Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 1048
COVID-19
2024. ÁPRILIS 10.
Megfigyelt/várt-arány és negatív szövődmények Covid után
Két nagy vizsgálat eredménye látott napvilágot az elmúlt hetekben a covid-ellenes oltások kívánatos és nem kívánatos mellékhatásaival kapcsolatban. A Vaccine tanulmánya 99 millió beoltott személy, míg a Heart cikke 10 millió beoltott és ugyannyi nem beoltott, megbetegedett személy adatain alapul.
Klinikum
2024. ÁPRILIS 10.
Másképp működik az infantilis agy
A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.
Klinikum
2024. ÁPRILIS 01.
Akut obstruktív hydrocephalus
Az American Heart Association (AHA) irányelvei alapján sikeres újraélesztést követően (return of spontaneous circulation, ROSC) a komatózus betegeknél 24 órán belül natív koponya CT-vizsgálat javasolt, mely a keringésmegállást követő neuroprognosztikáció részét képezi.
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A nők és a migrén
A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban
Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...
Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a központi kórházi patikagólem/behemót világa.
Klinikum
2024. MÁRCIUS 20.
Az Anton-szindróma
Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.
Hírvilág
2024. MÁRCIUS 19.
MÁRCIUSBAN IRÁNY A NAGYVILÁG!
Az emberi agy semmihez sem hasonlítható, lenyűgöző tulajdonságai kimeríthetetlen kutatási területet biztosítanak a szakembereknek. Az egyik legújabb felfedezés az agy rugalmasságára, fejleszthetőségére vonatkozik.
Idegtudományok
2024. FEBRUÁR 28.
Gondolattal működtetett gépek
A neurális aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy–számtógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.
Ideggyógyászati Szemle
2024. JANUÁR 30.
[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]
[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése képes-e megvilágítani a különböző migrénaltípusok hátterében álló patofiziológiai mechanizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?
A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-felvételeket szereztünk be egészséges alanyokról. Radiomikai modellezést alkalmaztunk a periaqueductalis szürke régió összes MRI-felvételének elemzésére. Az adathalmazt randomizáltuk, és túlmintavételt alkalmaztunk, ha a csoportok között osztály-kiegyensúlyozatlanság állt fenn. Az optimális algoritmuson alapuló jellemzőkiválasztási módszert alkalmaztuk a két csoport megkülönböztetésére szolgáló legfontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mesterséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osztályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához.
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, daganatos betegségben vagy más típusú fejfájásban szenvedtek. Emellett 102 egészséges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási kritériumoknak.
Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a legjobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A migrénes csoporton belül az epizodikus migrénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A valószínű migrénes és az epizodikus migrénes betegek között nem találtunk szignifikáns különbséget a periaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.
A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bizonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.