Magyar Radiológia

Gyermek-nőgyógyászati kórképek radiológiai diagnosztikája

LÓRÁND Ágnes, HARKÁNYI Zoltán, LOVAS Györgyi, HÉJJ Ildikó

2005. ÁPRILIS 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(02)

Gyermekek esetében a kismedencei szervek alapvizsgálata a transabdominalis ultrahangvizsgálat, amely az esetek többségében elegendő információt nyújt a diagnózis felállításához és a kezelés tervezéséhez. Bonyolult fejlődési rendellenességek, tumor gyanúja esetén, illetve daganatstádiumbesorolás és -követés céljából kiegészítő vizsgálatra is szükség lehet. A modern képalkotó eljárások közül a CT- és az MR-vizsgálat jön szóba. A szerzők a gyakorlatukban leggyakrabban előforduló kórképeket mutatják be, és röviden tárgyalják azokat az anatómiai, fiziológiai ismereteket, amelyek szükségesek a vizsgálatok pontos értelmezéséhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Gyermekradiológia az ECR-en

KIS Éva

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a gyermekradiológia témaköréből szokatlanul kevés továbbképző előadás hangzott el, és a rövid előadások is kisszámúak voltak. Az intrauterin MR-vizsgálatok még újdonságnak számítanak, bár egyre szélesebb körű indikációval történnek. A választandó technikákról és szekvenciákról Björkman-Burtscger tartott előadást Lundból. A központi idegrendszer intrauterin detektálható elváltozásairól Garel Párizsból, a magzat normális és kórós fejlődéséről az osztrák Prayer beszélt.

Magyar Radiológia

Kórház a Kilimandzsáró lábánál

KIS Éva

Az East Africa Medical Assistance Foundation nevével először az interneten találkoztam. Az alapítvány radiológusokat keresett Tanzániába a Kilimanjaro Christian Medical Center (KCMC) radiológiai osztályára, oktatási feladatok ellátására. Miután az önkéntes-jótékonysági munka gondolata régen foglalkoztatott, rövid hezitálás után döntöttem, megyek!

Magyar Radiológia

Egy kis reneszánsz

LOMBAY Béla

Eseményekben gazdag három hónapot hagytunk magunk mögött a 2005-ös évben. Ebben az időszakban a magyar radiológiának jelentős hazai interdiszciplináris, illetve nemzetközi kihívásoknak kellett megfelelnie. Ugyanakkor a kedélyeket a továbbképzési pontok számbavétele borzolta.

Magyar Radiológia

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A legfrissebb szakirodalmi közleményeket (2003. július-2004. december) tekintették át a következő témakörökben: a korai pancreasdaganatok általános etiológiai, klinikopatológiai, diagnosztikai és terápiás kérdései, a különböző vizsgálatok lehetőségei (hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, multislice komputertomográfia, mágneses rezonancia, mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfia, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia, endoszkópos és intraductalis ultrahang, endoszkópos ultrahanggal vezérelt citológia, percutan biopszia, pozitronemissziós tomográfia, pozitronemissziós tomográfia - komputertomográfia, speciális hasnyálmirigy- daganatok. A hasnyálmirigy diagnosztikai módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt a kivizsgálási algoritmus folytonos átalakulásban van, az új diagnosztikai és terápiás eljárások is bekerülnek a napi rutinba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.

Magyar Radiológia

A felnőttkori combfejnecrosis korai kimutatása

GION Katalin, PALKÓ András

A felnőttkori combfejnecrosis a fiatal felnőttkor betegsége, 80%-ban férfiakat érint. 40-80%-ban kétoldali megjelenésű, akár többéves időeltolódással. Késői felismerésekor, illetve kezelés hiányában progrediál és végül mozgáskorlátozottsághoz vezet. A hatékony terápiás stratégia kialakításához elengedhetetlen a minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálás. Ezért fontos ismerni a betegség patogenezisét, klinikai kórlefolyását, a differenciáldiagnosztika szempontjait, és társítani kell hozzájuk az egyes modalitások során kapott diagnosztikai eredményeket. Ennek alapján megállapítjuk, hogy a korai - reverzíbilis - stádium felismerésére a szakszerűen elvégzett MR-vizsgálat alkalmas. Emellett ez a módszer lehetőséget nyújt az egészséges oldal állapotának nyomon követésére is, pluszterhelés nélkül.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Koponyacsont-laesiók komputertomográfiás vizsgálata és paleoradiológiai aspektusai

