Nővér

A pitvarfibrilláció szerepe a stroke kialakulásában: a CHA2DS2 – VASc rizikófelmérő skála alkalmazása

PAPP László1, VIDA Nóra2, BENGŐ Szilvia2, KIS Tamás 3, GAÁL Gabriella3, PETŐ Zsófia4

2020. AUGUSZTUS 30.

Nővér - 2020;33(4)

Az ápolás gyakorlata

A stroke betegség halált és rokkantságot okozó hatása miatt jelentős népegészségügyi probléma. Az agyi ischaemiás érbetegségek 20%-át kardiális eredetű embolizáció okozza, melynek egyik legfontosabb oka a nem billentyűeredetű pitvarfibrilláció, ami a stroke tekintetében mintegy három-ötszörös rizikót eredményez. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a pitvarfibrilláló betegek stroke rizikójának megítélésére szolgáló CHADS2-VASc rendszer bemutatása. A pitvarfibrilláció felismerése, adekvát kezelése elengedhetetlen része a súlyos szövődmények megelőzésének. A pitvarfibrilláció érrendszeri hatásaira vonatkozóan a legismertebb indexek a HAS-BLED és a CHADS2 – VASc. Az European Society of Cardiology ajánlása szerint a CHADS2-VASc felmérés minden, kockázati csoportba tartozó beteg gondozása során javasolt, ahol felmerül az antikoaguláns terápia lehetősége. Az ápoló több szinten és kompetencia mentén is be tud kapcsolódni a PF betegek stroke rizikójának csökkentésébe. Az elsődleges prevenció, az egészségnevelés minden egészségügyi szakdolgozó feladata és felelőssége; ugyanakkor a kiterjesztett hatáskörű ápoló (APN) akár a diagnosztizálás, illetve a terápia inicializálása terén is szerepet kaphat.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györ­gyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Szeged
  2. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Neurológiai Klinika, Szeged
  3. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Szeged
  4. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A kiterjesztett hatáskörű ápolói rendszer fogadtatása a magyar társadalom megítélése tükrében

BÁNFAI Bálint, SAIN Henrietta

A kiterjesztett hatáskörű ápolók egészségügyi ellátásba való integrálása javíthatja az ellátás minőségét. Kutatásunk célja volt felmérni, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) a magyar társadalom megítélése tükrében, fókuszálva a sürgősségi ellátásra. Célunk volt egy jó nomenklatúra meghatározása, valamint az új ellátók és a mentőtisztek közötti párhuzam megvilágítása, az új rendszer elfogadásának segítése céljából. A vizsgálatot 2019 szeptembere és novembere között végeztük. Adatgyűjtési eszközként saját szerkesztésű online kérdőívet készítettünk, melyet a 18. életévüket betöltött magyarországi lakosok tölthettek ki. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket, a kiterjesztett hatáskörű ápolók elfogadására vonatkozó kérdéseket, valamint a megfelelő nomenklatúrát vizsgáló kérdéseket és egy tájékoztatót is. A kérdőívet összesen 372 fő töltötte ki (N=372). Az APN-ekkel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkezők jobban elfogadják az APN-ek szerepét (p=0,002), mint akiknek az ismereteik hiányosak. Az egészségügyi dolgozók fogékonyabbak az új rendszer megismerésére (p=0,018), mint a laikusok. Akik a mentőtisztek kompetenciáit ismerik, jobban elfogadják az APN-ektől a vizsgálatokat (p<0,001). Legtöbben az APN, a vizsgáló ápoló/mentőtiszt és mesterápoló kifejezéseket javasolják a nomenklatúrához. A társadalom és az egészségügy hozzáállása nem elutasító, megfelelő tájékoztatás, a kompetenciák pontos meghatározása és a megfelelő jogi háttér kialakítása mellett integrálható rendszerré válhat.

Nővér

Ápolói hivatás népszerűsége a pályaválasztók körében

KOMLÓSI Kálmánné, FERENCZY Mónika, GERÖLYNÉ Sipőcz Eszter, KARÁCSONY Ilona, SZABÓ László

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt felmérni az ápolóképzésben tanulók pályaválasztását befolyásoló tényezőket. Kvantitatív, leíró, keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat egy szombathelyi középiskolában, valamint internetes fórumon végeztük 2018. február – 2018. május között, nem véletlenszerű célirányos szakértői mintavétellel. Beválasztásra kerültek az ápolóképzésben jelenleg résztvevő középiskolások (N=114), kizártuk azokat, akik hiányosan töltötték ki a kérdőívet. Az adatelemzés során MS Office Excel 2016 szoftver leíró statisztikai módszereit: számtani átlagot, szórást, és relatív gyakoriságot számoltunk. A változók közötti kapcsolat vizsgálatára chi2- próbát alkalmaztunk (p<0,05). Kapcsolat mutatható ki a szülők iskolai végzettsége és a gyermekeik továbbtanulási szándékai között (p<0,01). Nem volt kimutatható összefüggés a pályán maradás és az oktatással való elégedettség, a demonstrációs teremben folyó oktatás, a klinikai oktatás között (p>0,05). Az ápolói hivatás megbecsültsége valamint a pályán való továbbtanulási szándék között sem találtunk összefüggést (p>0,05). Az ápolói hivatást választókat határozottan befolyásolta a beteg embereken való segítés vágya. Az egészségügyi személyzet példamutató tevékenysége az oktatás, gyakorlatok során mindenképpen meghatározó lehet a jövő ápoló generációjának megteremtésében.

Nővér

Idősek tápláltsági állapotának felmérése standard állapot­felmérő skálák segítségével

MADARÁSZ Ildikó, FERENCZY Mónika, PAKAI Annamária, SZEBENI-KOVÁCS Gyula, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes

A vizsgálat célja: felmérni a kórházi osztályon ápolt idős betegek tápláltsági állapotát. Anyag és módszer: prospektív, keresztmetszeti, kvantitatív kutatást végeztünk egy megyei kórház belgyógyászati osztályain. Nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintavétel során a célcsoport 65 év feletti, idős fekvőbetegek voltak (N=100). Kizártuk a vizsgálatból a kognitív diszfunkcióval rendelkező, illetve végstádiumú betegeket. Eredmények: az MNA standard kérdőív szerint a betegek 46%-a alultáplált, 47%-uk fokozott rizikó-kategóriába tartozik. NRS 2002 módszerrel a betegek 55%-a került a rizikócsoportba. NSI alapján a betegek 91%-a veszélyeztetett. Saját szerkesztésű kérdőíveink eredményei alapján a hiányos fogazatú (p<0,05) és 80 év feletti (p<0,05) idősek többségét érinti az alultápláltság (p<0,05). A nyelési probléma és az alultápláltság között szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,05). Következtetések: felmért idősek több, mint fele alultáplált vagy fokozott rizikóval rendelkezik. A szűrőmódszerek rövid időt vesznek igénybe, de a tápláltsági állapot első felmérésétől a folyamatos követésén át rendkívül informatívak.

Nővér

Hitek és tévhitek a védőoltással kapcsolatban

INHOFF Edina, GYERGYÁK Kinga, ILLYÉS-KOVÁCS Anita, LUKÁCS Erzsébet , TURCSÁN Judit

A védőoltások alkalmazása az egyik leghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás a fertőző betegségekkel, különösen az oltással megelőzhető gyermekbetegségekkel szemben. Az autizmus és egyéb más betegségek kialakulása, valamint a védőoltások alkalmazása között vélelmezett szoros kapcsolat miatt egyes szülők késleltetik, vagy megtagadják gyermekeik számára beadandó védőoltásokat. Sokszor vallási nézeteket hoznak fel a vakcinázással szembeni kifogásként. A védőoltásokkal szembeni ellenérzés nem újkeletű, már a Viktoriánus korban is jelen volt. A 18. század óta minden új védőoltást bizalmatlanság is kísér. Ma ez a gyanakvás fennáll sokszor a vakcinákat előállító és terjesztő cégekkel szemben is. Jóllehet, vakcinázással kapcsolatos kérdésekben a szülők és a felnőtt lakosok leginkább az egészségügyi dolgozókat tekintik a leghitelesebb forrásnak, mégis elmondható, hogy sok egészségügyi szakember is bizalmatlan az oltásokkal szemben. Vakcinázás tekintetében fontos, hogy az egészségügyi dolgozók jól felkészültek, és tájékozottak legyenek, hogy a szülők és a felnőtt lakosok hatékonyabban oltassák gyermekeiket, illetve önmagukat a védőoltással kivédhető betegségek ellen.

