TARTALOM

 VISSZA

 


Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció


Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció

| |
 

A fájdalom mentális átkeretezése kellemes élménnyé hatékony és az opioid rendszertől függetlenül működő stratégia, állapítja meg humán vizsgálatok alapján a Journal of Neuroscience tanulmánya. A University of Oxford idegkutatóinak vezetésével végzett vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a képzelet hatékony és klinikailag releváns eszköz lehet a fájdalom által kiváltott hatások szabályozásában azokban a betegekben is, akik esetében az endogén opioid mechanizmusok zavart szenvedtek.

A fájdalom endogén szabályozásában opioid-függő és opioid-független csatornák egyaránt részt vesznek; a szerzők hipotézise az volt, hogy a két különböző fájdalomérzet-szabályozó módszer – amelyek közül az egyik a kontextus és az elvárások hatására épít, illetve a másik, amely szándékos átértelmezést/átkeretezést használ – eltérő mértékben függ az opioid rendszer működésétől. Hipotézisük szerint az opioidantagonista naloxon akadályozza a kontextus-függő analgéziát, míg a mentális képeken alapuló átkeretezés hatása opioid-független csatornákon keresztül érvényesül.

A kutatók a vizsgálatban átkeresztezett, dupla-vak, placebo-kontrollált iv. naloxon vs. fiziológiás sóoldat elrendezést használtak. Húsz egészséges önkéntes végezte a kétféle fájdalomérzet-szabályozó módszert, miközben mérsékelt/közepesen erős fájdalom kiváltására tervezett hőingernek tették ki alkarjuk bőrét. A mentális képeken alapuló átkeretezés során a résztvevők egy kellemes forgatókönyvet képzeltek el, míg a kontextus és az elvárások hatására építő módszer során a mérsékelt fájdalomérzet kiváltására kalibrált hőingert olyan vizuális jelek előzték meg, amelyek arra utaltak, hogy az illető intenzív fájdalomtól fog megszabadulni (relatív megkönnyebbülés).

Az eredmények szerint a fiziológiás sóoldatot alkalmazó elrendezés során mind a kellemes élménnyé való átkeretezés, mind a relatív megkönnyebbülés kontextusa esetén szignifikánsan csökkent a vizsgálati alanyok által jelzett fájdalomintenzitás és növekedett a kellemesség élménye, olyannyira, hogy a kísérleti alanyok mindkét módszer alkalmazásával a mérsékelt/közepesen erős fájdalom kiváltására tervezett hőinger hatására enyhén kellemes élményről számoltak be. Ugyanakkor, igazolva a hipotézist, míg az endogén opioid jelátvitel blokkolása megakadályozta a kontextus/elvárás hatását, nem befolyásolta a kellemes élménnyé való átkeretezés révén elért fájdalomérzet-csökkenést.

Mint a kutatók kifejtik: ismert, hogy a fájdalompercepciót befolyásolják az elvárások és a kontextus, a fiziológiás állapot, valamint az átkeretezéshez hasonló akaratlagos technikák alkalmazása is. Az is bizonyított, hogy a placebo-analgézia hatása az endogén opioidrendszer működésén keresztül érvényesül, azonban opioidfüggetlen fájdalomszabályozó csatornák működésére utal, hogy az opioid-antagonista naloxonnal nem lehet minden leszálló fájdalominhibíciós rendszert blokkolni. Számos vizsgálat igazolta pl., hogy a hipnózis, a tudatosság alapú meditáció vagy az ima analgetikus hatása az opioid rendszer blokkolása esetén is érvényesül. Ezeknek a módszereknek a közös sajátossága az akaratlagos, tudatos átkeretezés, ami anélkül képes módosítani a fájdalomérzetet, hogy a fájdalompercepció szenzoros aspektusát befolyásolná. Ezzel ellentétben, az opioid jelátvitel a nem akaratlagosan működő fájdalompercepciót befolyásolja, amilyen pl. a placebo-analgezia, a figyelemelterelés, a stressz indukálta analgézia vagy a transzkraniális mágneses stimuláció.

Vizsgálatuk során a kutatók minden egyes vizsgálati alany esetében vizuális analóg skála (VAS) alkalmazásával elvégezték a fájdalomkalibrációt, azaz megállapították, milyen hőt érez az illető közepesen, illetve erősen fájdalmasnak, majd a hőingerek alkalmazása után szintén VAS segítségével mérték a fájdalomérzet, illetve a kellemesség mértékét. Mérték és az eredmények értékelése során figyelembe vették a vizsgálati alanyok hangulati állapotát is.

A képzeleti feladat/átkeretezés, amit gyakoroltak is a résztvevők a vizsgálat előtt (hőstimuláció nélkül és azzal együtt is), a következő volt: elő kellett hívni a memóriájukból egy olyan élményt, amikor a hőérzet kellemes volt számukra, és ebből létre kellett hozniuk egy aktuális kellemes érzetet a bőrükön, pl. elképzelve, hogy belépnek a lakásukba egy egész napos téli, havas kirándulás után, és odaülve a kandalló mellé a karjukon érzik a meleget.

