Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Különböző cardiovascularis rizikóbecslő pontrendszereken, a pulzushullám-terjedési sebességen és a coronaria-kalcium pontszámon alapuló artériás életkor számítási módszereinek összehasonlítása

GYÖNGYÖSI Helga, VECSEY-NAGY Milán, NEMCSIK János

Bevezetés: Az artériás (vascularis) életkor meghatározása segíthet a betegeknek a prevenciós stratégiák fontosságának megértésében. Habár számítására több módszer is létezik, ezek összehasonlításáról jelenleg nem áll rendelkezésre adat.

HUN 2022;26(6)

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Pickering-szindróma: flash pulmonalis oedema és arteria renalis stenosisa nephrectomián átesett, egy vesével élő betegnél

TAKÁCS Veronika, EGYED Zsófia, WÁGNER Éva, PATÓ Éva, BORBÉLY Tímea, DEÁK György

A flash pulmonalis oedema (FPO) az akut dekompenzált szívelégtelenségnek egy különleges formája, oka a bal kamra végdiasztolés nyomásának hirtelen emelkedése. Leggyakoribb rizikótényezői a kontrollálatlan magas vérnyomás, myocardialis ischaemia, szívbillentyű-rendellenesség. Ritkább esetekben azonban kétoldali renalis artériastenosis (RAS) vagy egy funkcionáló vesénél egyoldali RAS is állhat a háttérben. Nephrectomián átesett, egy vesével élő beteg esetét ismertetjük, akinél krónikus vesebetegségre rakódott akut veseelégtelenség, és flash pulmonalis oedema miatt dialíziskezelés vált szükségessé, majd a kiváltó ok, a korábban már ballontágított és stentelt jobb arteria renalis instent restenosisának sikeres radiológiai intervencióját követően a beteg vesefunkciója javult és a dialíziskezelés felfüggeszthetővé vált.

HUN 2022;26(6)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Pulzusnyomásértékek fiatal, egészséges egyetemistákban: nemi specifikumok és eltérések az optimálistól

TAKÁCS Johanna, PATÓ Anna, PELLE Judit, BÉRES Bettina, VÁRALLYAY Zoltán, JÁRAI Zoltán, KOLLER Ákos

Az artériás pulzusnyomás (PP) értéke, bár nehezebben értelmezhető, mint más vérnyomásértékeké, mégis felvilágosítást adhat a cardiovascularis rendszer működéséről. Ilyen a nagy artériás erek szélkazánfunkciója (stiffness) és a perifériás ellenállás mértéke. Mindkettő változhat az életkorral és fizikai aktivitás hatására. Fontossága ellenére a legújabb, 2018-as ESC/ESH hypertoniaajánlás nem foglalkozik részletesen a PP értékével, illetve annak jelentőségével. Korábbi vizsgálataink alapján feltételeztük, hogy fizikailag aktív fiatalokban a pulzusnyomás szélsőséges értékeket és nemi különbségeket is mutathat. Módszerek: A vizsgálatokat egyetemi hallgatókon végeztük (N=64; 51,6% férfi). Átlagéletkoruk 23,2±2,7 év, a legfiatalabb 18, a legidősebb 28 éves volt. A vérnyomás és a szívfrekvencia (HR) mérésére automata vérnyomásmérőt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve. A méréseket nyugodt környezetben, ülő helyzetben végeztük és háromszor megismételtük egyperces időközönként. Eredmények: Testtömegindex (BMI, kg/m2): nők 22,1±2,7; férfiak 24,1±2,9. Vérnyomás (Hgmm): szisztolés 118,7±13,4; diasztolés 73,7±9,3; nyugalmi szívfrekvencia (HR, 1/perc): 74,3±12,7 és a PP 44,9±12,6 volt. A nők szisztolés nyomása alacsonyabb volt (110,6±10,9; minimum–maximum: 92–130 Hgmm), mint a férfiaké (126,2±10,9; minimum–maximum: 97–146,5 Hgmm, p<0,001), a diasztolés értékben nemek között nem volt szignifikáns különbség. A nők HR-ja magasabb volt (78,2±13,4; minimum–maximum: 54–116,5 ütés/min), mint a férfiaké (70,6±10,9; minimum–maximum: 46–90,5; 1/min, p=0,017). A nők PP-je kisebb volt (37,1±9,4), mint a férfiaké (52,3±10,6; p<0,001). Nőkben a legalacsonyabb PP 20 Hgmm, míg a legmagasabb 62 Hgmm volt. Férfiakban a legalacsonyabb PP 24,5 Hgmm, míg a legmagasabb 74,5 Hgmm volt. Következtetések: Vizsgálatunkban fiatal felnőttkorra (~25 év) és nemekre specifikus artériás pulzusnyomás értékeket állapítottunk meg, ami azért fontos, mert az ESC/ESH hypertoniaajánlás nem közöl ”normál” referenciaértéket. Figyelemre méltó, hogy a PP értéke jelentős szórást mutatott a vizsgált mintában és sok fiatal férfinál mutatott 40 Hgmm-nél magasabb értéket, ami cardiovascularis rizikót jelenthet, ezért követése indokolt lehet még fiatal korban is.

