Lege Artis Medicinae

Tisztelt Szerkesztőség!

GYENES Géza

1991. JANUÁR 01.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(01 KLSZ)

Tisztelettel küldjük a FAKOOSZ "Cselekvési Program"-mal kapcsolatos állásfoglalását, melyet dr. Mikola István államtitkár úr felkérésére állítottunk össze. Kérjük Önöket, amennyiben lehetséges, közöljék le lapjukban az anyag kivonatát. Szövetségünk a falvakban dolgozó körzeti orvosok sajátos élet- és munkakörülményeinek megfelelő érdekek megfogalmazását, egyeztetését, védelmét, képviseletét és folyamatos érvényesítését tűzte ki céljául. Pártoktól, felekezetektől, az eü. szakszervezettől és a MOK-tól függetlenül működik. Az érdekvédelmen túl, tagjaink számára karitatív valamint gazdasági jellegű szolgáltatásokat is nyújtunk, melyek profitja a FAKOOSZ alapítványát gazdagítja. Tagjaink sorába léphet minden falusi körzetben dolgozó, illetve városhoz csatolt községet is ellátó, magyar állampolgárságú, továbbá Magyarországon letelepedett, ill. tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú orvos.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi tudományos tanács plénuma 1991. október 21-i ülésének állásfoglalása

A „Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására” és „A magyar egészségügy finanszírozási rendszerének alapkoncepciója” c. anyaggal kapcsolatban az Egészségügyi Tudományos Tanács plénuma az alábbi véleményt alakította ki.

Lege Artis Medicinae

Észrevételek összegzése

A Népjóléti Minisztérium az Orvosi Hetilapban és a Lege Artis Medicinae hasábjain vitára bocsátotta a Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására című munkaanyagát. A programhoz nagyon sok észrevétel, vélemény, javaslat érkezett. Orvoskollégáink mellett tollat ragadtak közgazdák, szociológusok, egyházi emberek, jogászok, vállalkozók, egészségügyi szakdolgozók, politikusok és parlamenti képviselők is. Az összesen 269 – valamivel több, mint 5000 oldalnyi – elemző reflexió nagyobb részét intézmények, egyetemi klinikák, kórházak orvoscsoportjai, körzeti orvosi társulások, tudományos egyesületek, érdekképviseleti szervek testületei (Magyar Orvosi Kamara, EDDSZ), az Egészségügyi Tudományos Tanács, testületi önkormányzatok egészségügyi és szociális bizottságai, társadalombiztosítási intézmények területi és szakértői munkacsoportjai és sokan mások írták. A reflexiókat a minisztérium szakemberei és a programot összeállító munkabizottság tagjai részletesen megvizsgálták. Ezekben a program végleges változatának elkészítéséhez nagyon sok jó ötletet, hasznosítható javaslatot találtunk. Köszönjük mindenkinek, aki vette a fáradságot és konstruktív megjegyzéseivel, jó szándékkal hozzá járult az új egészségügyi ellátórendszer és az új működési mód tervezéséhez. A legjellegzetesebb véleményeket ígéretünkhöz híven közreadjuk és az anyag feldolgozása során leszűrt tapasztalatokat csokorbaszedve összefoglaljuk.

Lege Artis Medicinae

Budapesten volt a nemzetközi társadalombiztosítási szövetség értekezlete

Október 28. és november 1. között Budapesten tartotta a 239 taggal rendelkező Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (International Social Security Association) Egészségügyi és Betegbiztosítási Állandó Bizottsága a huszonötödik ülését. 33 ország szakértői (közel százan) tárgyalták az országok egészségügyi ellátásának legaktuálisabb kérdéseit öt napon keresztül.

Lege Artis Medicinae

Régi és új csapdák: megjegyzések az egészségügy reformjáról

OROSZ Éva

Az alábbiak részletet közölnek egy megjelenés előtt álló könyvből, amelynek a kézirata szeptember elején zárult, így nem reagál az azóta megjelent Népjóléti Minisztérium programra – bár mondanivalója így is aktuális.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A perifériás érbetegség gyógyszeres kezelése

BENCZÚR Béla

A perifériás érbetegségek (peripherial arterial disease, PAD) ellátása a cardiovascularis betegségek legmostohább területei, egyrészt mert az ebben a betegségben szenvedők a legelhanyagoltabb, legkevésbé egész­ségtudatos réteg (elég, ha csak a nagy­mér­tékű nikotin- és az ehhez gyakran társuló alkoholabúzusra gondolunk), másrészt mert elégtelen a perifériás érbetegségek ke­zelésére specializálódott szakemberek, az angiológusok száma. Az ar­té­riás érszűkület kimutatása ráadásul nem is lenne nehéz, hiszen széles körben alkalmazható, olcsó funkcionális szűrő­vizs­gá­lat, a boka-kar index (ABI) áll ehhez a ren­del­kezésünkre, melyet az alapellátásban kötelező szűrő­vizs­gálatként írtak elő. Egyre jobbak a terápiás lehetőségeink is, hiszen mióta a ci­losz­tazolt bevezették, evidenciákon alapuló, a tüneteket mérséklő, a progressziót lassítani képes gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, melynek az alkalmazását mind a magyar, mind az amerikai irányelvek első osztályú ajánlásként javasolják. A ci­losz­ta­zolnak, mint PDE3-inhibitornak, komplex farmakológiai hatása van, ugyanakkor számos esetben nem alkalmazható, emiatt a pentoxifyllin sem szorulhat ki teljesen a terápiás fegyvertárból. Az új európai ajánlás a vérlemezkegátlók helyét is jól definiálja a PAD kezelésében. A gyógyszeres kezelés mellett az intervencionális radio­ló­gia ugrásszerű fejlődése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne kelljen több végtagot elveszíteni, amennyiben az érszű­kületet idő­ben felismerik.

