Praeeclampsia − 2019
TAMÁS Péter, KOPPÁN Miklós
2019. DECEMBER 10.
Lege Artis Medicinae - 2019;29(12)
DOI: https://doi.org/10.33616/lam.29.054
Összefoglaló közlemény
TAMÁS Péter, KOPPÁN Miklós
2019. DECEMBER 10.
Lege Artis Medicinae - 2019;29(12)
DOI: https://doi.org/10.33616/lam.29.054
Összefoglaló közlemény
A praeeclampsia ma is az egyik legsúlyosabb szülészeti kórkép. Napjainkra egyre több adat támasztja alá azt a véleményt, hogy a praeeclampsia (terhességi hypertonia + szervkárosodás) nem egységes kórkép. A korai kezdetű (klinikai tünetek megjelenése a 34. terhességi hét előtt) praeeclampsia placentalis eredetű, kis perctérfogattal, lepényi malfunkció következményeivel járó állapot, ahol az endothelium károsodása nyomán vasoconstrictio, illetve microthrombosis áll a hypertonia és a szervkárosodások hátterében. A késői kezdetű praeeclampsia anyai betegség, melyben - az obesitassal összefüggésben - az érrendszer kapacitását meghaladó vízretenció lehet a klinikai tünetek fő elindítója. Mindez alapvetően kell, hogy befolyásolja a kétféle állapot kezelését is.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A magyar egészségügy égető problémája a családorvosi praxisok kiüresedése, a betöltetlen praxisok nagy száma. A humánerőforrás-krízist jelenleg nem képesek megoldani a családorvosi képzésbe belépő új kollégák. Célunk az orvostanhallgatók családorvosi hivatással kap cso - latos ismereteinek, attitűdjének felmérése. MINTA ÉS MÓDSZER - Önkitöltős kérdő - ívek segítségével végzett keresztmetszeti vizsgálat a Szegedi Tudományegyetemen, 2016-ban 94 fő, IV. és V. évfolyamos, 2017- ben 78 fő, I. és IV. évfolyamos orvostanhallgató körében. EREDMÉNYEK - 2016-ban a hallgatók 1%-a biztosan, 16%-a pedig valószínűleg családorvosként szeretne dolgozni a jövőben. 2017-ben az I. évfolyamon 3,9% biztosan családorvos akart lenni, 15,4% való - színűleg igen. A IV. évfolyamon ez az arány 0% és 19,2% volt. A családorvoslás megjelenése a graduális képzésben pozitív irányban befolyásolta a pálya megítélését az orvostanhallgatók körében (átlagpontszám: 0,4-1,31 egy -5-től +5-ig terjedő, az egyes tényezők hatásának irányát és erősségét jelző skálán). A családorvosi pálya iránt érdeklődők szignifikánsan rosszabbnak ítélték meg (p = 0,027) az egészségügy helyzetét. A pálya vonzóbbá tételében a hangsúlyosabb megjelenés a graduális képzésben (I. évfolyam: 37%), a családorvoslás presztízsének növelése (IV. évfolyam: 31%) és a színvonalas munkavégzés (IV. évfolyam: 39%) játszhat leginkább szerepet. KÖVETKEZTETÉSEK - Kevés orvostanhallgató készül családorvosi pályára. A családorvosi hivatás iránti érdeklődés felkeltésének leghatékonyabb módja a hallgatók ismereteinek növelése, melyhez kulcsfontosságú a családorvostan minél hangsúlyosabb megjelenítése a graduális képzésben.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A közlekedési balesetek túlélői, szemtanúi gyakran élnek át akut stresszreakciót. Az ezzel járó szubjektív szenvedés enyhítése és a későbbiek során potenciálisan kialakuló lélektani krízis, a poszttraumás stressz zavar vagy depresszió, és az ezekkel járó megnövekedett öngyilkossági kockázat megelőzése szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy kapnak-e az érintettek azonnali, vagy legalább gyors lélektani segítséget. ESETISMERTETÉS - Egy 27 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, aki közlekedési baleset elszenvedője, részben okozója volt. A balesetben édesanyját elvesztette, testvére megsérült, és a másik érintett gépjárműben utazók közt is volt halálos áldozat. A baleset után egy héttel jelentkezett pszichiátriai szakrendelésen, ahol álmatlanságot, étvágytalanságot, szomorúságot, erőtlenséget, szorongást panaszolt. Alacsony dózisú, szükség esetére javasolt anxiolyticus terápia mellett kezelését az első megjelenést követő napon az EMDR (eye movement desensitization and reprocessing) terápia akut stressz protokolljának (R-tep) útmutatása szerint elvégeztük. A háziorvosi visszajelzés és a három hét múlva megtörtént szakorvosi kontroll jelentős tüneti javulást igazolt. KÖVETKEZTETÉSEK - Az eltelt másfél év alatt a beteg kezelésre nem jelentkezett, a háziorvos visszajelzése szerint újabb pszichés problémák ez idő alatt nem merültek fel. Terápiánk a szenvedés azonnali enyhítése, valamint lélektani krízis és a PTSD (post-traumatic stress disorder, magyarul poszttraumás stressz zavar) megelőzése szempontjából sikeresnek mondható.
