Magyar Orvos

„Boldog vagyok, amikor látom sikereiket!”

RADNAI Anna

2013. ÁPRILIS 20.

Magyar Orvos - 2013;21(04)

Prof. dr. Romics Imre tizenöt éven át vezette a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáját. A jelentős forráshiánnyal átvett intézetet nemzetközi hírű klinikává formálta és világszínvonalú ellátást honosított meg, ezen belül több típusú sebészi kezelést az országban elsőként vezetett be és megalapította az Uroonkológiai Társaságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

Az időskori makuladegeneráció és modern kezelési lehetőségei

PAPP András

Az időskori makuladegeneráció a felnőttkori vakság leggyakoribb oka. A betegség lényege az éleslátás helyének - a sárgafoltnak (macula lutea) - a korral előrehaladó elfajulása. Az időskori makuladegenerációnak alapvetően két típusa van, a retina sorvadásával járó ún. száraz forma, illetve az érújdonképződéssel szövődött nedves forma.

Magyar Orvos

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztikája és modern kezelése

KISS Lajos Sándor

Az utóbbi évtized kutatásai jelentős előrelépést hoztak a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kóroktanának megismerésében, bár a folyamat egyes lépései még tisztázásra várnak. Az újabb vizsgálati eredmények rávilágítottak arra is, hogy a betegség lefolyásában, a betegség súlyosságát meghatározó tényezőknek van döntő szerepe, így új ajánlások jelentek meg a prognosztikai faktorok használatáról.

Magyar Orvos

UH-vezérelt intervenció helye a betegellátásban

WINTERNITZ Tamás

Az ultrahangvezérelt intervenciók egyre nagyobb szerepet játszanak a napi orvosi munkában. A technika fejlődésével nemcsak diagnosztikus lehetőségként, hanem számos esetben műtétet helyettesítő terápiás eszközként is számíthatunk rá. Újabban, egyre több orvosi területen a korábban is végzett intervenciók vezérlésében, biztonságnövelő eszközként kerül alkalmazásra.

Magyar Orvos

Szűrővizsgálatok jelentősége az onkológiai ellátásban

MARÁZ Anikó

A daganatos halálozás csökkentésének lehetséges eszköze a preklinikai kimutathatóság szakaszában végzett szűrővizsgálat. A szűrési programok hatásosságának bizonyítéka a célbetegségből eredő halálozás csökkenése a szűrőtevékenység által lefedett teljes népességben.

Magyar Orvos

Depresszióba szédített betegek

KOMOLY Sámuel

A benignus pozicionális paroxizmális vertigo (BPPV) egy ártalmatlan, könnyen megszüntethető állapot, mégis veszélyes lehet, mert az orvosok nagy többsége nem ismeri fel ezt a speciális, forgó szédüléssel járó entitást, ezért a pácienst számos iatrogénia érheti, aminek eredményeként tartós betegségtudat, pánikbetegség és depresszió alakulhat ki.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Lege Artis Medicinae

A 30 éves LAM

FARSANG Csaba

Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Me­dicinae (LAM) első számában („Lectori sa­lutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.

Lege Artis Medicinae

A sarcopenia – izomfogyás – patomechanizmusa, klinikai képe és metabolikus társbetegségei

