Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi tudományos tanács plénuma 1991. október 21-i ülésének állásfoglalása

1991. JANUÁR 01.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(01 KLSZ)

A „Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására” és „A magyar egészségügy finanszírozási rendszerének alapkoncepciója” c. anyaggal kapcsolatban az Egészségügyi Tudományos Tanács plénuma az alábbi véleményt alakította ki.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Észrevételek összegzése

A Népjóléti Minisztérium az Orvosi Hetilapban és a Lege Artis Medicinae hasábjain vitára bocsátotta a Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására című munkaanyagát. A programhoz nagyon sok észrevétel, vélemény, javaslat érkezett. Orvoskollégáink mellett tollat ragadtak közgazdák, szociológusok, egyházi emberek, jogászok, vállalkozók, egészségügyi szakdolgozók, politikusok és parlamenti képviselők is. Az összesen 269 – valamivel több, mint 5000 oldalnyi – elemző reflexió nagyobb részét intézmények, egyetemi klinikák, kórházak orvoscsoportjai, körzeti orvosi társulások, tudományos egyesületek, érdekképviseleti szervek testületei (Magyar Orvosi Kamara, EDDSZ), az Egészségügyi Tudományos Tanács, testületi önkormányzatok egészségügyi és szociális bizottságai, társadalombiztosítási intézmények területi és szakértői munkacsoportjai és sokan mások írták. A reflexiókat a minisztérium szakemberei és a programot összeállító munkabizottság tagjai részletesen megvizsgálták. Ezekben a program végleges változatának elkészítéséhez nagyon sok jó ötletet, hasznosítható javaslatot találtunk. Köszönjük mindenkinek, aki vette a fáradságot és konstruktív megjegyzéseivel, jó szándékkal hozzá járult az új egészségügyi ellátórendszer és az új működési mód tervezéséhez. A legjellegzetesebb véleményeket ígéretünkhöz híven közreadjuk és az anyag feldolgozása során leszűrt tapasztalatokat csokorbaszedve összefoglaljuk.

Lege Artis Medicinae

Tisztelt Szerkesztőség!

GYENES Géza

Tisztelettel küldjük a FAKOOSZ "Cselekvési Program"-mal kapcsolatos állásfoglalását, melyet dr. Mikola István államtitkár úr felkérésére állítottunk össze. Kérjük Önöket, amennyiben lehetséges, közöljék le lapjukban az anyag kivonatát. Szövetségünk a falvakban dolgozó körzeti orvosok sajátos élet- és munkakörülményeinek megfelelő érdekek megfogalmazását, egyeztetését, védelmét, képviseletét és folyamatos érvényesítését tűzte ki céljául. Pártoktól, felekezetektől, az eü. szakszervezettől és a MOK-tól függetlenül működik. Az érdekvédelmen túl, tagjaink számára karitatív valamint gazdasági jellegű szolgáltatásokat is nyújtunk, melyek profitja a FAKOOSZ alapítványát gazdagítja. Tagjaink sorába léphet minden falusi körzetben dolgozó, illetve városhoz csatolt községet is ellátó, magyar állampolgárságú, továbbá Magyarországon letelepedett, ill. tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú orvos.

Lege Artis Medicinae

Budapesten volt a nemzetközi társadalombiztosítási szövetség értekezlete

Október 28. és november 1. között Budapesten tartotta a 239 taggal rendelkező Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (International Social Security Association) Egészségügyi és Betegbiztosítási Állandó Bizottsága a huszonötödik ülését. 33 ország szakértői (közel százan) tárgyalták az országok egészségügyi ellátásának legaktuálisabb kérdéseit öt napon keresztül.

Lege Artis Medicinae

Régi és új csapdák: megjegyzések az egészségügy reformjáról

OROSZ Éva

Az alábbiak részletet közölnek egy megjelenés előtt álló könyvből, amelynek a kézirata szeptember elején zárult, így nem reagál az azóta megjelent Népjóléti Minisztérium programra – bár mondanivalója így is aktuális.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.