RAJNA Péter
2012. SZEPTEMBER 30.
Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(09-10)
Tapasztalatunk szerint a betegellátás orvosi és betegoldalán egyaránt hiányosak az értesülések a megváltozott munkaképességű egyének új ellátási rendszerével kapcsolatban. Ezért határoztuk el, hogy lapunk FÓRUM rovatában e számunktól kezdve részletesebben foglalkozunk a krónikus betegségekben, illetve fogyatékosságban szenvedők ellátásának hatályos jogi környezetével, orvosszakmai és adminisztratív kérdéseivel.
Ideggyógyászati Szemle
Berényi Marianne és Katona Ferenc tollából ez évben igen értékes mű jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Valójában egy könyvsorozat újabb kitűnő példányát olvashatjuk, hiszen Katona professzor úr első könyve a közel fél évszázada, 1963-ban publikált „Az agysebészet története” című kiadvány volt.
Ideggyógyászati Szemle
A 2011. május 1-jén megkezdett TÁMOP-4.2.1/ B-10/2/KONV-2010-0002 azonosítójú projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem stratégiai céljával és lehetőségével összhangban, a Dél-Dunántúli Régió (DDR) tudásbázisának minőségi fejlesztését hajtja végre, mely tevékenységgel a régió versenyképességének növelése és a Pólus program fejlesztési irányrendszere kap európai színvonalú alapot.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - Az elokvens agyi régiók közelében elhelyezkedő kis malignitású agydaganatok vagy gyógyszerrezisztens epilepsziák esetében az elokvens régiók melletti epileptogén zónák miatt éber állapotban műtött betegeink körében szerzett tapasztalataink összefoglalása. Betegek és módszerek - Retrospektív vizsgálatunkba 16 beteget vontunk be, akiket 1999-2011 között műtöttünk éberen végzett craniotomiából a MÁV Kórház Idegsebészeti Osztályán, az Országos Idegtudományi Intézetben (OITI) és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján. A betegek kivizsgálása során, amennyiben erre mód volt, preoperatív funkcionális MR-t, traktográfiát és neuropszichológiai vizsgálatot végeztünk. Az OITI-ben minden esetben MR asszisztálta neuronavigáció segítségével határoztuk meg a craniotomia helyét és tájékozódtunk a gyrusok helyzetéről. Eredmények - Mind a 16 beteg esetében zavartalan volt az anesztézia. Az anesztézia mélységének monitorizálása (BIS) a felületes altatási fázisban biztonsággal segítette a műtét előrehaladását. Az intaroperatív neuropszichológiai feladatok kellően szenzitívek voltak a stimuláció során kiváltott afáziaköri változások műtét alatti gyors értékéléséhez. A stimuláció okozta intraoperatív rohamok azonnal szüntethetők voltak, és ezek nem befolyásolták a műtéti kimenetelt. A neuronavigáció használata nagyban segítette a tájékozódást és a craniotomia optimális helyének a megtervezését. Következtetések - Az éberen végzett craniotomiák gyakorlott sebészi munkacsoportot igényelnek, ami a neuroaneszteziológus, az idegsebész, a neuropszichológus és az elektrofiziológus szoros együttműködését jelenti. A cél kettős: a neurológiai deficitek elkerülése céljából az intraoperatív kognitív és motoros stimulációs feladatok minél részletesebb elvégzése, ugyanakkor a műtéti idő minimalizálása a szövődmények csökkentése érdekében. A neuronavigáció nyújtotta intraoperatív anatómiai és a betegen éber állapotban végzett intraoperatív stimuláció nyújtotta funkcionális adatok egymást erősítve nyújtják azt a biztonságot, ami a XXI. században elengedhetetlen a neurológiai szempontból minimálisan invazív szemléletű idegsebészethez.
Ideggyógyászati Szemle
A warfarin használata jelentősen csökkenti az ischaemiás stroke kockázatát pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében, azonban használatakor gyakori monitorozásra és dózismódosításra van szükség. A szájon át szedhető, Xa faktor-gátló rivaroxaban jobban előre jelezhető és következetesebb antikoagulációt biztosíthat.
Ideggyógyászati Szemle
A cluster típusú primer fejfájás talán az egyik legtűrhetetlenebb fájdalomszindróma, amit a heves és gyakori fejfájásrohamok mellett jellegzetes autonóm tünetek is kísérnek. Klasszifikációját és diagnosztikai kritériumait a Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) határozta meg, legutóbb 2004-ben.
Lege Artis Medicinae
A Magyarországon is egyre szaporodó „orvosperek” korában tanulságos és elgondolkodtató lehet végiggondolni, hogy e jogi felelősségnek milyen előképei léteznek az európai joggyakorlatban. Az európai közös jog alapját képező klasszikus római jogban egységes és általános orvosi felelősséget megállapító normákkal nem találkozhatunk. Ennek okait részben a római jog esetjogi szemléletében kereshetjük, hiszen a jogtudósok egy-egy adott problematikus ügy megoldására, és nem elvont magatartási normák megalkotására koncentráltak. Emellett kihatott a szabályokra az orvosok, valamint a betegek jogállásának heterogén mivolta is. Az orvosok legtöbbször idegen származású gyógyítók voltak, akik rendszerint rabszolgaként kerültek Rómába, majd szerencsés esetben elnyerték a szabadságot és a római polgárjogot, vagy esetleg szabad idegenként telepedtek le a város területén. Szakmai felelősségüket meghatározta a kezelendő beteg jogállása is, hiszen ha az orvos egy, jogilag lényegében dolognak minősülő rabszolgát próbált sikertelenül gyógyítani, a rabszolga tulajdonosa őt dologrongálásért perelhette be. A szabad jogállású betegeken elkövetett műhibákra vonatkozóan egyértelmű és részletes megállapításokat nem tehetünk, a források azonban azt világosan alátámasztják, hogy a szabad jogállású embert szándékosan megölő orvost a régi Rómában súlyosan büntették.
Lege Artis Medicinae
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felfüggesztette két orvos tagságát, mert az orvosok otthon szülés kapcsán orvosi tevékenységet végeztek annak ellenére, hogy a MOK Szülészeti és Nőgyógyászati Szakkollégiuma a szakmai és etikai szabályaival ellentétesnek nyilvánította ezt az orvosi tevékenységet. A szerző szerint tudományosan elfogadható bizonyíték nincsen arra vonatkozóan, hogy bizonyos, alacsony kockázatú szülőnők tervezett otthon szülése önmagában veszélyeztetné akár a szülőnő, akár a magzat életét. Mivel nemzetközi adatok arra utalnak, hogy a tervezett otthon szülés nem feltétlen növeli az anyai, illetve a magzati szövődmények számát, a kérdés eldöntéséhez Magyarországon objektív, tudományos igényű vizsgálat szükséges.
Lege Artis Medicinae
Az orvostudomány fejlődésének egyik legnagyobb eredménye, hogy klinikailag megvalósulhattak a szervátültetések. A transzplantáció mint fogalom általánosan ismert, ennek ellenére a társadalom tagjai, sőt, az egészségügyben dolgozók is valójában sok szempontból téves ismeretekkel rendelkeznek erről a területről. A sikeres szerv- és szövetátültetésekkel kapcsolatban különböző jogi és etikai problémák merültek fel, amelyeknek egy része még ma is megoldásra vár.
Ideggyógyászati Szemle
Esetismertetésünkben a korai rehabilitáció és a különböző rehabilitációs részterületek összehangolt működésének fontosságára, valamint a medikai ellátást követő, egyre bővülő lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet anaplasticus oligodendroglioma miatt műtött 38 éves nőbeteg betegútjának hatéves utánkövetésén keresztül. Szükségesnek tartjuk, hogy az egészségügy, a szociális szféra és a munkaügy területén dolgozó szakemberek tájékozottak legyenek betegük rehabilitációs lehetőségeiről a képességek felmérésétől kezdve, azok fejlesztésén keresztül az integrált munkaerőpiacon való elhelyezkedésig bezárólag és ezekre a lehetőségekre fel is hívják mind a kliens, mind a hozzátartozók figyelmét.
Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkezô késôi meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]2.
Ideggyógyászati Szemle
[Szerzett idiopathiás anhidrosis sikeres kortikoszteroid-lökésterápiája: Elôre jelzi-e a hisztopatológia a terápiás választ?]3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás