Lege Artis Medicinae

Életeket mentő sikertörténet

KRAMER Imre

2010. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(01)

Magyarországon 1250 új cervixcarcinomát fedeznek fel évente, és még mindig közel 450 nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák elleni védőoltás története sikertörténet: világszerte nők millióit mentheti meg. A GSK által fejlesztett, méhnyakrák elleni védőoltás a kiterjesztett hosszú távú klinikai vizsgálat eredményeivel bizonyította, hogy a vakcináció mind populációszinten, mind az egyén szempontjából eredményes.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A közösségi pszichiátria és az evidenciákon nyugvó modern pszichiátriai ellátás

MAJ Mario, KURIMAY Tamás

Európában - és hazánkban is - rendkívül magas a legkülönfélébb mentális, pszichés zavarban szenvedők száma. Az Európiai Unió a mentális jóllét fenntartását és elérését kiemelt feladatnak tekinti. A magyar és a nemzetközi pszichiátriai társaság elnökei közleményükben a pszichiátriai ellátás helyzetét, trendjeit vázolják fel.

Lege Artis Medicinae

A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására

MOLNÁR Ildikó

A stressz során a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely és a szimpatikus, szenzoros idegrendszer aktiválódása glükokortikoidok, katecholaminok és egyéb aktív peptidek fokozott felszabadulását eredményezi. Az immunkompetens és a szöveti sejteken található specifikus glükokortikoid, corticotropin-releasing hormon és hisztamin, szubsztancia-P, noradrenalin, calcitonin gene-related peptid receptorok aktiválódása módosítja a macrophagok, lymphocyták és a szöveti sejtek citokintermelését. A lokális hormonhatások szerepet játszanak a hízósejtek degranulációjában, ezáltal a hisztamin felszabadulásában és a neurogén gyulladásokban. A tartós, krónikus gyulladások elősegítik a daganatok kialakulását, amelyben a tumorhoz társult macrophagoknak jelentős szerepük van. A daganatok kialakulásában kimutatható a neuronalis immun- és endokrin rendszerek közötti összhang zavara.

Lege Artis Medicinae

Vitalitásgenerátorok

BAGDY Emőke

A vitalitásgenerátorok természetes életerő-fejlesztők: minden ember rendelkezésére állnak, csupán csak tudatosítanunk kell egészségvédő, jó közérzetben tartó hatásaikat. Az elnevezés az egészségpszichológiából ered, McDermott és O’Connor nevezte el így ezeket az erőforrásokat, amelyek a mindennapok kiaknázatlan tartozékai.

Lege Artis Medicinae

Gondolatok a pszichiátriai ellátás átalakulási lehetőségeiről

KURIMAY Tamás

Stief Sándor, a Lipótmező egykori igazgatójának szavai hazánkban ma is érvényesek, annak dacára, hogy az Európai Unió a mentális egészséget és jóllétet első számú prioritásként kezeli:

Lege Artis Medicinae

A metabolikus szindróma koncepciójának változása

HALMOS Tamás, SUBA Ilona

A metabolikus (X) szindróma koncepciójának ismertetése (1988) nagyon jelentős volt mind elméleti, mind klinikai szempontból. Az eltelt két évtizedben sok kritikát kapott e tünetegyüttes felfogása, értékelése, ugyanakkor számos új komponens, sőt, új kórkép is kapcsolódott a szindrómához. Ezért éreztük úgy, hogy az e lapban több mint 10 évvel ezelőtt megjelent munkánkat az új szempontok alapján kiegészítsük és módosítsuk. A szindróma klasszikus felfogásán túl kitérünk a definíciókra, amelyekben ma sincs teljes megegyezés. Az inzulinrezisztencia/hyperinsulinaemia (IR/HI) meghatározó kettőse mellett az endothelialis diszfunkció, a sympathoadrenalis túlműködés, a zsírszövet endokrin működése, az alacsony fokozatú gyulladás kóroki szerepét is taglaljuk. Kitérünk a peroxisoma proliferátor aktivált receptorok (PPAR) szerepére a metabolikus és gyulladásos folyamatokban, ezzel összefüggésben említjük az ubiquitin proteaszóma rendszert is. Újabban megkérdőjelezték a szindróma kauzális egységét, ami széles körű vitát váltott ki, amely máig tart. A klinikus számára azonban az a tény fontos, hogy azok a betegek, akik a szindróma jellegzetes tüneteit hordozzák, nagy számban köztünk élnek, és körükben számolni kell a szívés érrendszeri katasztrófaállapotok kialakulásának súlyos veszélyével. Végül ismertetjük a szindróma újabban felismert összefüggéseit további, népegészségügyileg jelentős betegségekkel, például a rosszindulatú daganatokkal, az Alzheimer-kórral, a depresszióval, az alvási apnoéval, a nem alkoholos zsírmájjal, a krónikus obstruktív bronchitisszel. Tárgyaljuk a feltételezett közös patomechanizmusokat. Ezek az összefüggések tovább növelik a metabolikus szindróma jelentőségét mind a terápiában, mind a megelőzésben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A betegbiztonság, a legújabb trend az egészségügyi ellátás minőségének javításában

BOGNÁR Ágnes

A megkezdett program célja, hogy a betegbiztonság javítása érdekében végzett kutatások eredményeit felhasználja, és számokkal igazolja azt, hogy az ellátás okozta felesleges szövődmények jelentősen csökkenthetők, és ezzel életeket lehet megmenteni.

Klinikai Onkológia

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

BÖDÖR Csaba

A diffúz nagy B-sejtes lymphomás (DLBCL) betegek többsége meggyógyítható a standard rituximab, cyclophosphamid, doxorubicin, vincristin és prednisolon (R-CHOP) kezeléssel. A betegek 30-40%-a azonban a kezelésre nem reagál, vagy betegségük kiújul. A jelenleg rendelkezésre álló ún. salvage- terápiák azonban csak e betegek negyedének nyújtanak reális gyógyulási esélyt, hatékonyabb első vonalbeli- és mentő kezelésekre lenne szükség. A molekuláris genetikai technikák gyors fejlődése a DLBCL biológiai sokszínűsége mellett az onkogenezis számos kulcspontjának megismeréséhez is vezetett. Az eltérő prognózisú germinalis centrum eredetű és az aktivált B-sejt eredetű lymphomák elkülönítésének napjainkra már nemcsak elméleti, de terápiás vonatkozása is lenne. Egyelőre megoldatlan a kettős genetikai károsodással járó (ún. „double-hit”) lymphomák kezelése. Az új generációs szekvenálási technológiákkal a különböző jelátviteli utak, az immunrendszer ellenőrzési pontjainak, a mikrokörnyezet szerepének jobb megismerésével új molekuláris szintű célpontok kerültek felismerésre. Ezen kulcspontokra ható gyógyszerek kifejlesztésével egyre több szer kerül klinikai vizsgálat keretén belül kipróbálásra. A DLBCL heterogenitása miatt fontos azon betegcsoportok azonosítása, akik számára egy adott célzott terápia várhatóan hatékony lesz. Ez a rizikóadoptált kezelés várhatóan a közeljövőben lehetővé válik a DLBCL-es betegek számára, bár napjainkban DLBCL-ben még az R-CHOP kezelés az arany standard.

Ideggyógyászati Szemle

A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése

VARGA Csaba, NAGY Ferenc, DRUBITS Katalin, LELOVICS Zsuzsanna, VARGA Győrfi Krisztina, OLÁH Tibor

