Lege Artis Medicinae

Az időskorról alkotott makacs tévhiteink

RAJNA Péter1

2019. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2019;29(01-02)

DOI: https://doi.org/10.33616/lam.29.002

A szerző, hangsúlyozva az idős népesség létszámának folyamatos növekedését, röviden bemutatja a technikai-informatikai fejlődésnek az idősekre gyakorolt negatív hatásait. Nagyrészt ennek tulajdonítja, hogy a fiatalabb generációk tagjai számos vonatkozásban valótlanul ítélik meg az idős emberek mentális és kognitív képességeit, és hogy ezekkel kapcsolatban tévhitek alakultak ki. Közülük részletesebben az alábbi négy ha­mis állítással foglalkozik: 1. A fiatalkor önálló érték, az időskor veszteség. 2. Minden idős szenilis (demens) lesz. 3. Az idősek el­veszítik érdeklődésüket, szociális érzékenységüket. 4. Az idős ember kolonc a fiatalok nyakán. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy az idősek maguk is belekerülhetnek a tévhitek csapdáiba. A többoldalú cáfolatok mellett kitér arra, hogy az öregedés L. Hayflick-féle űr­hajómodellje mind az idős egyén, mind a társadalom számára hatékony megoldásokat kínál időskorban is az eredményes életminőség megőrzésére.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.

Lege Artis Medicinae

Elfogadható-e az elfogadhatatlan? - Michael Haneke: Szerelem

SOPSITS Árpád

József Attila Nagyon fáj című versének fenti sorai jelenítik meg talán leginkább azokat az érzéseket, amelyeket Haneke Szerelem című filmje váltott ki belőlem. A hanekei életműből számomra ez a legmegrázóbb alkotás. Nem a témája miatt, hisz ezzel foglalkozik a filmek nagy többsége, hanem mert e témán keresztül Hanekének sikerül az emberi létezés mikéntjének a legmélyére eljutnia hazugság, illúzió, önbecsapás és szentimentalizmus nélkül.

Lege Artis Medicinae

Időskori zavartság: mindennapos és általánosan elnézett szindróma

SZENDI István

A zavartság vagy delírium, a figyelmi és tudati vigilancia, valamint a megismerő mű­­kö­dé­sek agyi bántalom következtében hevenyen kialakuló és fluktuációra hajlamos zavara. Általában szisztémás kórfolyamatok hatására alakul ki másodlagosan a szindróma kifejlődéséért felelős neuralis mű­ködészavar. Nem pszichiátriai betegség­ről van szó: a primer mentális zavarok nem okoznak tudati vigilanciazavart. Az idős kor­osztályban meglehetősen gyakori, elő­fordulása hazánkban hozzávetőleg hetven­ötezer embert érinthet. Döbbenetes tény, hogy az esetek csaknem kétharmadát nem ismerik fel, aminek a markáns morbiditási és mortalitási kockázatnövekedés miatt tár­sa­dalmi szintű egészségügyi jelentősége van. Kezelése a gyakori multimorbiditás és polipragmázia miatt összetett ismereteket igénylő kihívás. A szisztematikus, nem gyógy­szeres megelőzési stratégiák alkalmazásának különösen nagy a jelentősége.

Lege Artis Medicinae

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

CSATLÓS Dalma, VAJDA Dóra, MOHOS András, GONDA Xénia

A szorongás az egyik leggyakoribb időskori pszichés rendellenesség. Nemcsak a testi betegségek járulnak hozzá a kialakulásához, hanem fordítva is igaz, a szorongás számos szomatikus betegség prognózisát is kedvezőtlenül befolyásolja, így nagymértékben fokozza a morbiditást és a mortalitást. Ezért a háziorvosi gyakorlatban is ki­emelten fontos az időskori szorongásos zavarok felismerése és megfelelő kezelése. A várható élettartam növekedésével egyre kiemeltebb figyelmet kapnak az orvosi gyakorlatban az időskori problémák és betegségek, és ezek közül a szorongás sem ma­radhat ki, mert tüneteinek korai felismerése javítja az életminőséget és csökkenti a kedvezőtlen prognózis esélyét.