A relatív megkönnyebbülést alkalmazó módszer során vagy olyan szöveget tartalmazó képet vetítettek 9 másodperccel a közepesen fájdalmas hőinger alkalmazása előtt a vizsgálati alany elé, ami arra utalt, hogy erős fájdalominger fog érkezni, vagy azt ígérték, hogy nem fájdalmas meleginger fog következni. A hőinger alkalmazásakor még azzal is alakították az alanyok ingerrel kapcsolatos várakozását, hogy az ingerrel egyidejűleg véletlenszerűen esetenként vetítettek olyan jelet is, ami arra utalt, hogy az első jellel leírthoz képest valójában erősebb vagy gyengébb inger érkezik (igazából mindig ugyanolyan, az előre kalibrált, közepes erősségű fájdalom kiváltására képes inger érkezett).

A vizsgálati alanyok mindkét módszert könnyen megtanulták, és mindkettő esetén arról számoltak be, hogy csak kis erőfeszítésükbe kerül annak végrehajtása.

A képzeleti feladat elvégzése a fájdalompontszámok több mint 30%-os, klinikailag is szignifikáns csökkenését eredményezte – függetlenül attól, hogy kapott-e az illető naloxont vagy sem - , és szignifikánsan erősebben csökkentette a fájdalmat, mint a relatív megkönnyebbülést alkalmazó módszer (előrejelzett nagyobb fájdalominger, majd az előrejelzettnél kisebb fájdalominger érkezése), habár naloxonmentes helyzetben ez utóbbi is szignifikánsan csökkentette a fájdalmat. (Tavalyi vizsgálatok – Linke és Wessa –kimutatták a pozitív mentális átkeretezés hangulati állapotra kifejtett szignifikáns kedvező hatását is.)

A kutatók vizsgálati eredményeik értelmezése során kifejtik: kevéssé ismerjük a mentális képek hatásának mechanizmusát, azonban a háttérben lévő pszichológiai folyamatok egyike az átkeretezés lehet. Az átkeretezés során új interpretációt adunk egy érzelemnek vagy a fájdalmas stimulusnak, és a jelenlegi elképzelés szerint ebben a prefrontális kognitív kontrollrégiók játszanak központi szerepet, amelyek aktiválódása az amygdala gátlását eredményezi. A fájdalominger ismétlődő átkeretezése, pozitív képhez kötése segíti az asszociatív tanulást is, továbbá a megnövekedő kontrollérzésnek is szerepe lehet, ami azt a megfigyelést értelmezi, miszerint az átkeretezés során az amygdala aktivitásának csökkenése mellett megnő a ventrolaterális prefrontális kortex és a nucleus accumbens aktivitása. Más vizsgálatok (Benedetti et al., 2011; Schafer et al., 2018) arra utalnak, hogy neurokémiai szinten mind az opioid-független analgézia, mind a hosszú távú asszociatív tanulás hátterében az endokannabinoid jelátvitel áll, továbbá Horder és munkatársainak 2010-es vizsgálata kimutatta, hogy az endokannabinoidok működnek közre a ventrális striatum jutalmazó rendszerének működésében is, így a jelen vizsgálatot végző kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az átkeretezés minden bizonnyal az endokannabonoid rendszer működése révén érvényesül.

Berna és munkatársai eredményeiket összefoglalva leszögezik: klinikai szempontból igen lényeges, hogy a farmakológiai terápia kiegészítéseképpen opioid-független mechanizmusok is használhatók a fájdalom csökkentése érdekében. Mindez különösen hasznos lehet a hosszú távú opioidkezelésre szoruló betegek esetén, mivel körükben a hangulatszabályozó folyamatok zavara is előfordulhat, továbbá azok esetében, akiknél akár hangulatzavar, akár a krónikus fájdalom következtében károsodott az opioiderg funkció.

Eredeti közlemény:
Berna C, Leknes S, Ahmad AH, Mhuircheartaigh RN, Goodwin GM, Tracey I. Opioid-independent and opioid-mediated modes of pain modulation. J Neurosci. 2018 Sep 10. pii: 0854-18. doi: 10.1523/JNEUROSCI.0854-18.2018.

Szemlézte: Kazai Anita dr.


Kulcsszavak

fájdalomérzet, opiodreceptor, fájdalommoduláció, szemlézés

Kapcsolódó anyagok

Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Shared decision making a gyógyszerelésben

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott XXI. Közösségi pszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés konferencián Harangozó Judit dr.-t kérdeztük, a magasabb adherenciát biztosító, gyógyszerelési szemléletről, a shared deceision making folyamatáról.

Tovább


Evészavar Kongresszus 2018

A Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciója idén, 2018-ban hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A szakmai program koordinálását az előző alkalmakhoz hasonlóan idén is Pászthy Bea és Túry Ferenc végezte. Az eseményt mintegy 130 szakember látogatta meg az alap- és szakellátás különböző területeiről.

Tovább


A dimetiltriptamin szerepe a szervezetben

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Frecske Edét, a DE pszichiátria tanszékvezetőjét az exogén dimetiltriptamin-nal végzett kutatásairól kérdeztük.

Tovább


Ökopszichiátria

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Purebl Györgyöt, a társaság elnökét az ökopszichiátria viszonylag új területéről kérdeztük.

Tovább