnyomással járó sürgősségi állapotok kezelésében. Ezeknek két formáját különböztetjük meg: a hypertoniás, életveszéllyel nem járó sürgősségi állapotokat (urgency), illetve az életveszélyes, szövődménnyel járó hypertoniás krízist (emergency). A két állapotforma közötti határ nem éles, az életveszéllyel nem járó sürgősségi állapot átmehet krízishelyzetbe. Hypertoniás krízis esetében a vérnyomás hevenyen kialakuló emelkedése mellett akut, életveszéllyel járó célszervkárosodás is jelentkezik. A kezelés parenteralis készítményekkel, intézeti ellátás keretében történik. Hypertoniás sürgősségi, életveszéllyel nem járó állapotban (urgency) nincs akut célszervkárosodás, ilyenkor a kezelés történhet az alapellátásban orális készítményekkel.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás