Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 411

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet

Tisztelt Résztvevők! Kedves Kollégák! „Az alapellátástól a mesterséges intelligenciáig” – kongresszusunk idei címével, nagy szeretettel köszöntjük Önöket a Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusán és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciáján. Visszatekintve az elmúlt évek kongresszusaira, el kell ismernünk, hogy a szervezők és a tudományos bizottságok tagjai évről évre, a komoly nehézségek ellenére is igazán kiváló munkát végeztek, és számos innovatív megoldással tették nem csak biztonságossá, de érdekesebbé is az összejöveteleket. Ezek közül jó néhányat, például az online felületen is elérhető, hibrid konferenciaszervezést idén is megtartottuk, azzal a szándékkal, hogy a programok minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, és a jelenlévők is visszanézhessék a párhuzamos előadásokat. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt évek mindannyiunk számára ismert nehézségei után most először szervezhettük meg kongresszusunkat úgy, hogy azt a világjárvány már nem árnyékolja be. A korábbi konferenciák hagyományából építkezve mi is folytatjuk az innovációt, korszerűsítettük a programkínálatot, és időnként a programok formátumát is. Mivel az idei év kongresszusát – a Magyar Stroke Társasággal közösen – a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház szervezheti, saját, városi nagykórházi nézőpontunkat, lehetőségeinket és adottságainkat is bemutatjuk.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

BENCZÚR Béla

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából rendezték meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 61. Vándorgyűlését. A klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, eredményekről.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 10.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából a klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, az elért eredményekről.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Immunellenőrzőpont-gátló terápiák okozta bőrmellékhatások

LENGYEL Zsuzsanna

Az elmúlt évtizedben az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI) megjelenésével az onkológiai betegek ellátása jelentős változáson ment keresztül. Ezen új terápiás szerek megjelenésével új mellékhatásprofilt is meg kellett tanulnunk.

Hírvilág

2023. MÁJUS 31.

Új utak az egészségügy álláspiacán, orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak

A hiper.jobs egy olyan online álláskereső platform, amely kifejezetten az egészségügyben dolgozók számára készült. Céljuk az, hogy összekapcsolják a szakembereket azokkal a munkáltatókkal, akik szintén elkötelezettek az egészségügyi ágazat minőségi megújítása iránt.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

„Ismerjük a bővülő terápiás lehetőségeket, de a korlátainkat is”

Tágas, világos, modern bútorokkal berendezett folyosók és kezelőhelyiségek, légkondicionált, kétágyas, fürdőszobával, televízióval felszerelt kórtermek fogadják a daganatos betegeket a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Onkológiai Osztályán. Bár 30 ágy is rendelkezésre áll, törekszenek arra, hogy a pácienseket járóbetegként, a kúraambulancián lássák el. Mint kiderül, nemcsak a környezet, hanem az itt alkalmazott gyógyszeres terápiák is megfelelnek a 21. század követelményeinek.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A vese védelmében és azon is túl. A renoprotekció új lehetőségei

BALOGH Dóra Bianka, FEKETE Andrea, REUSZ György

Az utóbbi évtized kutatásai és klinikai vizsgálatai eredményeképpen a renoprotekció új hatásmechanizmusú gyógyszerei kerültek be a klinikai gyakorlatba. A már ”aranystandardnak” tartott, a renin-angiotenzin rendszer gátlásával ható gyógyszereket követően olyan új, eredetileg a diabetes mellitus kezelésére bevezetett gyógyszerek bővítették a terápiás palettánkat, mint a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1RA), amelyek diabeteses nephropathiában csökkentik a tartós macroalbuminuriát és a szérumkreatinin-szintet, valamint a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók, amelyekre diabeteses nephropathián túl, a nem cukorbetegség okozta vesekárosodás terápiájára is rendelkezünk már evidenciával. Jól tervezett klinikai vizsgálatok igazolták e szereknek szív és érrendszeri protektív hatását is, ezzel összefüggésben számos igazolt, illetve potenciális mechanizmust írtak le, amelyek a fent leírt hatásokban szerepet játszhatnak. Különösen ígéretes az a megfigyelés, hogy az SGLT-2-gátlók esetén az eredetileg diabetesben igazolt nefroprotekció a nem diabeteses, krónikus vesebetegekben is érvényesül, ezzel új terápiás eszközt biztosítva a krónikus vesebetegség progressziójának lassítására. A továbbiakban e gyógyszerek hatásmechanizmusának még részletesebb feltárására van szükség, valamint arra, hogy a gyakorlati helyüket és eredményességüket, populációs vizsgálatokban, a ”mindennapi életben” is igazolni tudjuk.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú cukorbetegség inzulinkezelése a háziorvosi gyakorlatban