HUN 2022;26(5)

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A saját otthonukban élő idősek kockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és a mindennapos esésmegelőző viselkedésnek a vizsgálata

BOROS Edit , ERDŐSI Erika , TULKÁN Ibolya , BALOGH Zoltán

A saját otthonukban élő idősek esésgyakoriságának, eséskockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és az esésmegelőzéssel kapcsolatos mindennapi viselkedésének felmérése. 173 fő idős körében végeztük a vizsgálatot. A szociodemográfiai változók mellett vizsgáltuk az esés gyakoriságát, az esési kockázatot, a kockázati tényezők ismeretét, a lakóhely környezetének módosítását és a mindennapi esésmegelőző viselkedést. Leíró és matematikai statisztikai (χ2-, t-próba, korrelációszámítás) módszert alkalmaztunk (p<0,05). Az idősek 37%-a esett el az elmúlt egy évben és közülük 81,2% sérülést is szenvedett. A rizikótényezők közül a módosítható kockázati tényezőket fogadták el legkevésbé az idősek. A biztonságos környezet kialakításának gondolatával a minta 72,8%-a foglalkozott, de tényleges beavatkozást csak 52,9%-a végzett. A változtatások inkább nők körében voltak jellemzők (p=0,025). A prevenciós tevékenységek közül a legalacsonyabb számban a segítség kérését (12,1%), a járást segítő eszközök használatát (18,5%) fogadták el. Azon esésmegelőző programok szükségesek, amelyek a módosítható kockázati tényezőkre helyezik a hangsúlyt.

HUN 2022;35(5)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége

BENCZÚR Béla, MIKLÓS Zsuzsanna, KULIN Dániel, NEMCSIK János

Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A hypertonia epidemiológiája, klasszifikációja, a rizikóbecslés jelentősége

NEMCSIK János

A hypertonia, ami a cardiovascularis betegségek legjelentősebb önálló rizikófaktora. Közöttük a fel nem ismert, ismert, de nem kezelt vagy nem kontrollált hypertoniás betegek aránya több mint 50%, mely tény kiemeli a szűrés és a megfelelő kezelés fontosságát. A hypertonia klasszifikációjában 2017 óta különbség van Európa és az Egyesült Államok között, köszönhetően elsősorban a 2015-ben publikált SPRINT vizsgálatnak.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

HUN 2022;32(10)

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 07.

Epilepsziás rohamok megelőzése intracerebralis vérzésen átesett betegek körében

Az akut spontán intracerebralis vérzést egyes becslések szerint az esetek mintegy harmadában epilepsziás roham is kíséri. A rohamok többsége EEG-vel detektálható és az intracerebralis vérzés kezdetétől számított 24 órán belül bekövetkezik. Nem ismeretes, hogy a rohamok milyen hatással vannak a betegek rövid vagy hosszú távú kimeneteleire, ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatok alapján nincs kapcsolat a vérzéseket kísérő rohamok és a funkcionális kimenetel között, noha a legtöbb ilyen vizsgálat csak a klinikailag is észlelhető rohamokat vizsgálta. Emellett az sem ismert, hogy a preventív terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét vagy az epilepszia kialakulásának rizikóját. A súlyos intracerebralis vérzésekben az antiepileptikumok (AED-k) jellemzően primer prevencióként használatosak és általában nem sikerült kimutatni, hogy használatuk javítana a funkcionális kimenetelen. Egy kis randomizált, kontrollált vizsgálatból származó adatok alapján a valproát a placebóhoz képest nem mutatott különbséget az egyéves roham-előfordulás tekintetében, ugyanakkor a vérzéstől számított 12 hónap múlva valproát mellett szignifikánsan javult a betegek NIHSS-pontszáma.

HUN

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2022-es kongresszusának legfontosabb újdonságai

PADÁNYI Péter, NIKOLÉNYI Alíz, LENGYEL Zsuzsanna, ÁROKSZÁLLÁSI Anita, MARÁZ Anikó, VAJDICS Tímea, HIDEGHÉTY Katalin, PÁPAI Zsuzsanna, TÍMÁR József, PETÁK István, LAKATOS Gábor, SIPŐCZ István, TORDAY László, BÉGÁNYI Nóra, OSTOROS Gyula, ANDRÁS Csilla

Az idei ASCO-kongresszuson korai emlőrák kapcsán alapvető paradigmaváltó vizsgálat nem került közlésre, korábbi eredmények megerősítése, azok pontosítása történt. A 2021-es ESMO-konferencián a MonarchE vizsgálat (1) legfrisseb analízise egyértelműen standard választható kezeléssé emelte az adjuváns abemaciclibkezelést hormonterápiával kombinálva magas rizikójú korai hormonpozitív emlőtumor (N2 státusz vagy N1+grade 3/T3-T4/magas Ki-67) esetében (több mint 5%-os abszolút előny invazív betegségmentes túlélés kapcsán). Ezzel szemben a PALLAS vizsgálat adjuváns palbociclib kapcsán nem tudott igazolni hasonló előnyt. Utóbbi studyt illetően az idei konferencián felvetették azt, hogy a túlsúly, illetve obesitas befolyásolhatja a palbociclib hatékonyságát, azonban ez nem került bizonyításra, egyik alcsoportban sem tudtak érdemi előnyt igazolni.

HUN 2022;9(3)