Ideggyógyászati Szemle

Farmakoterápiás protokollok a pszichiátriában

MAGYAR István

1993. MÁRCIUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(03-04)

Fórum

Bevezetés 1. Organikus és gerontopszichiátriai kórképek. 2. Schizophreniás pszichózisok paranoid állapotok és affektív zavarok. 3. Az alkohol és gyógyszer okozta psychosisok, dependenciák és abúzusok. 4. Szedatohipnotikumok, anxiolyticumok. Megjegyzés a tervhez

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Post-stroke depresszió

ASZALÓS Zsuzsa, PATAKY Ilona, SIMON Andrea, NAGY Zoltán

Az agyi vascularis katasztrófák utáni hangulatzavar (post-stroke depresszió) pathogenesisét különböző kutatócsoportok különbözőképpen ítélik meg. A szerzők által bevezetett Stroke Adatbankban nyilvántartott betegek közül 134-ből 37 beteget (28%) találtak depressziósnak, 32 betegnél (86%) a depresszió a stroke-ot követő 3 hónapon belül alakult ki. A depresszió diagnózisát CES-D, Hamilton és Zung tesztre alapozták. 11 depressziós és 11 nem depressziós betegnél szófluencia vizsgálatot is végeztek. Összehasonlítva a carotis és vertebrobasilaris, valamint a jobb és bal arteria cerebri media ellátási területén kialakult károsodásokat, a post-stroke depresszió gyakoriságában szignifikáns különbséget nem találtak. A depressziós csoport és nem depressziós csoport stroke súlyossági pontszáma 4,7, illetve 4,1, közel azonos volt, ugyanakkor a napi aktivitás mértéke lényegesen különbözött. A depressziós csoportnál ez az érték 7,8, míg a nem depressziós csoportban 3,8 volt. Ez azt jelenti, hogy a post-stroke depresszió a stroke-betegek rehabilitálhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja, a post-stroke depresszió kórismézése és kezelése a stroke-beteg ellátás fontos része.

Ideggyógyászati Szemle

Benigus focalis amyotrophia

DIÓSZEGHY Péter, MOLNÁR Mária, MOLNÁR Tibor, MECHLER Ferenc

A szerzők egy 36 éves nőt ismertetnek, akinek a jobb alsó végtagot, elsősorban a lábszár izmait érintő atrophiája és gyengesége volt. A gyermekkorában is meglévő enyhe végtag aszimmetriája a negyedik évtized kezdetén vált kifejezetté. Az EMG és az izomszövettan is krónikus neurogén károsodást igazolt, ami megfelelhetett a spinalis motoneuron károsodás következményének. Az elektrofiziológiai vizsgálatok is a folyamat focalis, segmentalis lokalizációját igazolták. A benignus kórlefolyás alapján is föltétlenül indokolt ezt a tünetcsoportot elkülöníteni a többi motoneuron megbetegedéstől. A betegség kialakulásáért felelős oki tényezők nem ismertek, valószínűleg etiológiai szempontból heterogén tünetegyüttesről van szó.

Ideggyógyászati Szemle

Stimulációs jitter vizsgálat

KÓMÁR József, KISS Gábor

Szerzők ismertetik a stimulációs jitter vizsgálat módszerét, a normális jitter értékeket, a módszer előnyeit és a hibalehetőségeket.

Ideggyógyászati Szemle

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

Ideggyógyászati Szemle

Gyermekkori spontán intracerebralis haematomák

VELKEY Imre, DOBAI József, GYARMATI János

A szerzők két gyermekkori spontán intracerebralis haematoma esetét ismertetik. A súlyos tünetekkel járó vérzés eredetét egyik esetben sem sikerült igazolni. A gyermekkori spontán intracerabralis haematomák hátterében egyéb, vérzést okozó tényezők kizárása esetén arteriovenosus malformatio tételezhető fel akkor is, ha ezt angiográfiás vizsgálattal nem lehet kimutatni. Az ilyen ,,occult” arteriovenosus malformatiók kezelésében, amennyiben a vérömleny nem térszűkítő és liquorpasszázs zavaró jellegű, lehetséges a konzervatív álláspont.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.

