Lege Artis Medicinae

HPS (Heart Protection Study)

MATOS Lajos

2004. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2004;14(07)

Kigyógyít

Kezelés: Napi 40 mg simvastatin per os vagy placebo, illetve antioxidáns vitaminterápiaként napi 600 mg Evitamin, 250 mg C-vitamin és 20 mg béta-karotin vagy placebo. Kezelt személyek: Olyan 40-80 éves férfiak és nõk, akiknek az anamnézisében ischaemiás szívbetegség (ISZB) vagy elzáródásos érbetegség, illetve diabetes szerepelt. A szűrõvizsgálaton 63 603 beteg vett részt, akik közül 20 536 került randomizálásra (5082 nõ és 15 454 férfi).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján

GYŐRFFY Zsuzsa, LŐRINCZ Jenő, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Hazánkban a művi abortuszok száma háromszoros értéket mutat az Európai Unióhoz viszonyítva. A terhességmegszakítások hátterében álló biopszichoszociális tényezők feltárása a hatékony prevenció eszközéül szolgálhat. MÓDSZER - Országos reprezentatív felmérés keretében 12 634 főre terjedt ki a vizsgálat. A minta reprezentálja a 18 év feletti lakosságot nem, kor, régiók és településnagyság szerint. A Hungarostudy 2002 egészségfelmérés a lakosság testi-lelki állapotát és a pszichoszociális rizikófaktorok átfogó vizsgálatát tűzte ki céljául. Az általunk vizsgált 6980 főből álló női almintában az abortuszok előfordulásának valószínűsége 22%-os. A statisztikai elemzés során az abortuszok háttérváltozóinak vizsgálatára került sor. EREDMÉNYEK - A művi abortuszok hátterében meghúzódó rizikótényezők dimenziói a következő faktorok köré szerveződnek: kiemelkedő jelentőségű (p=0,000) az elszenvedett bántalmazás - mind a partner, mind pedig a szülők részéről -, a korai traumatizáció hatása (p=0,000, az állami gondozottság, a szülők válása, illetve halála tényezők esetében), a társas támogatás hiánya, valamint a rossz anyagi helyzet, rossz szociális körülmények megléte. Az öngyilkossági kísérletek és gondolatok, a magas depressziópontszámok, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén szignifikáns többletet mutatnak az abortuszon átesett csoporton belül. KÖVETKEZTETÉS - A Hungarostudy 2002 felmérés és az erre épülő utánkövetés fontos célkitűzése, hogy a művi abortuszok háttértényezőinek feltárásával a minél szélesebb körű és hatékonyabb megelőzést szolgálja.

Lege Artis Medicinae

I. Debreceni Belgyógyászati Napok 2004. április 19-24.

BRÚGÓS Boglárka, JUHÁSZ Mária

Korábban Budapesten rendezték meg minden évben a - rendszerint egy hónapig tartó - szakvizsga- elõkészítõ tanfolyamokat. Lássuk be, nehezen volt megoldható ennyi idõt távol tölteni a munkahelytõl, fõleg a vidéki kis kórházakban, ahol az orvoshiány miatt gondot jelentett az osztályos és ügyeleti ellátás biztosítása, és akár már egy orvos átmeneti kiesése is lényeges többletterhet rótt a maradókra.

Lege Artis Medicinae

Endothelvédelem hypertoniás betegeknél

KÉKES Ede

A szerző ismerteti az endothelium működésének alapelveit, a keringésszabályozó mechanizmus funkciójában bekövetkező változások - az endotheldiszfunkció - kialakulásának okait, a befolyásoló és triggerelő tényezőket. Magasvérnyomás- betegségben elsősorban az endotheldiszfunkció okozza az érfalban kialakuló strukturális elváltozásokat, a hypertoniás microangiopathia és a kialakuló szervkárosodások alapját képező vascularis remodellinget. Hypertonia fennállásakor éppen az endothelium kóros működése miatt más az ér reagálókészsége. A főbb gyógyszercsaládok tagjai különbözően hatnak az endotheliumra, illetve az ott termelődő vazoaktív anyagokra. A hatás különbözősége adja az eltérően kedvező effektusokat. Az antihipertenzív szerek közül elsősorban az ACE-gátlóknak és a kalciumcsatorna-blokkolóknak (különösen a dihidropyridinek) ismert az endotheliumvédő hatása, de bizonyos β-receptor-blokkolók, az α-1- adrenerg-blokkolók, valamint más megközelítésben a statinok is képesek az endothelkárosodás befolyásolására.

