Magyar Orvos

A dementia korai felismerésének és gondozásának fontossága az alapellátásban Óra Rajzolási Teszt, mint gyors segítség

HORVÁTH Krisztina

2014. NOVEMBER 05.

Magyar Orvos - 2014;22(08-09)

Az összefoglaló célja a figyelem ráirányítása a dementia korai szűrésének lehetőségére, gyanújának megerősítésére az alapellátásban is alkalmazható egyszerű módszerekre, valamint a háziorvos napi gyakorlatában releváns teendők áttekintése. A dementia kockázati tényezőinek és klinikai tüneteinek figyelembevételével szeretnék áttekintést adni a kezelési lehetőségekről, a nootropikumok közül a nicergolin kiegészítő klinikai alkalmazása során szerzett egyéni tapasztalatokról, illetve áttekinteni az irodalmi adatokat, melyek a dementia kezelésében alkalmazott nootropikumok, különös tekintettel a nicergolin terápiás hatását vizsgálták. Mivel a dementia az egyik leggyakoribb mentális zavar idős korban, megfelelő kezelése különösen nagy terhet róhat a számos egyéb, szomatikus betegségtől szenvedő beteget kezelő családorvosra. Fontos, hogy az idős betegeknél a testi tünetek kezelése mellett figyelmet fordítsunk a szellemi teljesítőképesség vizsgálatára is. Szerencsére könnyen kivitelezhető, Magyarországon is validált eszközök - Mini-Mentál Teszt, Óra Rajzolási Teszt - állnak rendelkezésünkre, melyek az alapellátásban dolgozóknak is fontos információkkal szolgálhatnak. A kiemelt, diagnosztizált betegek esetében a szakorvosi ellátás mellett a családorvos szerepe szintén kardinális jelentőségű: a rendszeres kontroll biztosítása mellett a nootropikumok alkalmazásával, melyek - a dementia minden stádiumában és etiológiától függetlenül - a kezelés egyik fontos pillérét jelentik, nagyon sokat tehetnek a legkedvezőbb kimenetel biztosításáért.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

Agyhullámok vezérlik a protézist

LÓRÁNTH Ida

Az elmúlt két-három évtizedben hatalmasat fejlődtek az orvoslás diagnosztikai eszközei és ez a tendencia napjainkban is folytatódik. Eredményeként évről évre újabb, és mind tökéletesebb berendezések kerülnek a gyógyítás szolgálatába. A legújabbak közül való például a magneto-enkefalográf (MEG), amelyet jelenleg leginkább a kutatók használnak, de a különféle neuro-lógiai, agyi eredetű betegségek diagnosztizálásához a klinikai gyakorlatban is hamarosan valószínűleg szélesebb körben is elterjedhet.

Magyar Orvos

Clostridium difficile fertőzés a mindennapi gyakorlatban

DOMJÁN Beatrix

Napjainkban a fejlett országok egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb kérdésévé az antibiotikumok széles körű, sokszor azonban mértéktelen és helytelen alkalmazásával összefüggésbe hozható multirezisztens kórokozók megjelenése és terjedése, ezzel párhuzamosan pedig a Clostridium difficile fertőzések előfordulási gyakoriságának növekedése vált. Jelentősége nem vitatható, hiszen Európában a nosocomialis hasmenések leg- gyakoribb korokozója, a Clostridium difficile baktérium tehető felelőssé a kórházi gasztrointesztinális fertőzések 60%-ért, az antibiotikum használattal összefüggésbe hozható hasmenések 25%-ért. Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések 9%-át a Clostridium difficile okozza, napjainkban 2-4-szer gyakoribb, mint a korábban évekig a közegészségügyi kérdések középpontjában álló meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulása.

