Részletes keresés

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

A tumornecrosis-faktor-α-gátlók hatása a csontra - A Figyelő 2015;1

SZEKERES László

Ismert és igazolt tény, hogy szisztémás krónikus gyulladásos betegségekben, elsősorban az ezeket leggyakrabban képviselő rheumatoid arthritisben szenvedőknél fokozott a csontvesztés és nagyobb a törési kockázat. A fokozott csontvesztés és a progresszív osteoporosis kialakulása – in vitro és állatkísérletek alapján – több tényezővel magyarázható...

HUN

Klinikum

2016. JÚNIUS 29.

Hepatotoxicitás kis dózisú methotrexatterápia mellett, avagy különbözőképpen gondozzuk-e a rheumatoid arthritises és az arthritis psoriaticás betegeinket? - A Figyelő 2015;1

KORDA Judit

A methotrexatot (MTX) psorasisban az ötvenes, a rheumatoid arthritis (RA) terápiájában a hetvenes évektől alkalmazzák elterjedten. A kis dózisú MTX a gyulladásos ízületi betegségekben leggyakrabban alkalmazott szer, a psoriasis kezelésében is első vonalbeli gyógyszer, az összes kezelés között a legjobb az ár/terápiás válasz aránya.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2016. JÚNIUS 20.

A 2-es típusú diabetes mellitus megjelenési gyakorisága a magyar hypertoniás populációban

KÉKES Ede, PÁL László, SCHANBERG Zsolt, KISS István

A szerzők 38 886 hypertoniás beteg (stádium I-III.) esetében 30%-ban találtak 2-es típusú diabetes mellitust. A cukorbetegség a 30 év alatt nők esetében gyakoribb. Ezt követően minden korcsoportban (40 évtől 80 évig) a férfiaknál gyakoribb az előfordulás (p<0,01-0,001 között), 80 év felett újra a nőknél magasabb az arány. A cukorbetegség jelenléte szignifikánsan korrelál a BMIértékkel, valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomás nagyságával. Nők esetében 140 Hgmm szisztolés érték felett az emelkedés exponenciális. Szignifikáns összefüggést találtunk az éhomi vércukor és a haskörfogat között. A szükséges vérnyo - máscélérték elérése nem egyszerű a cukorbeteg hypertoniás egyéneknél. A 140/90 Hgmm-t az esetek 34,2%-ában, a 90 Hgmm-es diasztolés értéket az esetek 62,3%- ában, míg a szükséges 80 Hgmm-es diasztolés értéket csak 16,4%-ban sikerült kimutatnunk. Az ország különböző régióiban nagy különbségeket találtunk a célérték elérésében. A diabeteses hypertoniásoknál a nagy cardiovascularis szö - vőd mények (vesebetegség, stroke, myocardialis infarktus, perifériás érszűkület) szignifikánsan nagyobb arányban fordultak elő a vizsgált populáció nem diabeteses részéhez viszonyítva.

HUN 2016;20(03)

Hírvilág

2016. MÁJUS 19.

Valdoxan, mint az Év Gyógyszere 2015

Május 17-én a Vigadóban ünnepélyes keretek között, a pszichiátriai es a farmakológiai szakmai közélet kiválóságai, valamint a szaksajtó jelenlétében átadták az Év Gyógyszere díjat.

HUN

Hírvilág

2016. JANUÁR 26.

A globális felmelegedés hatása az óceánokra

A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez.

HUN

Hírvilág

2015. NOVEMBER 09.

Félmilliárd embert fenyeget világszerte a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint

Félmilliárd embert fenyeget világszerte a klímaváltozás okozta 4 Celsius-fokos felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet hétfőn közzétett jelentése szerint.

HUN

Hírvilág

2015. JÚLIUS 23.

Közmunkásokat alkalmaznának segéd-egészségőrként?

A tüdőrák szűrésnek egyelőre nincs helye a népegészségügyi programban

HUN

Hírvilág

2015. JÚLIUS 02.

Szegénykórház-demonstráció

Ellenzéki politikusok: duplájára lehetne emelni az egészségügyi béreket

HUN

Hírvilág

2015. JANUÁR 29.

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2014. DECEMBER 20.

Prevalence of permanent hypertension and stressinduced hypertension in professional drivers: results of a cross-sectional study conducted in an urban Romanian company of transport

POP Calin, MANEA Viorel, TRAMBITASU Radu, MATEI Claudia

Háttér: Jól ismert, hogy buszvezetők körében nagyobb a magas vérnyomás prevalenciája. A vizsgálatban a munkaórák szerepét értékeltük, mert ez hozzájárulhat az epizodikus hipertenzióhoz. Vizsgáltuk azt is, jelzi-e valami előre a vérnyomás emelkedését a vezetés alatt. Módszerek: A keresztmetszeti viszgálatban 84 férfi buszvezetőt követtünk ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM). A hypertoniás anamnézisük alapján normo- és hipertenziós csoportot képeztünk. Student-féle t-próbával értékeltük a különbséget a vezetés közbeni és a nem vezetés közbeni vérnyomás között az EPIINFO 7TM szoftverrel, majd logisztikus rengresszióval mértük fel a vezetési időben előforduló vérnyomás-emelkedés fő előrejelzőit. Eredmények: A 84 résztvevő közül 22 (26,1%) volt magas vérnyomású és szedett miatta gyógyszert. Az átlagéletkor mindkét csoportban 44,4±7 év volt. A normotenziós csoportban a nem vezetés alatti időben mért 133,9 Hgmm (SD 8,7) és 79,1 (SD 10,2) Hgmm-es vérnyomás szignifikánsan, 143,3 Hgmm (SD 9,5) és 89,5 Hgmm-re (SD 9,8) emelkedett vezetéskor (p=0,0001). Az ABPM során hipertenziót észleltek vezetés nélkül 35 vezető (56,4%) és a vezetés során 60 (97%) vezető esetében a normotenziós csoportban. A hypertoniás csoportban a szisztolés és a diasztolés vérnyomás átlaga is szignifikánsan emelkedett, a vezetés nélküli időszakban mért 138,75 Hgmm (SD 8,3) és 84,25 (SD 7,1) Hgmm 148,42 (SD 9,5) és 94 (SD 8,8) Hgmm-re vezetés alatt (p=0,0001). A pulzusnyomás állandó maradt, és a nem vezetés közbeni és a vezetés közbeni érték különbsége hasonló volt a két csoportban (p=0,86). A résztvevők 50%-a volt túlsúlyos, 38,09%-a elhízott, a két csoport között nem volt különbség. A délután végzett munka, a 29,6±4,3 kg/m2-t megha - ladó testtömegindex (β=0,24, p=0,001) és a vezetés nélküli időszakban >135 Hgmm-es szisztolés vérnyomás (β=0,19, p=0,05) előre jelezte a vérnyomásemelkedések gyakoriságát. Következtetések: A vezetés átlagosan 10/10 Hgmm-rel emelte a szisztolés és a diasztolés vérnyomást normális és magas vérnyomású buszvezetők esetében. Az egészségesek csoportjában eredményeink szerint nagy volt a magas vérnyomás, a túlsúly és az elhízás prevalenciája.

HUN 2014;18(05-06)