VERECKEI Edit, HODINKA László

A sarcopenia, vagy időskori izomerő- és izomtömeg-csökkenés napjaink demográfiai változásainak, azaz a hosszabb élettartam miatt az idősebb korosztály nagyobb számának köszönhetően is igen komoly népegészségügyi probléma. Az életkor elő­rehaladtával az izomszövet fokozatosan leépül, a folyamat eredményeként pedig csökken az izom tömege és ereje. Ezt az ál­lapotot ne­vezzük sarcopeniának. A sarcopenia az izomtömeg, az izomerő és a funk­cionális füg­getlenség egyidejű csökkenése. Ezzel párhuzamosan a fizikai teljesítmény romlik (gyengeség, lassúság, egyensúlyvesztés). Ezek halmozódó hiányok, következményük a fáradtság, az öregviselkedés, a fogyás. Többnyire szellemi ha­nyatlással jár, és fokozódó elszigetelődéshez vezet. A sarcopenia elsődleges formája az izomsejtek energiatermelésének csökkenése, majd az életkorral arányos pusztulása. Másod­la­gosan a hormonális kiesések, az idegrendszer betegségei, a kevés mozgás, a tápanyagok felszívódásának zavarai, éhezés, idült fertőzés gyorsítja ezt a folyamatot és súlyosbítja az érintett állapotát. A sarcopenia kialakulásában összetett genetikai, biokémiai, hormonális mechanizmusok vesznek részt. Involúciós folyamat, amelyben az izomzatot felépítő tényezők és a lebontás egyensúlya megbomlik. A sarcopeniás állapot kockázatainak felismerésére, szűrésére és kórismézésére kérdőívet és algoritmust dolgoztak ki, amely konkrét határértékek mentén választja el a sarcopeniásokat a nem sarcopeniásoktól. A 65 év felettiek járásának sebessége, a kezek szorítóereje és a mért vagy számított izomtömeg azok a vágáspontok, amelyek alapján a sarcopenia kimondható. A sarcopenia addig tekinthető az „élet­tani” öregedés részének és azután válik betegséggé, amikor a diagnosztikus határértékek átlépé­sekor az érintett által megélt funkcionális akadályok és az életminőség romlása bekövetkezik. A sarcopenia megelőzése és kezelése, az elesés kockázatának csökkentése a rendszeres erőkifejtést igénylő aktív tornagyakorlatok és mozgáskoordinácós gyakorlatok végzésén alapul. A gyógyszeres kezelés lehetőségei korlátozottak, a kínálkozó molekuláris terápiás célpontok ellenére nincs a látóhatáron meggyőzően hatásos innovatív terá­piás eszköz. A mozgásterápia mellett az izomfejlődést serkentő aminosavak, így a leu­cin, illetve a β-hidroxi-metilbutirát ana­lógja alkalmazásának hatásossága mellett szólnak gyenge bizonyítékok.

Lege Artis Medicinae

A száműzött öreg király - Arno Geiger regénye az Alzheimer-kórról

CZIGLÉNYI Boglárka

„Csak csináljátok a dolgotokat, én addig melengetem ezt a kezet” - mondja az Alzheimer-kóros apa a fiának, amikor az megérkezik hozzá az idősek otthonába a kinti hidegről, a kortárs osztrák író, Arno Geiger regényének a végén. Az önéletrajzi szöveg addig birkózik azzal, hogy egy felnőtt gyerek hogyan értheti meg valaha erős és okos szülőjének változásait, míg el nem jut egy minden addiginál bölcsebb és derűsebb elfogadásig. Ami meglepő módon magából az apából sugárzik.

Ideggyógyászati Szemle

[Myasthenia gravis, Guillain-Barré-szindróma, vagy mindkettő?]

ERDOGAN Cagdas, TEKIN Selma, ÜNLÜTÜRK Zeynep, GEDIK Korkut Derya

[A myasthenia gravis (MG) és a Guillain-Barré-szindróma (GBS) autoimmun betegségek, amelyek a végtagok gyengeségével járhatnak együtt. A szakirodalomban ritkán beszámolnak olyan esetekről, amikor az MG és a GBS együtt jelentkezik ugyanazon betegnél. Járóbeteg-ellátó részlegünkön egy 52 éves férfi beteg jelentkezett a bal szemhéj fáradtság hatására, különösen estefelé rosszabbodó ptosisával. Acetilkolin-receptor-antitest eredménye pozitívnak bizonyult, ami alátámasztja az MG diagnózisát. A kórtörténetből kiderült, hogy a betegnél négy végtagra kiterjedő, posztinfekciózus akut gyengeség, nyelési zavar és respiratorikus elégtelenség jelentkezett, ami myastheniás krízisre, míg az idegvezetési vizsgálatok eredménye és az albuminocitológiai disszociáció GBS lehetőségére utalt. Az esettanulmánnyal e két kórkép ritkán előforduló együttes jelentkezésére szeretnénk felhívni a figyelmet, tárgyaljuk a lehetséges egyéb diagnózisokat, és áttekintjük a szakirodalomban publikált hasonló esetek főbb jellegzetességeit. ]