Célkitűzés - A sürgősségi betegellátásban szédüléssel mint főpanasszal egy év alatt megjelenő betegek vizsgálati adatainak elemzése a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában. Módszer - Retrospektív vizsgálatban azon betegek adatainak feldolgozása, akik a vizsgálatok elvégzése után a BNOrendszer szerint szédüléssel kapcsolatos diagnózist kaptak. Eredmény - A 2010. évben sürgősségi ambulancián közel 18 000 beteg jelentkezett, ebből 471 érkezett szédülés miatt, ami az összes eset közel 3%-a. A szédülés miatt érkezettek 46%-át mentő hozta. A betegek között kétszer több volt a nő, mint a férfi (71% vs. 29%). A szédüléses panaszszal érkező betegek 19%-a osztályos felvételre került, míg 81%-a az ellátás után 24 órán belül távozott a sürgősségi ambulanciáról. A szédülést a betegek kikérdezése alapján négy típusba soroltuk. A felosztás szerint a szédülés 37%- ban vertigo („forgó jellegű szédülés”), 33%-ban „dizziness”, 12%-ban ájulásszerű elesésérzés (praesyncope), 9%-ban szédülékenység (általános gyengeségérzés, más betegség okozta szédülés, light headedness) fordult elő, 9%-ot pedig nem tudtuk besorolni. Koponya-CT-vizsgálat 207 esetben (44%) készült, ebből azonban csak két esetben adott magyarázatot a szédülés okára. Következtetés - A szédülés gyakori panasz a sürgősségi osztályon, ugyanakkor ritkán jelez súlyos betegséget. A szédülések hátterében álló súlyos betegségek felismerésében az anamnézis alapján történő típus szerinti beosztás és a koponya-CT diagnosztikus értéke megkérdőjelezhető. Tapasztalatunk szerint a sürgős ellátást igénylő esetek felismerésében a betegágy melletti neurológiai vizsgálat és a szédülés, rosszullét körülményeinek pontos tisztázása adhat segítséget.

Nővér

Mélyebb ismeretek a heveny balszívfél elégtelenség helyszíni vonatkozásairól mentő szakápolók számára

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy választ kapjanak a mentőellátás során felmerülő kérdésekre a heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE) ellátásának vonatkozásában: Milyen a férfi-nő megbetegedési arány? Milyen gyakorisággal alkalmaznak kiegészítő, tüneti kezelést a helyszíni ellátás során? Milyen az életkor szerinti megoszlás, illetve a napszak szerint az akut balszívfél elégtelenség előfordulása? Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, retrospektív kutatás az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet nyíregyházi mentőállomásán készült. A 2006. január 1-töl 2007. december 31-ig terjedő időszakban 13 511 db esetlap áttekintése történt, melyből az asthma cardiale és oedema pulmonum diagnózisok szerint 130 eset került részletes vizsgálatra. Az adatok Microsoft Excel program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel (gyakoriság) történt. Eredmények: A HBSZE tekintetében a hajnali órákban az esetek 51%-a, míg az esti órákban az esetek 40%-a fordult elő. A fennmaradó esetek a délelőtti és délutáni időszakra tehetők, melyek együttvéve is az esetek csupán 9%-át jelentették. A vizsgált 130 beteg közül 68 nő és 62 férfi volt. Kiegészítő kezeléseket a Cerucal tekintetében 17 esetben, míg a Theospirex-et az esetek 13%-ában alkalmaztak a helyszínen. Következtetések: A betegség előfordulása évről évre növekszik. Különösen a 71 és 80 év közötti életkorban emelkedett meg az utóbbi években a HBSZE gyakorisága. A napszakot tekintve a HBSZE előfordulása inkább a hajnali és esti órákra tehető. Hatvan év felett mindkét nemnél az előfordulás jelentősen nő, viszont az életkornak nincs szignifikáns szerepe a terápia hatékonyságában.

Nővér

A mellkasi fájdalomról részletesebben mentő-szakápolóknak

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

A mellkasi fájdalom panaszával a mentő-szakápolók gyakran találkoznak, akár önálló munkájuk, akár eset-, rohamkocsis kivonulások során. Fontos, hogy erről az esetleg életveszélyes tünetről minél többet tudva, minél naprakészebben állhassanak oda a beteghez. Segítve ezzel is a csapatmunkát és a beteg állapotának javulását, helyes kezelését (mentőápolói szinten). Mindezekhez szükséges az a differenciáldiagnosztikai tudás, amely felvázolja azokat a lehetséges kórképeket, amelyek okként szerepelhetnek a mellkasi fájdalom tünetével mentőt hívó betegek panaszai mögött. Ugyanakkor a mélyebb elméleti tudás segít megérteni a mentőtiszti/orvosi beavatkozások fontosságát egyes betegségek esetén, az időfaktor jelentőségét, vagy a sürgősség okát akkor is, ha látszatra nem tűnik súlyosnak a beteg állapota. A szerzők e tényezők ismerete által, arra vállalkoztak, hogy szakmai evidenciákkal alátámasztott, új ismereteket közöljenek az olvasókkal.