Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 29

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

Klinikum

2022. NOVEMBER 20.

Immungének evolúciója és a fekete halál mint szelekciós nyomás

Jennifer Klunk és munkatársai 206, közvetlenül a középkori pestisjárvány előtt élt, illetve a járványban vagy egy-két generációval később meghalt személy – csontokból és fogakból nyert – DNS-mintáit elemezve azt találták, hogy négy DNS-variáció különösen feldúsult a járvány során. Ezek közreműködhettek a túlélésben, ma azonban a négy közül kettő autoimmun betegségek megnövekedett kockázatával jár együtt.

Gondolat

2021. NOVEMBER 15.

Betegség és egészség a kora újkori magyar irodalomban

CZIGLÉNYI Boglárka

2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.

Lege Artis Medicinae

2020. DECEMBER 21.

Homérosztól Saramagóig. Pandémiák a világirodalomban

DIÓSZEGI Endre

Az idei esztendő világjárványa ráirányította a figyelmet az elmúlt évezredek irodalmában, művészetében azokra az alkotásokra, amelyek hasonló járványos időszakokban születtek, vagy azokról szólnak. Francia­országban napjaink egyik legolvasottabb műve Albert Camus A pestis című regénye, amely, bár 1947-ben keletkezett, reneszánszát éli.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 30.

Hogyan csökkenthetők a karantén káros lélektani hatásai

Fontos prediszponáló tényező még a munkakör is: a karanténban élő egészségügyi dolgozók lényegesen nagyobb haragról, bosszúságról, félelemről, frusztrációról, bűntudatról, tehetetlenségről, elszigeteltségről számoltak be, mint a lakosság többi része, valamint ők azok, akiknek nagyobb eséllyel kellett megbélyegzést szenvedniük. Az elzártan töltött időszak után jellemzőbb volt rájuk az elkerülő minták használata, ezenkívül jelentős jövedelemkiesésről is beszámoltak.

Hírvilág

2017. NOVEMBER 27.

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Hírvilág

2015. OKTÓBER 26.

A pestis már a bronzkorban fertőzhette az embereket

A pestis az eddig véltnél 2000 évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket - derült ki ősi genetikai minták elemzéséből.

Gondolat

2015. JÚNIUS 17.

Bocaccio hitvallása

A pestis kor fogalmi készletének megfelelő, klinikailag is hiteles első leírását Boccaccio szolgáltatja,

Lege Artis Medicinae

2014. DECEMBER 20.

Ismét fellángol Szent Antal tüze?

SALACZ Pál

A középkorban a leggyakrabban előforduló pestis mellett egyéb járványszerű betegségeket is megfigyeltek, amit nem más okozott, mint az anyarozs (Claviceps purpurea), egy gombafaj, amely a rozs kalászát fertőzi meg, és egy fekete képletet, a varjúkörmöt fejleszti ki.

Gondolat

2014. JÚLIUS 14.

A jó halál testvérei

Épp négyszáz éve, 1614. júliusában halt meg Lellissi szent Kamilló katolikus pap és rendalapító, aki az ápolók és ápolónők védőszentje lett.