A helyes ülés – Hogyan csináljam?
JAKUS-KRUCHIÓ Éva
2016. MÁJUS 20.
Hivatásunk - 2016;11(02)
JAKUS-KRUCHIÓ Éva
2016. MÁJUS 20.
Hivatásunk - 2016;11(02)
Egy kutatás szerint az amerikai lakosság 86%-a ülőmunkát végez és többségük a munka után sem mozog, inkább leül a tv elé pihenni, lazítani. Ez alapján nem is olyan elrugaszkodott az a számítás, miszerint egy átlagos amerikai napi 13 órát tölt ülve. A magyar helyzet szerencsére még nem ilyen rossz, azonban lassan, de biztosan efelé tartunk.
Cikksorozatunk előző részének fókuszában a laktózintolerancia állt, ezúttal pedig a tejfehérje- allergia témáját járjuk körül. Az intolerancia és az allergia közötti különbség alapvető (allergia esetén az immunrendszer érintett), ugyanakkor kezelésük a gyakorlatban ugyanúgy zajlik: a legfontosabb, a tünetekért felelős élelmiszer-komponensek étrendből való kiiktatása.
Az alapellátás kapuőre az orvos, de nagyon fontos szerepe van a jelzőőrnek, aki pedig a védőnő - mondta többek között a Hivatásunknak adott interjúban Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) alapító elnöke, aki jelenleg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szakpolitikai koordinátora.
Hivatásunk
Munkájában igényes és precíz, de gyakran kerül időzavarba, mert senkinek nem tud nemet mondani, maximalistaként feladatait sokszor a szabadidejében végzi el - írja Szabó Bakos Zoltánnéról, a MESZK Humán politikai és Minőségfejlesztési Bizottságának elnökéről egy kolléganője. Erzsi azt mondja, telibe talált a jellemzés.
Mintha csak visszarepülnék az időben: a középiskolai vidám kidobósok, izzasztó kötélmászások és a bordásfalon lógva végzett, izomgyötrő lábemelgetések emléke rémlett fel előttem, amikor beléptem a tornaterembe. Igaz, ez itt legalább kétszer akkora, mint amiben mi indiánszökdeltünk és törpejártunk. Amúgy is rendhagyó a helyszín. Kórházba léptem be, és tornaterembe érkeztem.
Hivatásunk
Jelenleg a védőnői fizetések körüli kérdések rendezése a legfontosabb feladata kamaránk Védőnői Tagozatának, amelyet megalakulása óta Csősz Katalin vezet. Közösségi feladatai mellett új kihívásokat keresve nemrégiben váltotta iskolavédőnői feladatait a területi gondozásra.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne beszéljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.
Hypertonia és Nephrologia
A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.
Lege Artis Medicinae
A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.
Hypertonia és Nephrologia
„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
[Myasthenia gravis-betegek autonóm rendellenességeinek elektrofiziológiás vizsgálata: prospektív tanulmány]2.
Ideggyógyászati Szemle
[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]3.
Ideggyógyászati Szemle
Az anaerob baktériumok szerepe az agyi tályogokban: irodalmi összefoglaló4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás