Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1048

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Progresszív multifokális leukoence- phalopathia jóindulatú prognózissal  egy immunkompetens betegnél – esetismertetés]

ZEYNEP ÖZDEMIR, SERAP Ruken TEKER, BURCU YÜKSEL, AYSUN SOYSA

[A John Cunningham-vírus (JCV) leginkább gyermekkorúakat fertőz, majd gyakran egész életben tünetmentes marad. Elsődleges vagy másodlagos immunszuppresszió esetén azonban ismert, hogy progresszív multifokális leukoencephalopathiát (PML) okoz a központi idegrendszerben. Ismertetjük a PML ritka esetét egy olyan betegnél, akinél nem ismert immunszuppressziót okozó tényező vagy immunmoduláció alkalmazása. ]

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

Aneurysmás csontcysta gyermek-idegsebészeti megoldása a háti gerinc magasságában

BERÉNYI György, MARKIA Balázs, BANCZEROWSKI Péter

Az aneurysmás csontcysták benignus, azonban lokálisan agresszíven viselkedő csontdaganatok. Leggyakrabban gyermekeket és fiatal felnőtteket érint. Esetleírásunkban bemutatjuk egy 15 éves fiú progresszív, krónikus háti fájdalmának hátterében igazolódó kórképét. Kivizsgálása során MRI-vizsgálat igazolt a Th II csigolyatest jobb felében is ábrázolódó, mindkét processus transversust és a processus spinosust is involváló cysticus térfoglalást.

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]

MESE Ismail , KARACI Rahsan , ALTINTAS TASLICAY Ceylan , TASLICAY Cengizhan , AKANSEL Gur , DOMAC Fusun Saime

[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése ké­pes-e megvilágítani a különböző migrén­al­típusok hátterében álló patofiziológiai me­cha­nizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?

A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-fel­vé­teleket szereztünk be egészséges ala­nyok­ról. Radiomikai modellezést alkal­­maz­­tunk a pe­ri­aqueductalis szürke ré­­gió összes MRI-felvételének elemzésé­re. Az adathalmazt randomizáltuk, és túl­min­ta­vételt alkalmaztunk, ha a csoportok kö­zött osztály-kiegyen­súlyozat­lan­ság állt fenn. Az op­timális algoritmuson alapuló jel­lem­ző­ki­­választási módszert alkalmaztuk a két cso­port megkülönböztetésére szolgáló leg­­fontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mes­terséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osz­tályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához. 
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, da­­ga­­natos betegségben vagy más típusú fej­fá­jás­ban szenvedtek. Emellett 102 egész­­séges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási krité­­riumoknak.

Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a leg­jobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A mig­rénes csoporton belül az epizodikus mig­rénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A va­ló­színű migrénes és az epizodikus mig­rénes betegek között nem találtunk szig­nifikáns különbséget a pe­riaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.

A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bi­zonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]

Klinikum

2024. JANUÁR 05.

Legújabb eredmények az epilepszia kapcsán

A 2023-as év végéhez közeledve a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban az epilepsziával kapcsolatos legújabb eredményeket mutatjuk be.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Komplex terápiás védelem SGLT-2-gátlókkal – fókuszban a vese

LÉGRÁDY Péter

Már az EMPA-REG Outcome vizsgálatban látszott, hogy az empagliflozinkezelés mellett a cardiovascularis (10,5% vs. 12,1%) és a renalis (1,7% vs. 3,1%) kimenetel is jobb volt a placebóval szemben. Az empagliflozinnak a kedvező hatásai konzisztensek voltak a KDIGO kockázati kategóriáiban. Az egyéb SGLT-2-gátlókkal végzett CVOT-vizsgálatok is ígéretes renoprotektív eredményekkel zárultak.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig

HANGYA Balázs

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés

A diabetes és dementia összefüggései, geriátriai vonatkozásai

DOMBORÓCZKI Zsolt

A cukorbetegség szövődményeinek egyik fontos helyszíne a központi idegrendszer. Széles körben ismert a diabetes mellitus és az agyi keringészavarok kapcsolata, lényegesen kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a cukorbetegség mind az Alzheimer-kór, mind a vascularis dementia fontos rizikótényezője.

Ideggyógyászati Szemle

2023. NOVEMBER 30.

[A hippocampus-térfogat változásai krónikus migrénben, epizodikus migrénben és gyógyszer-túlhasználat miatti fejfájásban]

MAHMUT Nedim AYBAKAN, GIZEM GÜRSOY, NEVIN PAZARCI

[A hippocampusok a két halántéklebeny medialis mélyén elhelyezkedő struktúrák, amelyek elsősorban a memóriáért, a navigációért és az érzelmek szabályozásáért felelősek, és a fájdalom feldolgozása, valamint a nociceptiv ingerületek módosítása során aktiválódnak. ]

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Új rovat a nők egészségéről és betegségeiről. Rovatindító beharangozó

VASTAGH Ildikó, BENCZÚR Béla

Legújabb lapszámunkban, novemberben, olyan témával kezdünk el foglalkozni, amelyet a magyar szakirodalomban erre dedikált rovatban először a LAM vállal fel. „A nők egészsége” rovat célja a nők egészségének megőrzése, betegségeinek áttekintése. Hűséges és kitartó olvasóink szemtanúi lehetnek a LAM megújulásának, kibővített szerkesztőséggel, a szakmai sok színűség kiterjesztésével és újabb témák tudatos felvállalásával.