Nővér

A sztóma hatása a betegek párkapcsolati és szexuális életére

ROZMANN Nóra , MERKL-ORAVECZ Mercédesz , TÓTHNÉ Rádai Viktória, PUSZTAI Dorina , SZUNOMÁR Szilvia

Bármely ember életében egy maradandó nyomot hagy, ha valamilyen súlyos betegség vagy krónikus állapot áldozata lesz. A sztómás betegek esetében ez kiemelten igaz, hiszen a sztómát kiváltó alapbetegség mellett további nehézségeket, akadályokat okozhat ezen megváltozott élethelyzet. Vizsgálatunk célja volt felmérni, hogy a sztóma megléte milyen hatással van a betegek párkapcsolati és szexuális életére. További célunk volt ezen betegcsoportot a nem sztómával élők csoportjának párkapcsolati és szexuális szokásaival összehasonlítani. Kutatásunk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti vizsgálat volt, melynek célcsoportja a 16- 61 év közötti sztómával rendelkező és a sztómával nem rendelkező (kontroll csoport), párkapcsolatban élő személyek voltak. Az adatgyűjtés anonim, online kérdőíves lekérdezés módszerével történt. A statisztikai kielemzésre SPSS 22.0 és Microsoft Excel 2007 programot használtunk, deskriptív statisztika mellett, χ2-próba elemzést végeztünk. A szignifikancia szintjét p<0,05 értékben határoztuk meg, 95%-os megbízhatósági tartomány mellett. Azon sztómával élők, akiknek megváltozott a szexuális élete 80%-ukat befolyásolta a sztómazsák megléte. A sztómával élők fennmaradó része, bár szexuális szokásai nem változtak, ugyanakkor 33%-uk, mint zavaró tényező említette annak meglétét aktus közben (p=0,01). A szexuális elégedettség tekintetében a sztóma nélküliek (n=60) 32%-a, a sztómával élők (n=50) 36%-a elégedett a szexuális életével, mely különbség nem szignifikáns (p=0,604). Összeségében elmondható, hogy a sztómazsák befolyásolja a szexuális harmó­niát, mely kihatással van a műtét utáni szexuális szokásokra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Hypertonia és Nephrologia

Ritmuszavarok hypertoniában

ZÁMOLYI Károly

A hypertonia a cardiovascularis betegségek – szívelégtelenség, coronariabetegség, stroke és krónikus veseelégtelenség – fő és leggyakoribb rizikófaktora. A hypertoniás szívbetegség egyik klinikai manifesztációja a különböző ritmuszavarok megjelenése, amely a myocardium strukturális és funkcionális patofiziológiai változásával magyarázható. Hypertoniában a leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, de más supraventricularis és kamrai arrhythmiák is előfordulnak főleg balkamra-hypertrophia vagy szívelégtelenség esetén.

Hivatásunk

Szívgyógyászok, szakdolgozók a pitvarfibrillációról

KUN J. Viktória

Rendkívüli, de remélhetőleg hagyományt teremtő országos találkozót szerveztek a leggyakoribb szívritmuszavarról. A Lurdy Házban laikusok, érintettek és szakdolgozók tudhattak meg elsőkézből mindent a pitvarfibrillációról. Úgy, ahogy eddig még sohasem. Nemzetközileg elismert kardiológus szaktekintélyek, vezető szakaszszisztens, diplomás szakápoló hozta testközelbe a betegséget és a gyógyítómunkát. A SZÍVSN Országos Beteg - egyesület szervezésében, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Kardiológusok Társaságának támogatásával elindult kezdeményezés célja a tájékoztatás, a hiteles információk átadása, hogy szakemberek és laikusok minél inkább tisztában legyenek az egyre gyakrabban diagnosztizált betegséggel.

Ideggyógyászati Szemle

[A transcranialis Doppler-ultrahang alkalmazása ischaemiás stroke-ban]

FINNSDÓTTIR Herdis, SZEGEDI István, OLÁH László, CSIBA László

[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékeny­sége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, me­lyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembo­lu­sokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok ese­tén is. Antithromboticus terápiával csökkent­hető a micro­em­bolusok száma. Az intravénás kontraszt­befecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]

1.

Lege Artis Medicinae

Windisch Lipót emlékezete
SZEPT 27.

2.

3.

Lege Artis Medicinae

Arcok a Parlamentből
SZEPT 27.

4.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.

5.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.