OLÁH Ilona, VÖRÖS Krisztián

Az inzulinkezelés az 1-es típusú cukorbetegségben nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. A 2-es típusú cukorbetegséggel élők egy részénél a „nem inzulin szerek” mellett, a jó anyagcserehelyzet biztosítása érdekében lehet szükség inzulin alkalmazására. Az inzulinkezelés a gyors és erélyes hatás mellett lehetséges mellékhatásokkal is rendelkezik, ezért alkalmazásának sarokköve a megfelelő indikáció.

Klinikum

2023. ÁPRILIS 13.

Az elfogyasztott élelmiszer-féleségek hatása a várható élettartamra

A diéta élettartamra kifejtett hatását innovatív módszerük révén, a legjobb, rendelkezésre álló bizonyítékok összegzésével, 95%-os biztonsággal állapították meg norvég kutatók.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A hipertenzív encephalopathia bemutatása egy esetismertetésen keresztül

KISS Zoltán, SZEGLETI Gábor, PORDÁNY-BAGOLY Edit, KERKOVITS Lóránt, SZUPERA Zoltán

A hirtelen megemelkedő szisztémás magas vérnyomás egyik agyi, akár halállal is végződő szövődménye a hipertenzív encephalopathia (HE), amelynek leíró klinikai nevét 1928-ban javasolták. Közleményünk célja, hogy egy saját eset bemutatásán keresztül felhívjuk a figyelmet a nem mindig jóindulatú HE felismerésének és megfelelő kezelésének fontosságára. A legjellemzőbb tünetei a tudatzavar, a konvulzió és a különböző időtartamig fennálló neurológiai gócjelek, amelyek hátterében a vérnyomás hirtelen emelkedésével járó számos betegség állhat. A múlt század végén írták le, hogy a HE radiológiai megjelenése gyakran megegyezik a más kórképekben is előforduló posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) képével. A betegség kórélettani háttere nem teljesen tisztázott, de a kutatók egyetértenek abban, hogy a tünetek és patológiai elváltozások kialakulásában az agyi autoreguláció felső küszöbértékét hirtelen meghaladó szisztémás vérnyomás emelkedése mellett különösen szekunder hypertoniában az endotheldiszfunkció is fontos szerepet tölthet be. A fentieket jól példázza egy 26 éves nőbetegünk esete, akinek hirtelen kialakult malignus hypertoniával kísért atípusos haemolyticus uraemia szindróma okozta végállapotú veseelégtelensége alakult ki. A típusos HE-tünetek mellett szemfenéki bevérzés és bal felső végtagi gyengeség is megjelent, valamint a koponya képalkotó vizsgálatai PRES képét mutatták, amelyek a vesepótló és plazmaferézis kezelések mellett alkalmazott antihipertenzív és agyödéma-csökkentő terápiák eredményeként fokozatosan mérséklődtek. Összefoglalva, a HE felismerése és gyors kezelése ma is kiemelt fontossággal bír, hiszen a betegség potenciálisan halállal is végződhet, ugyanakkor megfelelő kezelés mellett a kórkép reverzibilis és teljesen meggyógyítható.