Lege Artis Medicinae

A diabetes mellitus genetikája

KORÁNYI LÁSZLÓ, PÁNCZÉL Pál

A cukorbetegek száma rohamosan nő; ez az emelkedés döntően a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek számának szaporodása miatt következik be. A cukorbetegség minden ismert formája a veleszületett hajlam (genetikai háttér) és a környezeti hatások következtében alakul ki. A diabetesjárvány megelőzése nem képzelhető el a betegség genetikai hátterének feltárása nélkül. Az utóbbi években jelentős eredményeket értek el az 1-es típusú diabetes mellitus genetikai hátterének megismerésében. Ezt elősegítette a betegség etiológiai klasszifikációja és homogénebb betegcsoportok kialakítása. Az 1-es típusú diabetes mellitus genetikai háttere 50-60%-ban a HLA antigénrendszerhez köthető, a többi minor genetikai faktor csak néhány százalékban szerepel. Jelenleg 18 nevesített (IDDM1-18) és hét, még nem teljesen elfogadott génrégió alkotja a genetikai tényezők csoportját. Még a HLA-rendszert illetően sem ismert a betegséget okozó gén és a patomechanizmus. A diabetes mellitus klasszifikációjában már jelenleg is használható a HLA-meghatározás, az 1-es típusú diabetes mellitus predikciójában pedig a HLA- és az INSVNTR- meghatározás. A multigénes eredetű - egyre fiatalabb életkorban manifesztálódó - 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről kevesebbet tudunk. A 2-es típusú cukorbetegségre leginkább illő és leginkább elfogadott modell a „poligénes háttéren ható néhány gén, közepes hatással”. A patomechanizmusra jellemző csökkent inzulinhatás és -szekréció létrehozásában szereplő számos „kandidáns” génről derült ki, hogy statisztikai összefüggést mutat a diabeteshajlammal. Ezeket az adatokat populációspecificitás és gyenge, gyakran nem reprodukálható statisztikai erő jellemzi. A genomszintű vizsgálatok számos olyan, különböző népcsoportra jellemző génszakaszt tártak föl, amelyek összefüggést mutatnak a 2-es típusú cukorbetegséggel, de ezekből a vizsgálatokból is csak egy, a cukorbetegséggel összefüggő gén (calpain 10) azonosítása sikerült. A legújabb, már két népcsoporton igazolt diabetogén génszakasz a 20. kromoszómán található, abban a régióban, ahol a HNF (hepaticus nukleáris faktor) transzkripciós faktorok génjei helyezkednek el. Ez a géncsalád irányítja a máj és a pancreassziget működéséért felelős számos gén átírását, így elképzelhető, hogy valamelyikük diabetesgén.

Lege Artis Medicinae

Hormonális fogamzásgátlás 40 év felett

KOVÁCS LÁSZLÓ

A nem kívánt terhesség megelõzése a reproduktív korú nõk egészségmegõrzésének kiemelt fontosságú feladata. A védekezés legmegfelelõbb módszerének megválasztása azonban különösen fontos a 40 év feletti nõk számára: közülük sokan már többé egyáltalán nem kívánnak szülni, az életkor gyakran társul egyéb kockázati tényezõkkel, tehát a fogamzásgátló módszer megválasztásakor hangsúlyozottá válik az elõnyök és a hátrányok alapos mérlegelése.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Morbiditási és mortalitási kockázat SGLT-2-gátlóval vagy DPP-4-gátlóval kezelt 2-es típusú diabetesben

CSÉKE Balázs

Amióta a 2-es típusú diabetes (T2DM) akut metabolikus szövődményei ritkábbá és kevésbé súlyossá váltak, az érintett betegek körében egyre jelentősebbé vált a hosszú távú szövődmények megelőzése. A diabeteses betegek mortalitási mutatója közel négyszeres az általános népességhez képest. Ez nagyrészt a cardiovascularis szövődményekre vezethető vissza. A legalaposabban tanulmányozott kimeneteli események a nem halálos myocardialis infark­­tus, illetve stroke és a cardiovascularis halálozás. A nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló (so­dium-glucose cotransporter-2 inhibitor, SGLT-2-gát­lók) gyógyszercsalád megjelenése óta külön fi­gyelmet kapott a hospitalizáció szívelégtelenség miatt (hospitalization for heart failure, HHF) is.

Lege Artis Medicinae

Paradigmaváltás a krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiájában

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A szívelégtelenség incidenciája, prevalenciája folyamatosan növekszik, a betegség morbiditása és a mortalitása továbbra is nagy, így a kórkép jelentősége óriási, megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű. A be­tegség prognózisát javító érdemi eviden­ciák továbbra is csak csökkent balkamra-funkcióval járó krónikus szívelégtelenség (HFrEF) kezelése esetén állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben számos „mér­földkővizsgálat” született, melyek eredményei a mai napig alapjaiban határozzák meg a betegség terápiáját. A HFrEF bázisterápiája sokáig három alappillérre épült: angiotenzinkonvertáló-enzim- (ACE-) gátló, β-blokkoló és mine­ralokorti­koid­re­ceptor-antagonista, melyek I/A ajánlási szinttel szerepelnek a különböző szívelégtelenség-ajánlásokban. 2014-ben publikálták az áttörő sikert hozó, nagy jelentőségű PARADIGM-HF (heart failure) vizsgálatot, amelyben egy teljesen új gyógy­szer­cso­portot, az angiotenzinreceptor-blok­ko­ló/ ne­prilysininhibitor (ARNI-) ve­gyü­letek cso­portjába tartozó sacu­bitril/valsartant vizsgálták HFrEF-betegeken. A vizsgálat eredménye szerint a sacubitril/valsartan szignifikáns mértékben, 20%-kal csökkentette a cardiovascularis (CV) halálozás és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció primer összetett végpontját, valamint 16%-kal csökkentette az összmortalitást egy aktív komparátorhoz, az HFrEF terá­piájában a legnagyobb evidenciákkal rendelkező ena­laprilhoz képest. Az Európai Kardiológusok Társasága (European Society of Cardiology, ESC) 2016-os szívelégtelenség-irányelve I/B evidenciaszinttel javasolja a sacubitril/ valsartan alkalmazását ACEI helyett a szív­elégtelenség miatti hospitalizáció és halálozás csökkentése céljából olyan ambuláns HFrEF-betegek esetén, akik az optimális ACEI, β-blokkoló (BB) és mineralokorti­koidreceptor-antagonista (MRA-) kezelés ellenére is panaszosak maradnak. A ké­sőb­biekben sacubitril/valsartannal több ki­­sebb vizsgálatot is pub­likáltak kissé eltérő indikációkkal és más betegcsoportokon. A PIONEER-HF vizs­gálat bizonyította, hogy a sacubitril/valsartan terápia korai, az akut szívelégte­lenség stabilizá­cióját követően történő megkezdése biztonságos és hatékony HFrEF-betegek esetén, gyorsabban csökkenti a szív­elég­telenség prognózisával korreláló NT-pro­BNP-szin­tet, mint az enalapril. A TRANSITION és a TITRATION vizsgálat a sacubitril/valsartan terápia kezdetéről, a dózistitrálás módjáról adott hasznos információkat. A sacubitril/ valsartan megjelenése új korszak kezdetét jelentette néhány évvel ezelőtt a HFrEF terápiájában. Ez a korszak Magyarországon most zajlik. Elképzelhető, hogy az SGLT-2-inhibitoroknak köszönhetően egy újabb korszak kapujában állunk, és erre várhatóan választ ad majd az ESC idén megjelenő új szívelégtelenség-ajánlása.