Magyar Orvos

A köszvény

SZEKERES László

A köszvény (arthritis urica) akut ízületi gyulladással járó betegség, amit monosodium urat (MSU) kristályok ízületben történő kicsapódása okoz, mely az ízület destrukciójához és súlyos károsodásához vezethet. Az ízületi destrukción túl a köszvény gyakorta jár együtt atherosclerosissal, és egyben növeli a cardiovascularis betegségek előfordulásának kockázatát is. Klinikai megjelenésének egyik formája az ún. köszvényes roham, amit igen heveny és erős fájdalom jellemez - típusosan az éjszakai, hajnali órákban - egy ízületben. Leggyakrabban az egyik oldali metatarsophalangealis (MTP) ízületet érinti. Az ízület vöröses livid elszíneződésű, meleg tapintatú és igen fájdalmas, jellemzően a takaró súlyát sem viseli el. A krónikus formát változó idült ízületi elváltozások mellett, gyakran szubkután porckemény tapintatú csomók, ún. tophusok jellemezhetik (ezt a fülcimpa külső ívén, a helixen keressük először, de testszerte bármely szövetben kialakulhat). A 65 év feletti populációban a gyakorisága férfiaknál 8%, nőknél 3%. A nemek (férfi:nő) közötti előfordulás 7-9: 1-hez arányt mutat.

Magyar Orvos

Magzatműtét az anyaméhben

LÓRÁNTH Ida

A közelmúlt orvosi híre, miszerint Magyarországon elvégezték az első, anyaméhen belüli magzatműtétet, szenzációként bejárta a hazai sajtót. E különleges eljárás a világ fejlettebb egészségügyi rendszereiben már nem számít újdonságnak, hiszen több mint három évtizeddel ezelőtt végezték Amerikában az első ilyen műtétet. A magzatsebészet tehát már jó ideje létezik a klinikai gyakorlatban, ám rutineljárás feltehetően sosem lesz belőle. Magyarországon feltehetően az esetek alacsony száma és a műtétekre fordítandó magas költségek aránytalansága miatt nem alkalmazták mind ez idáig.

Magyar Orvos

Dopamint felszabadító dallamok

LÓRÁNTH Ida

A zene emberi érzelmekre, viselkedésre gyakorolt hatása régen közismert tény. Egyes kutatók ennél is továbbmennek: szerintük nemcsak az emberre, hanem minden fejlettebb élő szervezetre (még a növényekre is) hat valamilyen módon és mértékben a muzsika. Napjainkban számos kutató azt vizsgálja, vajon milyen kapcsolat lehet a zene és az emberi agy, illetve az általa megjelenített érzelmek között.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdôívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnôtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali elôhívását mérô alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérô alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külsô orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérô tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fô tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzôszervi érintettségen túl a fertôzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegû panaszok és tünetek a kórházba kerülô COVID-19-betegek 30–50%-ánál elôfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylô kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövô feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertôzés járhat-e késôi neurológiai szövôdményekkel.

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19-vírusfertőzés terjedési módjai

KÉKES Ede

A SARS-CoV-2 vírus terjedési módjait részletesen elemezték az elmúlt időszakban. Megállapítható, hogy a mikroméretű vírusrészecskék leülepedése a különböző felületeken, illetve levegőben való terjedése a fő oka a járvány erejének és kiterjedésének az egész világra. A vírus terjedése gyakorlatilag életünk, napi aktivitásunk minden eseményében jelen van. Az ember-ember kontaktus szokványos mozdulatai, az önmagunk életének sajátos szokásai (arcsimítás, szemdörzsölés stb.) növelik a terjedés kockázatát. A legnagyobb veszélyt a fertőzött, de tünetmentes egyének mint vírushordozók jelentik és ebben fő gond a transzmisszió dinamikájának gyorsasága. Erős bizonyítékokkal rendelkezünk, miszerint az 1,5-2 méteres távolságtartás, a maszkviselés és a szem védelme döntő elemek a vírus terjedési gyorsaságának mérséklésében. Feltételezhető, hogy a szokványos influenzavírus-fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus megjelenése is szezonális megjelenési formát mutat.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szen­vedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.