ZÁDORI Péter, BAJZIK Gábor, BÍRÓ Gergely, LELOVICS Zsuzsanna, BALASSA Tímea, BERNERT Zsolt, ÉVINGER Sándor, HAJDU Tamás, MARCSIK Antónia, MOLNÁR Erika, ŐSZ Brigitta, PÁLFI György, WOLFF Katalin, REPA Imre

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

Magyar Radiológia

Az ultrahangvizsgálat jelentősége a hereditaer angioneuroticus oedema akut hasi rohamaiban

FARKAS Henriette, HARMAT György, KAPOSI N. Pál, KARÁDI István, FEKETE Béla, FÜST György, FÁY Kálmán, VAS Anikó, VARGA Lilian

BEVEZETÉS - A hereditaer angioneuroticus oedema (HANO) az ascites egyik ritka etiológiai tényezője. A betegség akut hasi rohamai sürgősségi sebészeti kórképeket utánozhatnak, így alapvető fontosságú a gyors és pontos diagnózis. Jelen vizsgálatunk során a hasi ultrahangvizsgálatok differenciáldiagnosztikai hasznosságát értékeltük. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Hetven HANO-ban szenvedő beteget követtünk majdnem egy évtizeden keresztül. Minden akut hasi oedemás rohammal érkező beteget megvizsgáltunk hasi ultrahanggal, és a megfelelő kezelést követő 24 és 48 óra elteltével megismételtük a hasi ultrahangvizsgálatot. EREDMÉNYEK - A vizsgált populációban 22, hasi panaszszal járó akut oedemás roham alatt került sor kórházi megfigyelésre. A roham alatt készített hasi ultrahang az esetek 80%-ában mutatta a bélfal oedemás megvastagodását, és minden betegben mutatott szabad hasűri folyadékot. A kezeléssel elért gyors tüneti javulást az ultrahang-elváltozások regressziója követte. KÖVETKEZTETÉSEK - A hasi ultrahanggal kimutatott átmeneti ascites segítség a HANO akut abdominalis attakjának diagnosztikájában. A HANO lehetőségét mindig föl kell vetni, amikor ismeretlen etiológiájú hasi fájdalom ismétlődik ascitesszel vagy a nélkül.

Magyar Radiológia

Pyeloureteralis stenosis miatt operált csecsemők hosszú távú követése ultrahang- és izotópvizsgálatokkal

KIS Éva, NYITRAI Anna, VÁRKONYI Ildikó, BÁRTFAI Katalin, GYÖRKE Tamás, MÁTTYUS István, VEREBÉLY Tibor

BEVEZETÉS - A szerzők pyeloplasticán átesett csecsemők posztoperatív követése során azt vizsgálták, hogy változott- e az operált vese morfológiai képe és működése, továbbá hogy észlelhető-e obstrukció. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988-2001 között 184 újszülött- és fiatal csecsemőkorú (1 nap-36 hónap) betegnél történt műtét pyeloureteralis stenosis miatt. Kilencvenegy beteg adatait dolgozták fel, akiknél az elváltozás egyoldali volt, más vesefejlődési rendellenesség sem az azonos oldali, sem az ellenoldali vesében nem volt. A műtét előtt valamennyi gyermeknél ultrahangvizsgálat és diuresisrenográfia történt. A műtét után 3, 6, 12 hónappal, majd évenként ultrahangvizsgálatot végeztek, izotópos kontrollvizsgálatra a műtét után az ultrahangvizsgálat eredményétől függően került sor. EREDMÉNYEK - A műtét előtt valamennyi betegnél 3-4. fokú hydronephrosis állt fenn. Az izotópvizsgálat szerint kilenc betegnél nem működött az érintett vese (10%), náluk nephrectomia történt, 82 betegnél a görbe obstrukcióra utalt. A hydronephroticus vese tubulosecretiós kapacitása 37 esetben (41%) beszűkültnek bizonyult. Az első posztoperatív évben az ultrahangvizsgálat szerint a hydronephrosis az esetek 56%-ában, az 5. évben 91%-ában, a 8. évben 97%- ában javult vagy gyógyult. A javuló ultrahangkép miatt 35 betegnél nem történt posztoperatív izotópvizsgálat. A műtét után az elfolyás az összes vizsgált esetben javult, az obstrukció megszűnt. A műtét előtt csökkent funkciójú vesék közül (37 beteg) nyolc (22%) vese funkciója javult az első posztoperatív év végére. A vesefunkció a későbbi kontrollok során sem mutatott további javulást. KÖVETKEZTETÉS - A csecsemőkorban végzett pyelonplastica után az obstrukció röviddel a műtét után megszűnik. Az üregrendszeri tágulat javulása viszonylag lassú. A vesefunkció csak az esetek kisebb részében mutat javulást.

Magyar Radiológia

Izolált epehólyag-ruptura tompa hasi sérülést követően

PÉTER Lívia

BEVEZETÉS - Az epehólyag-sérülés tompa hasi traumát követően ritkán fordul elő, és rendszerint más hasi szervek károsodásával társul. Az epehólyag izolált rupturája nagyon ritka. ESETISMERTETÉS - A 42 éves férfi beteg kórházunkba érkezése előtt négy nappal, ittas állapotban tompa hasi traumát szenvedett. Az elvégzett fizikális vizsgálat negatív volt, a laboratóriumi eltérései sem voltak specifikusak. Ultrahangvizsgálat során echodúsan megvastagodott falú epehólyag ábrázolódott, echodús, inhomogén bennékkel. Az epehólyag mellett szabálytalan alakú folyadékgyülem volt kimutatható. Az „epehólyag-sérülés” diagnózisának igazolására komputertomográfiát végeztünk. Az epehólyag falán folytonosságmegszakadás, a lumenben magas denzitású, vérnek megfelelő bennék ábrázolódott. Pericholecysticusan szabálytalan alakú, a mesocolon transversumig kiterjedő folyadékgyülem volt látható. A komputertomográfia kizárta más hasi szerv sérülését. Az ezt követő sebészi feltárás igazolta a radiológiai véleményt. KÖVETKEZTETÉS - Az izolált epehólyag-sérülést szenvedett beteg klinikai képe többszakaszos lefolyást mutat. Előfordulhat, hogy a diagnózist egy viszonylag tünetmentes stádiumban kell felállítanunk. A diagnózis alapjául az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia szolgál.

Lege Artis Medicinae

Mágneses rezonanciás vizsgálat a hasi diagnosztikában

PALKÓ András

A hasi képalkotó diagnosztikában ma már jelentős szerepet játszik a mágneses rezonanciás (MR-) vizsgálat, hiszen rendelkezésünkre állnak azok a gyors mérési szekvenciák, amelyek segítségével mozgási műterméktől mentes, jó minőségű, információgazdag képeket tudunk előállítani a hasi parenchymás szervekről és a gyomorbél traktus legtöbb szakaszáról is. Nagy előnye más képalkotó eljárásokkal szemben, hogy ionizáló sugárzás és jódos kontrasztanyag alkalmazása nélkül tudunk megfelelő geometriai felbontású, nagyon jó szövetkarakterizáló képességű felvételeket készíteni. Ma MR-vizsgálatot elsősorban akkor alkalmazunk, ha a komputertomográfiától az előzetes adatok birtokában nem várható eredmény, illetve ha az előző vizsgálatok (röntgen, ultrahang, komputertomográfia) alapján nem lehet a pontos diagnózist felállítani. Várhatóan az MR a jövőben egyre gyakrabban lesz elsőként választott vagy egyedüliként alkalmazott eljárás. Az MR-vizsgálatot a hasi diagnosztikában olyan problémamegoldó eljárásnak tarthatjuk, amely elsősorban a daganatos és gyulladásos betegségek kimutatásában, elkülönítő kórismézésében, stádiumba sorolásában és nyomon követésében játszik szerepet.