Hypertonia és Nephrologia

Rizikóbecslések előrehaladott krónikus vesebetegek és dializáltak esetén

KULCSÁR Imre, KULCSÁR Dalma

Az elmúlt évtizedben egyre több epidemiológiai tanulmány jelent meg a krónikus vesebetegségek progressziójával, illetve halálozásának kockázatával kapcsolatban. A téma jelentőségét mutatja, hogy világszerte foglalkoztatja a nefrológusokat (Kanadától Új-Zélandig) és olyan nagy nemzeti (REIN Study – French Registry) vagy nemzetközi vizsgálatoknak is fókuszába került, mint a KDIGO Controversies Conference, a DOPPS 1–5 vagy az európai AROII Study. Hasznos lehet mind a kezelőszemélyzet (alapellátás, társszakmák, nefrológia), mind a betegek számára azon rizikóbecslések ismerete, amelyek megjósolhatják a CKD 3–5. stádiumú betegek életkilátásait (vesepótló kezelés szükségének várható ideje, mortalitás kockázata), illetve dialízisbe kerülő páciensek rövid (vagy akár hosszabb) távú túlélési esélyeit. Kiemelnénk predializált betegeknél a Bansal-score, a kétféle (négy és nyolc variábilist tartalmazó) Kidney Failure Risk Equation (KFRE) egyenleteket, dialízisbe került betegeknél pedig a rövid távú mortalitást prognosztizáló REIN tanulmányt, illetve a Cohen-modellt – valamennyi könnyen számítható webkalkulátorok segítségével. A közleményben bemutatott validált vizsgálatokban a prognosztizált és az észlelt túlélési adatok különbsége csekély (2-7%). Ennek ellenére a predikció értékelését egyénre szabva kell végezni, hogy a beteg preferenciái szerint a számára legmegfelelőbb döntés szülessen a további kezelést illetően: konzervatív terápia vagy dialízis (esetleg transzplantáció).

Hypertonia és Nephrologia

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - I. rész Legfontosabb változások, és cardiovascularis kockázat

FARSANG Csaba

A Barcelonában 2018 júniusában rendezett kongresszuson a European Society of Hypertension és European Society of Cardiology közös irányelveit előadásokban ismertették, a vonatkozó közlemény augusztusban jelent meg párhuzamosan a Journal Hypertension-ben és a European Heart Journal-ben. Ennek alapján összefoglalom az új irányelvek legfontosabb, a cardiovascularis kockázattal és a vérnyomás célértékeivel kapcsolatos változásait.

Ideggyógyászati Szemle

Tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek és neuroprotekció vinpocetinnel

HADJIEV Dimiter

A tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek (asymptomatic ischemic cerebrovascular disorders, AICVD) a cerebrovascularis betegség korai megnyilvánulásai. Nevezik az agyi keringés rejtett elégtelenségének vagy tünetmentes cerebrovascularis megbetegedésnek is. Újabban az American Heart Association a noninvazív módon detektált szubklinikus megbetegedés megjelölést vezette be. A diagnózis az alábbi kritériumokon alapul: vascularis kockázati tényezők jelenléte; fokális cerebralis tünetek nélküli epizodikus nemspecifikus panaszok; neuropszichológiai tesztekkel kimutatott enyhe kognitív deficit; a carotisultrahang gyakran mutat intima-media megvastagodást, atheroscleroticus plakkokat és carotisszűkületet; a CT- és MRvizsgálat néha néma agyi infarktusokat, fehérállomány-hiperintenzitást vagy agyi atrófiát mutat ki; a regionális agyi véráramlás vizsgálata az ischaemiás küszöb feletti regionális hipoperfúziót is mutathat. Az AICVD kezelése, a vascularis kockázati tényezők befolyásolása és a neuroprotektív hatóanyagok alkalmazása kell legyen a cerebrovascularis betegségek által okozott ischaemiás stroke és kognitív hanyatlás elsődleges megelőzésének szegletköve. A vinpocetinről kimutatták, hogy az ischaemiás kaszkád különböző pontjain képes a hatását kifejteni: ATPkimerülés, a feszültségfüggő Na+- és Ca++-csatornák aktiválása, glutaminsav- és szabadgyök-felszabadulás. A feszültségfüggő Na+-csatornák gátlása különösen fontosnak tűnik a vinpocetin neuroprotektív hatásában. A szer kifejezett antioxidáns aktivitása szintén hozzájárulhat a neuroprotekcióhoz. Főemlősökön és emberen végzett PET-vizsgálatok kimutatták, hogy a 11C-jelzett vinpocetin gyorsan átjut a vér-agy gáton. A készítmény heterogén agyi eloszlása főként a thalamusban, a bazális ganglionokban, az occipitalis, parietalis és temporalis agykéregben volt megfigyelhető - ezek a területek szoros kapcsolatban állnak a kognitív funkciókkal. Krónikus ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél végzett PET-vizsgálatok kimutatták a vinpocetin kedvező hatását a regionális agyi véráramlásra (rCBF) és glükózmetabolizmusra a thalamusban, a bazális ganglionokban és az elsődleges látókéregben. Az AICVD bonyolult mechanizmusában hatékony vinpocetin kedvezőnek tűnik a cerebrovascularis betegségek korai stádiumának kezelésében. A vinpocetin új terápiás választás lehet a nagy kockázatú stroke-betegek profilaktikus neuroprotekciójában.