Lege Artis Medicinae

Pszichiátriai beteg, vagy ember, akinek pszichiátriai betegsége (is) van?

VÁLYI Péter

A Lege Artis Medicinæ (LAM) Szer­kesz­tősége kifejezetten üdvözli, és kiemelten fontosnak tartja az orvostudomány és a társtudományok fejlődése, együttműködése szempontjából, ha a folyóiratban megjelent közlemények tudományos vitát váltanak ki. A LAM 2019. évi 8-9. számában jelent meg Bányai és Légmán (a továbbiakban Szerzők) cik­ke: „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” (1). A közleménnyel kapcsolatosan a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Pszi­chiát­riai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata és Tanácsa egy közös levélben fordult szerkesztőségünkhöz. Szerkesztőségi elveinkhez és gyakorlatunkhoz híven, a szakmai állásfoglalást (a továbbiakban MPT-állásfoglalás) változatlan formában közöljük (2). Az állásfoglalást az etikai normák tiszteletben tartásával a szerkesztőség elküldte a közlemény szerzőinek, akik válaszlevelét is közöljük (3). A téma tudományos és társadalmi fontosságához, a kialakult polémia jelentőségéhez mérten a LAM Szerkesztősége úgy határozott, hogy szerkesztőségi kommentárban fejti ki a véleményét a levelezésben foglaltakra.

Lege Artis Medicinae

Mitől fájhat a beteg lába? Végtagischaemia

FENDRIK Krisztina, BIRÓ Katalin, KOLTAI Katalin, ENDREI Dóra, TÓTH Kálmán, KÉSMÁRKY Gábor

A perifériás verőérbetegség (PAD) nagy prevalenciájú kórkép, az ischaemiás szívbetegség és a cerebrovascularis betegség mellett az atherosclerosis egyik leggyakoribb megjelenési formája. A PAD rendszerbetegségnek tekintendő, a betegek 10 éves cardiovascularis eredetű halálozási aránya kétszerese a normál népességének. Ebből adódóan is kiemelten fontos a betegség korai felismerése, a megfelelő szekunder prevenciós gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés beállítása. A kórkép korai felismerésében alapvető szerepe van a rizikóbecslésnek és a korrekten elvégzett fizikális vizsgálatnak, továbbá a bokavérnyomás-mérésnek, a boka-kar index meghatározásának, a lábujjvérnyomás-mérésnek, a transcutan parciális szöveti oxigéntenzió-mérésnek és a duplex ultrahangvizsgálatnak. Ezen összefoglaló célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy az alsó végtagi fájdalom hátterében nemcsak mozgásszervi eredet állhat, hanem sokszor a nem típusos panaszok mögött végtagot, sőt akár életet veszélyeztető végtagischaemia bújhat meg.

Lege Artis Medicinae

Szerzői válaszlevél az állás­foglalásra

BÁNYAI Borbála, LÉGMÁN Anna

Tisztelt Magyar Pszichiátriai Társaság és Pszi­chiátriai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Ta­go­zata és Tanácsadó Testülete! Mindenekelőtt köszönjük Önöknek, hogy a Lege Artis Medicinae folyóirat múlt év szeptemberi számában megjelent „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” című közleményünkre reflektáltak, és igazán örülünk, hogy a LAM hasábjain elindult egy párbeszéd a pszi­chiátriai betegnek diagnosztizáltak kapcsán az orvostudomány és a társadalomtudomány képviselői között.

Lege Artis Medicinae

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

A gazdaságilag fejlett országok sajátja a lakosság öregedése (demográfiai átmenet), valamint a populációban felismerhető betegségek mintázatának változása (epidemiológiai átmenet). Ebben az értelemben a cardiovascularis megbetegedések közül az elmúlt néhány évtizedben az akut, fatális kimenetelhez vezető kórállapotok (stroke, szívinfarktus) halálozásának jelentős csökkenése figyelhető meg. Ezek a tényezők mind a perifériás verőérbetegség és az azzal kapcsolatos kérdések előtérbe kerüléséhez vezettek úgy, hogy az érintett populáció jellemzően egyre idősebb. A gyakoribb megjelenés, az alsó végtagi keringés­zavarhoz köthető életminőség-károsodás, a végtagvesztés veszélye, a rehabilitáció ki­hívásai és a fokozott halálozás azok a té­nyezők, amelyek az egészségügyi ellátás számára mind növekvő terhet jelentenek. Az összefoglaló közlemény az idős populáció és a perifériás verőérbetegség együttesét elemzi, érintve az epidemiológia, diagnosztika és a terápiás törekvések kérdéseit.