Hivatásunk

Megcselekedtük, amit megkövetelt a hivatástudat

TARCZA Orsolya

2015. ÁPRILIS 20.

Hivatásunk - 2015;10(02)

Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa szerint, amely 140 szövetség világszervezete, az ápolók a változás erõi. Rájuk mindig lehet számítani, nélkülük nem lehet jó minõségű ellátást biztosítani a betegeknek, és munkájuk anyagi elismerése a társadalom jólétét szolgálja. Úgy tűnik, a magyar kormány egyelõre nem ismeri fel ennek jelentõségét, mert hiába szervezett többezres nagygyűlést, majd demonstrációt a kamara, ha néhány követelésük teljesült is, a jövõ évi költségvetésben nyoma sincs a kívánatos mértékű béremelésnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

A képzelet segít az ellazulásban

L. I.

A kórházi nővérek, szakápolók hivatása a különféle foglalkozások közül vitathatatlanul a legstresszesebbek egyike. A három műszak, a munkával járó folyamatos fizikai és mentális terhek a legegészségesebb szervezetet is kemény kihívások elé állítják. A szolgálati évek szaporodásával ezek a terhek pedig egyre súlyosabbak lehetnek.

Hivatásunk

Mi is az a coaching?

NAGY Zsuzsanna

Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend az életvezetési és karriertanácsadás, az úgynevezett coaching (ejtsd: kócsing). Az eredetileg az üzleti életben használt angol kifejezés jelentése: edzés, felkészítés.

Hivatásunk

Egy nap, két álom

TARCZA Orsolya

Két álma vált valóra egyetlen napon dr. Hirdi Henriettnek, a MESZK alapellátásért felelős alelnökének. Megvédte doktori értekezését, és elkészült róla élete első címlapfotója. Ráadásul mindkettő remekül sikerült.

Hivatásunk

Életmódváltás

KRUCHIÓ Éva

Napjainkban nagyon sok helyen találkozhatunk az életmódváltás témakörével. Ha valaki rászánja magát: „Én változtatni akarok!”, több ezer írást talál a világhálón ebben a témakörben. Ám minél többet elolvasunk, annál bizonytalanabbak leszünk: Mit ehetek? Hányszor mozogjak? Mit változtassak? Az emberek többsége a csodareceptet keresi, mely leírja mit, hogyan csináljon. Az életmódváltás azonban ennél sokkal komplexebb és minden embernél egyedi folyamat. Egy klasszikust idézve: „Mindenki másképp csinálja…”

Hivatásunk

Humorral könnyebb elviselni a halált is

TARCZA Orsolya

MESZK Szakmai Díj, 2014 Logisztikában a legjobb Szekér Tamás, a Zala Megyei Ápolási osztályának vezetõje. A kórházi munka mellett családi ház a kerttel, na meg a négy gyerek, akik minden este hazavárják apát. Az idõs, legtöbbször demens, multimorbid betegeket is fogadó osztályon ritka sikerélmény állapotjavulás, a lelkileg is nagy terhet jelentõ hétköznapokat Tamás szerint csak humorral lehet átvészelni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különbözô emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória mûkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória mûködésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fô vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nô], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követôen (rövid távú tesztelés) és 24 órával késôbb (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különbözô érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékû felejtést mutatott 24 órával késôbb, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminôség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás idôzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigybetegségek – amit a mindennapi gyakorlatban tudni kell

BAKOS Bence, TAKÁCS István

A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétôl és érdeklôdésétôl függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.

Ideggyógyászati Szemle

A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése

MOLNÁR Mária Judit, BORSOS Beáta, VÁRDI Visy Katalin, GROSZ Zoltán, SEBÕK Ágnes, DÉZSI Lívia, ALMÁSSY Zsuzsanna, KERÉNYI Levente, JOBBÁGY Zita, JÁVOR László, BIDLÓ Judit

A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glü­kozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzim­deficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szen­vedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leg­hosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredmé­nyességének megítélésére évente mértük a 6 perces járó­távolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 per­ces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.

Lege Artis Medicinae

Amit (nemcsak) a kardiológusnak érdemes tudni a Covid-19-ről

HEPP Tamás, CSÉKE Balázs, BENCZÚR Béla

A 2019 végén a Kínából, Hubei tartomány fővárosából, Wuhanból kiindult SARS-CoV-2 vírusfertőzés világméretű járványt robbantott ki, mely április elejéig 1,5 millió igazolt fertőzést és közel 100 000 halálesetet okozott. Az első kínai betegek kezelésének tapasztalatai alapján a diabetes, a hy­pertonia és a szív-ér rendszeri betegségek na­gyon gyakoriak Covid-fertőzött betegekben, és ezek a kísérő állapotok sokkal rosszabb életkilátásokkal jártak. Ahogyan a korábbi SARS-CoV-1, a mostani SARS-CoV-2 vírus is az ACE2 sejtfelszíni enzimet használja receptorként az alveolaris sejtekbe való bejutáshoz. Felmerült a gyanú, hogy a széles körben használt ACE-gátló vagy ARB-terápia veszélyeztetheti a Covid-19-fertőzött betegeket, mivel ezek a szerek növelik az ACE2 enzim expresszióját. Más szempontból viszont akár előnyös is lehet a RAAS- (renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer) gátlás, mivel az ACE2 má­sik hatása, hogy ellensúlyozza az angiotenzin II kedvezőtlen hatásait. Az összefoglaló közleményben a szerzők arra vállalkoztak, hogy áttekintik az elérhető legfrissebb szakirodalmat, és összegzik a Covid-19 és a cardiovascularis betegségek összefüggéseit. Kihangsúlyozzák, hogy je­len­leg nincsenek egyértelmű humán bizonyítékok arra vonatkozóan, vajon ve­szé­lyes vagy kedvező-e a RAAS-gátló kezelés a Covid-fertőzöttekben.

Lege Artis Medicinae

A „lopakodó” SARS-CoV-2, amit nem észlel a radar

ÖTVÖS Zoltán

Beszélgetés Duda Ernő genetikussal a SARS-CoV-2 vírus eddig megismert legjellemzőbb tulajdonságairól.