Lege Artis Medicinae

A súlyosan demens beteg körüli orvosi-gondozási teendők

RAJNA Péter

A közlemény szerzője a cikkben áttekinti az előrehaladott dementiában szenvedő betegek ellátásának főbb szempontjait és feladatait. Három kompetenciaszintet határoz meg: a (neurológiai/pszichiátriai) szakellátás, a háziorvosi ellátás, valamint a gondozók feladatkörét. Hangsúlyozza, hogy a kórfolyamat elmélyülése során a hozzátartozói-gondozói terhek növekedése miatt a segítők pszichopatológiai szempontból kockázatnak vannak kitéve. Táblázatos formában mutatja be a mindennapi ellátó munka legfontosabb szempontjait, továbbá azokat a döntően érzelmi tényezőket, amelyek akadályt jelentenek. Felsorol korszerű intézményi elemeket, amelyek segítségével az ellátást optimalizálni lehet. A dementiaellátás jövőbeni terheinek növekedését feltételezve üzen a fiatalabb generációknak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Tudományos babonák a női testtel kapcsolatban

MAGYAR László András

A női test az európai orvostudomány számára sokáig terra incognita maradt. Az egyik bibliai teremtéstörténeten, illetve arisztotelészi elméleteken alapuló nézetek alapján ugyanis a női testet Európában, egészen a 18. század végéig csupán a férfitest csökevényes változatának tekintették, működésével kapcsolatban pedig egy sor elképesztő tévhit élt az orvosi gondolkodásban. Csupán a 18-19. században kezdték a nők testét önálló entitásként vizsgálni.

Lege Artis Medicinae

Biológiai ritmusok korfüggő változásai, avagy az időskor kronobiológiája

PUREBL György

A biológiai ritmusok szerepe az egészség fenntartásában és a betegségek megelőzésében sokkal fontosabb, mint azt korábban gondoltuk. A ritmusok változásának az idősödésben is szerepük van, ráadásul a cirkadián ritmus a korral egyre sérülékenyebbé válik és számos mechanizmuson keresztül összefügg fontos, az idősödéssel egyre gyakoribbá váló betegségekkel. Mindezek miatt felértékelődtek a ritmus-visszaállító kezelések. Ezeknek számos pozitív hatását ismerjük már depresszióban és dementiákban, ugyanakkor még mindig kérdés, hogyan és mikor alkalmazhatóak a gyógyszeres és nem gyógyszeres ritmus-visszaállító kezelések (kronoterápiák), valamint hogy milyen szerepük lehet az egészséges idősödés fenntartásában (geroprotekció).

Ideggyógyászati Szemle

Az immunrendszer működésének megváltozása a táplálkozási magatartás zavarai esetén

PÁLI Anikó Andrea, PÁSZTHY Bea

Célkitűzés - Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a táplálkozási magatartás zavarai esetén kialakuló kalóriahiány, illetve kalóriatöbblet milyen hatással van a regulátoros T-sejtekre (Treg) és fő szabályozó sejtjeire (dendritikus sejtek és macrophagok), valamint a célsejtjeire, a CD4+ lymphocytákra. Betegek és módszerek - Összesen 11 serdülőkorú anorexia nervosás beteget, 12 túlsúlyos gyermeket és 10 egészséges kontrollt vizsgáltunk. A perifériás vérmintákban megvizsgáltuk a Treg, a myeloid és plasmocytoid dendritikus sejtek (DC) gyakoriságát. A macrophagsejtek TNFalfa- és IL-12-, a CD4+ sejtek IL-2-, IL-4- és IFN-gammatermelését intracelluláris festéssel határoztuk meg. Meghatároztuk a CD4+ sejtekben aktiváció után a kalciumflux kinetikáját is. Méréseinket áramlási citométerrel végeztük. Eredmények - A Treg, DC, TNF-alfa és IL-12-pozitív macrophagok, IL-4- és IFN-gamma-termelő CD4+ sejtek gyakorisága nem különbözött a túlsúlyos, az anorexia nervosás és a kontrollpopulációban. Az IL-2-pozitív CD4+ sejtek gyakorisága kisebb volt az anorexiás betegek csoportjában [11,50 (7,60-15,30) vs. 13,50 (12,00-22,00), p=0,023], illetve a túlsúlyos betegek csoportjában is [12,50 (8,50-15,50) vs. 13,50 (12,00-22,00), p=0,028). A CD4+ sejtek IFN-gamma/IL-4 termelésének aránya nagyobb volt az elhízott betegek csoportjában, mint a kontrollcsoportban (p=0,046). Aktiváció után az anorexiás betegek esetében több idő kellett a lymphocyták maximális kalciumkoncentrációja kialakulásához, mint a kontrollcsoportban [86 (45-232) vs. 215 (59-235), p<0,05]. Nem figyeltünk meg összefüggést a kalciumflux kinetikája, valamint a klinikai és az antropometriai adatok között az anorexiás betegek esetében. Következtetések - Eredményeink szerint a serdülők a kalória- és táplálkozási zavarai érinthetik az antigénprezentáló sejtek-regulátoros T-sejtek-CD4+ lymphocyták által alkotott tengelyt, azonban további vizsgálatok szükségesek ennek pontosabb felderítésére.