Lege Artis Medicinae

Esettanulmány a koronavírus-járvány kezelési lehetőségeiről 2020 tavaszán a budapesti Olajág Idősek Otthonában

PETRÓ Kata, PETKE Zsolt, RADNAI Zoltán, SZIRMAI Viktor

A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-világjárványban az idősotthonokban élők különösen veszélyeztetettek voltak. Jelen tanulmányban a szerzők Budapesten, az Olajág Otthonok Vezér utcai telephelyén kialakult lokális járvány okait és a fertőzés megfékezésének lehetőségeit elemzik. Összefoglalják azokat az intézkedéseket, amelyek a betegek elkülönítése és kezelése során hatékonynak bizonyultak. A fertőzésben megbetegedettek számát, valamint a betegség lefolyását statisztikai adatokkal demonstrálják. A szerzők kiemelten fontosnak tartják a tünetmentes, de fertőzött lakók felkutatását, a szűrővizsgálatok gyors bevezetését, a protokollok szigorú betartását, a betegutak szabályozását és a fokozott, segítő kommunikáció alkalmazását.

Lege Artis Medicinae

Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben

PAPP Renáta, OBERFRANK Ferenc, BALOGH Sándor

A Covid-19-járvány megelőző intézkedései­nek része az egészségügyi ellátás eljárásrendjének módosítása, amelynek kiemelt időszaka a 2020. március 21. – május 3. kö­zötti periódus volt. A távkonzultáció hangsúlyos és deklarált szerepet kapott a háziorvosi praxisokban, és a telemedicina keretében nyújtható egészségügyi szolgáltatások sora rendeletben is megjelent. Jelen vizsgálatban az ezen időszakban érvényes háziorvosi eljárásrend tapasztalatait érté­keltük a háziorvosok által elektronikusan ki­töltött kérdőív segítségével. A válaszadók 83%-a úgy ítélte meg, hogy a távkonzultáció keretében ellátottak száma jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. A távkonzultáció során használt eszközök kö­zül minden válaszadó említette a telefont, 85,5%-a az e-mailt, ugyanakkor 40%-ban a közösségi média alkalmazásait is. Az ismert krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és az adminisztrációs feladatok ellátása volt a leginkább kivitelezhető a személyes találkozás mellőzése mellett. 96,5%-ban az a válasz született, hogy a há­zi­orvosok a járványügyi vészhelyzetet kö­ve­tően is alkalmaznák a távkonzultációt. Összességében megállapítható, hogy a járványügyi vészhelyzetben a háziorvosi rend­szer kiállta a próbát és gyorsan reagált a telemedicina bevezetésére, eredményesen szorította vissza a személyes kontaktust az ellátásban és a visszajelzések alapján megoldották a „táveseteket”. A telemedicinának helye van a háziorvosi ellátásban a betegellátás és a szakorvosi konzíliumok tekintetében is. A telemedicina bevezetésétől a racionálisabb betegellátás és betegirányítás lehetősége várható. A betegbiztonság és az orvosi felelősségvállalás támogatása érdekében telemedicina-protokollok kidolgozása szükséges és időszerű.

Lege Artis Medicinae

Paradigmaváltás a pszichiátriában

HARANGOZÓ Judit, TRINGER László, GORDOS Erika, KRISTÓF Róbert, WERRNIG Róbert, SLEZÁK Adrienne, LŐRINTZ Zsuzsa, VARGA Attila, BULYÁKI Tünde

A fent jelzett paradigmaváltás, úgy is mondhatjuk, rendszerváltás, valójában az egész egészségügyet érinti, különösen mélyreható változásokat hozva a pszichiátriában. Minden egészségügyi dolgozó részese, néha pedig szenvedő alanya annak, hogy az egészségügyi törvény szerint a betegek kompetensen dönthetnek sorsukról, beleszólhatnak kezelésükbe, joguk van a teljes körű tájékozottsághoz, betekinthetnek az orvosi dokumentációba stb. Sokszor úgy érezzük, hogy az egészségügyi dolgozó a paternalisztikus és omnipotens „nagy fehér varázsló”, a szívvel, lélekkel gyógyító, elhivatott és önfeláldozó ember helyett egyre inkább a „cipőt a cipőboltból” típusú szolgáltatóvá silányul.

Klinikai Onkológia

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.