Lege Artis Medicinae
Hazánk felnőtt lakosságának kétharmada súlyfelesleggel él. Az elhízás olyan krónikus betegség, amely számos további krónikus betegség rizikótényezője, ezért adekvát kezelése népegészségügyi jelentőségű. Noha a viselkedésterápia az elhízás kezelésének bizonyítékalapú megközelítései közé tartozik, hosszú távú hatékonysága kevéssé alátámasztott. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben intenzív munka irányult a viselkedésterápiás kezelés továbbfejlesztésére. Ennek legújabb példája egy többlépéses program, amely a lépcsőzetes kezelési elven belül az egészségügyi ellátórendszer számos színterén megvalósítható, a súlyfelesleg mértékétől és az elhízás komorbid állapotainak jelenlététől függetlenül. A program az elhízás klasszikus viselkedésterápiáján és újabb kognitív viselkedésterápiás fejleményein alapul és a tartós életmód-változtató készségek elsajátításán túl a hosszú távú testsúlykontrollt szolgáló gondolkodásmód (mind-set) kialakításával járul hozzá az elhízás kezeléséhez. A jelen tanulmány keretében ennek a programnak a bemutatására vállalkozunk.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS ÉS CÉL - A rutin laboratóriumi vérvizsgálat során nagy mennyiségben keletkeznek egészségügyi adatok Magyarországon és a világon egyaránt. Az etikai engedéllyel (ETT-TUKEB) rendelkező exploratív orvosi adatelemzési kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk; valós, értelmezhető eredményekhez vezet-e a változók közötti korrelációk vizsgálata e nagy nem véletlen mintán. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Retrospektív vizsgálatunkban 2 292 199 adatpontot, anonimizált rutin laboratóriumi mérési eredményt használtunk fel. A 10 000-nél magasabb elemszámú változók között rangkorrelációkat számoltunk és az erős (|ϱ|> 0,5, p < 0,001) kapcsolatokat vizuálisan is megjelenítettük és értelmeztük. EREDMÉNYEK - A hasonló laborértékeket más számolási módszerrel kifejező, illetve az azonos szervet érintő betegségek hatásai, illetve az ismert orvosi összefüggések a vizsgált laborparaméterek között rangkorrelációval jól kimutathatóak voltak. MEGBESZÉLÉS - Exploratív adatelemzésünk azt mutatta, hogy a nagy mintában - annak nem véletlen jellege ellenére is - jól detektálhatóak voltak az orvoslásban már ismert összefüggések. Eredményeink megalapozták hasonló felépítésű nagyobb kutatás elindítását további változók bevonásával.
Lege Artis Medicinae
A rendszeres dohányzás klinikai tünetek nélkül is strukturális változásokat okoz a tüdőszövetben és ez megnyilvánul a légzésfunkciós vizsgálatokban is. A 2010 és 2018 közötti időszakban végzett népegészségügyi szűrővizsgálat (MÁESZ) kilenc éve során 70 822 nő és 60 187 férfi esetében végeztünk spirometriás vizsgálatokat (PEF, FEV1, MEF25-75, FVC). Az elemzésnél a prediktív értékek százalékában fejeztük ki az egyes jellemző kóros előfordulási arányt. A kilégzett levegő szén-monoxid- (eCO) tartalmát (ppm-ben) 24 899 nő és 22 340 férfi esetében végeztük el. A COPD értékelő tesztet (kérdéssort) (CAT) 4166 nő és 3170 férfi töltötte ki. A spirometriás vizsgálatoknál a dohányzóknál mindkét nemben alacsonyabb értékeket találtunk mind a négy paraméter esetében. A férfiaknál mindig szignifikánsan kedvezőtlenebb értékeket mértünk. A kor előrehaladásával az értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A normális prediktív értékektől való eltérés, illetve a dohányzók és nem dohányzók közötti különbség a MEF25-75 és az FVC esetében volt a legnagyobb. A kilégzett levegő CO-tartalma (eCO) dohányzóknál minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb, mint a nem dohányzók esetében. A kóros CAT-összpontszám dohányosok esetében szignifikánsan nagyobb volt. A légzésfunkciós szűrővizsgálatok még klinikai tünetek hiányában is korán jelzik a dohányzás káros hatását, illetve a COPD kialakulásának veszélyét.
Hypertonia és Nephrologia
A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését.
Hypertonia és Nephrologia
A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb kóros állapot terhességben, továbbá gyakorisága emelkedő tendenciát mutat. Az újabb vizsgálatok alapján az enyhe (140-159/90-109 Hgmm közötti) krónikus terhességi hypertonia esetén a gyógyszeres antihipertenzív kezelés megkezdése nem indokolt, kivéve, ha szubklinikus szervkárosodások, vagy szövődmények állnak fenn, mivel a tenzió jelentős csökkentése esetén a hypertoniás terhességben egyébként is gyakran rossz vérkeringésű placenta és ezáltal a magzat véráramlása tovább romlik. Ezzel szemben praeeclampsiás hypertoniában javasolják a korai vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését >140/90 Hgmm-es vérnyo más értékeknél az anyai cerebrovascularis események megelőzése céljából.
Ideggyógyászati Szemle
Az intracranialis koleszteringranuloma keletkezésénél cellularis és vascularis permeabilitási faktorokat lehet figyelembe venni. Kialakulhat speciális lebontási folyamat eredményeként nagyobb krónikus agyi infarktus területében. Ilyenkor etiológiájában a macrophagtevékenység elégtelensége szerepelhet, amikor az agyszövet szfingolipidjeinek és más zsírnemű anyagainak lebontása és elszállítása nem a szokványos és szabályosnak mondható módon történik. A neutrális zsírtömeget a szemcsés sejtek nem tudják elszállítani, és a megmaradt elhalt agyszövet zsíranyagai koleszterinészterekké alakulnak át, amelyet a dús kapillarizációval képződő kötőszövet tokkal vesz körül; ezt a folyamatot részben a koleszterin irritatív hatása is fokozhatja. A fibroblastok egy része a tokképződésben vesz részt, másik része degenerálódhat, és ez oka lehet annak, hogy még több koleszterin képződjön, és végül a képlet tumorhoz hasonlóan növekedjen. Gyulladásos jelenségek is társulnak ehhez a folyamathoz, és a tokban haematogen eredetű sejtes infiltrációk és óriássejtek is találhatók. Esetleg a sokféle sejt (a tokban és a környezetben) valamelyik tumornövekedési faktor produkciójával hozzájárulhat a növekedéshez. Végül így alakul ki egyes esetekben a klinikai tüneteket és néha jellegzetes CTképet eredményező granuloma, amit csak akkor kell operálni, ha intracranialis nyomásfokozódást vagy progrediáló neurológiai tüneteket okoz. Az intracranialis erekbe jutó koleszterines embolia vagy rendellenes atheromás ér is vezethet granulomaképződéshez éppen úgy, mint egy idegen test. Trauma vagy hypercholesterinaemia prediszponáló tényező lehet. A szerzők kilenc esetük ismertetésével mutatják be az intracranialis koleszteringranulomák előfordulását és klinikai, valamint idegsebészeti jelentőségét. Hasonló eseteket nem találtak a hazai és a nemzetközi szakirodalomban.
Lege Artis Medicinae
Az arthritis psoriatica destruktív ízületi gyulladás, a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%- ában lép fel. Előfordulása Magyarországon 10- 20 ezerre becsülhető; patogenezisében genetikai és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. Progressziója a funkcionális állapot romlása alapján átlagosan 0,05 HAQ pont/év adattal jellemezhető. A hagyományos báziskezelések (betegségmódosító szerek: DMARDs) nem mindig fékezik kellően a betegséget, illetve az ízületi károsodást. Az arthritis psoriatica patogenezise alapján új szereket (tumornekrózis-faktor-alfagátlók: TNF-alfa-gátlók) vezettek be a betegség kezelésére, amelyek psoriasisban és arthritis psoriaticában egyaránt hatásosak. A biológiai választ módosító szerek (BRMDs) lehetővé teszik a legsúlyosabb, egyéb gyógyszerekre refrakter, magas aktivitást mutató betegek kezelését. A különböző biológiai terápiák (etanercept, infliximab, adalimumab) hatásosságában nincs szignifikáns különbség. A közlemény a hagyományos bázisszereket, a TNF-alfa-gátlók javallatát, eredményességét, mellékhatásait, hazai rendelhetőségüket ismerteti. A báziskezelés és a biológiai terápia az arthritis psoriatica kezelésében szigorú szakorvosi ellenőrzés mellett biztonságos.
Hypertonia és Nephrologia
Háttér: A placentáris növekedési faktor (PlGF) a VEGF-családba tartozó proangiogenetikus faktor, termelődésének fő forrása a trophoblastsejt. Az elmúlt években számos munkacsoport kimutatta, hogy praeeclampsiában az anyai vérben keringő PlGF mennyisége csökken, míg szolúbilis receptora, az sFlt-1 fokozott expressziót mutat. Célkitűzés: Vizsgálataink célja az Alere Triage® PlGF-teszt differenciáldiagnosztikai és prognosztikai szerepének meghatározása hypertoniával szövődött terhességek esetén, különös tekintettel a terhesség idő előtti befejezésének szükségességére. Betegek és módszer: Eset-kontroll vizsgálatunkban 130 gravida vett részt. Huszonhárom esetben praeeclampsiát (PE), 20 esetben HELLP-szindrómát, 17 esetben rárakódásos praeeclampsiát (SIPE), 25 esetben krónikus hypertoniát (CHT), 18 esetben pedig terhességi hypertoniát (GHT) diagnosztizáltunk. A kontrollcsoportot 27 normotoniás, egészséges gravida alkotta. A vérvételek a 22. és 34. terhességi hét között történtek, a szérum-PlGF-szinteket a fluoreszcens anyaggal jelölt monoklonális antitestek elvén működő Alere Triage® PlGF-tesztek segítségével határoztuk meg. Eredmények: A magas vérnyomásban szenvedő várandós nők plazma-PlGF-szintjei szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak a kontrollcsoporthoz képest. Ez a különbség kifejezettebb volt azon nők esetében, akik terhességét a 35. hét előtt kényszerültünk lezárni. A 35. hét előtt befejezett, patológiás terhességek esetében 93,7%-ban, míg a 37. terhességi hét előtt szült nőknél 90,5%-ban vált pozitívvá a PlGF-teszt. A pozitív teszt előfordulási gyakorisága az egyes csoportokban a következő volt: PE esetében 95,7%, HELLP-szindróma esetében 95,0%, rárakódásos PE esetében 82,4%, CHT esetében 60,0% és gestatiós hypertonia esetén 44,4%. Azokban az esetekben, melyekben a PlGF-tesztet pozitívnak értékeltük, gyakrabban került sor a terhesség idő előtti befejezésére [a kockázati arány (hazard ratio) 3,43-szoros a megfelelő terhességi korhoz igazítva]. Következtetések: Vizsgálatunkból arra következtethetünk, hogy hypertoniával szövődött terhességek esetén szignifikánsan alacsonyabb a szérum PlGF-koncentrációja, mely a kórkép súlyosságával is összefüggést mutat. A 35. terhességi hét előtt nagy a Triage® PlGF-teszt szenzitivitása a praeeclampsia, HELLP-szindróma és a rárakódásos praeeclampsia azonosításában, ez felveti annak lehetőségét, hogy a PlGF-teszt hozzájárulhat a különböző kórképek korai differenciálásához és a perinatalis kimenetel javulásához.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás