Részletes keresés

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 24.

Hatékony és minőségi szolgáltatásvásárlás – ez az egészségügyi reform kulcsa

A vitathatatlan jószándék ellenére az egészségügyben bevezetett orvosi béremelés, valamint egyéb változtatások sajnos nem vezettek az ellátás színvonalának ugrásszerű emelkedéséhez. Emiatt további jelentős további kormányzati intézkedésekre van szükség, mivel az egészségügyben számos esetben spontán módon, nem tudatos együttműködés alapján a magánszektor veszi át az állami feladatokat, a páciensek – nagy arányban kényszerből - egyre gyakrabban fordulnak a fizetős privát egészségügyhöz.

HUN

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 21.

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

HUN

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 29.

Az MR-képalkotás érzékenysége tranziens globális amnéziában

A tranziens globális amnézia (TGA) egy idiopathiás akut neurológiai kórkép, mely hirtelen kezdetű anterográd emlékezetkieséssel jár és gyakran olyan tevékenységek váltják ki, mint például a Valsalva-manőver, az emocionális vagy fizikai stressz, hideg vagy melegvizes fürdő, szexuális aktivitás vagy fájdalom. A kórkép diagnózisa az anamnesztikus információk és a fizikális vizsgálat eredményeképp mondható ki: a jelenségnek van tanúja, az anterográd amnézia jelen van, a jelenség alatt nem észlelhető egyéb neurológiai kórjel, az emlékezetkiesés 24 órán belül megszűnik, nincsenek epilepsziára utaló jelek vagy epilepsziás előzmény és a közelmúltban nem történt fejsérülés.

HUN

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Állapotfelmérés klinikánk gondozásában álló 1-es típusú dystrophia myotonicában szenvedő betegek körében

VARGA Dávid, PERECZ Brigitta, SÍPOS Andrea, PÁL Endre

A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két altípusa ismert: az 1-es típusban elsősorban distalis izomtünetek és myotonia, a 2-es típusban enyhébb izomtünetek mellett proximalis dominancia figyelhető meg. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a szemlencsét, valamint az ivarmirigyek funkcióját érinti. A sokszervi érintettség jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mindemellett a beteggondozás során nagy körültekintést igényel a gondozást végző neurológustól.

HUN 2022;7(1)

Idegtudományok

2022. ÁPRILIS 25.

Nagyérelzáródás detektálása akut ischaemiás stroke-ban gépi tanulásos módszerrel

Az akut ischaemiás stroke (AIS)-ok mintegy 30%-át nagyérelzáródás (large-vessel occlusion, LVO) okozza, mely a többi ischaemiás stroke-hoz képest súlyosabb tünetekkel és rosszabb kimenetelekkel jár, amennyiben kezelése nem sürgősen történik meg. A nagyérelzáródás intravénás thrombolysisen (IVT) túl endovascularis thrombectomiával (EVT) is kezelhető, melynek hatékonyságát a stroke kimenetele súlyosságának mérséklésében több vizsgálat is bizonyítja. Az EVT-k elvégzését ugyanakkor megnehezíti a korlátozottan elérhető, neurointervenciót végző stroke-centrumok (comprehensive stroke centers, CSC) száma, valamint az, hogy az LVO megléte csak képalkotó vizsgálatokkal igazolható, ami az esetek döntő többségében CT-angiográfiás vizsgálatot takar.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

A mechanikus thrombectomiát megelőző intravénás thrombolysis szerepe az akut agyi nagyérelzáródások kezelésében

KALMÁR Péter János, TÁRKÁNYI Gábor, KARÁDI Zsófia Nozomi, BOSNYÁK Edit, NAGY Csaba Balázs, CSÉCSEI Péter, LENZSÉR Gábor, BÜKI András, JANSZKY József, SZAPÁRY László

Az intravénás thrombolysis (IVT) haté­kony­sága a nagyérocclusio (NÉO) okozta akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában mérsékelt, szemben a mechanikus thrombectomiáéval (MT). Az MT-t megelőző IVT kontra­indi­­kációval nem rendelkező betegek esetében jelenleg evidencián alapuló eljárás, melynek szükségességét az elmúlt évek vizsgálatai megkérdőjelezték. Vizsgálatunk célja a centrumunkban akut agyi NÉO miatt végzett direkt mechanikus thrombectomia (dMT) és a kombinált terápia (KT) hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt. Vizsgálatunkba 4,5 órán belüli tünetkezdetű, NÉO okozta AIS-os betegeket választottunk be, akik 2017 novembere és 2019 augusztusa között MT-n estek át centrumunkban. A betegek adatait stroke-regiszterünkbe rögzítettük. A betegeket két csoportba osztottuk, attól függően, hogy dMT vagy KT került elvégzésre. Elsődleges végpontként a 30. és 90. napon felvett módosított Rankin-skála (mRS) alapján mért funkcionális kimenetelt tekintettük. Másodlagos kimeneti végpontként a 30. és 90. napos mortalitást, a rekanalizáció mértékét és a szimptómás vérzéses transzformációk előfordulását értékeltük. Vizsgálatunkba összesen 142 (életkor: 68,3 ± 12,6 év, 53,5% nő), 4,5 órán belüli NÉO-t el­szen­vedett beteget vontunk be, közülük 81 (57,0%) esetében dMT történt, 61 (43,0%) beteg pedig KT-ban ré­szesült. A dMT-val kezelt csoportban szignifikánsan ma­gasabb volt a vascularis rizikófaktorok és a komorbiditások aránya. A 30. napon a kedvező kimenetelek aránya 34,7% volt a dMT-ban, míg 43,6% a KT-ban részesültek körében (p = 0,307), a 90. napra 40,8% vs. 46,3%-ra (p = 0,542) változott ez az arány. A 30. napon a mortalitások aránya 22,2% és 23,6% (p = 0,851), a 90. napon 33,8% és 25,9% (p = 0,343) volt. Az eredményes rekanalizáció aránya 94,2% volt a dMT-val kezelt betegeknél, illetve 98,0% a KT-ban részesülteknél (p = 0,318). A dMT-val kezelt betegek 2,5%-ánál, míg a KT-ban részesültek 3,4%-ánál (p = 0,757) mutatott szimptómás vérzéses transzformációt a 24 órás képalkotó vizsgálat. Vizsgálatunk eredményei a KT-ban részesült betegek mérsékelten jobb funkcionális kimenetelére utalnak. Az MT-t megelőzően alkalmazott IVT nem növeli szignifikánsan a szimptómás intracranialis vérzések gyakoriságát.

HUN 2022;75(01-02)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – valós körülmények közötti vizsgálatok és az SM-regiszterek adatai

A kladribin tabletta-alkalmazás késleltetett megismétlésének kockázatai és előnyei nem ismertek. Ausztráliában összesen 144 beteg kapott egy éves ciklus kladribin-kezelést (Movectro néven), mielőtt a terápiát kivonták a forgalomból. Közülük 90-et regisztráltak az MSBase adatbázisba. 2018 óta ezen betegek közül 16-an részesültek egy újabb ciklus kladribin-kezelésben (Mavenclad néven). A vizsgálat célja a 16 ausztrál beteggel kapcsolatos hatékonysági és biztonságossági eredmények ismertetése; a betegek először 2010/2011-ben kaptak kladribin tablettát (Movectróként, 1,75 mg/ttkg), majd 2018 óta újra (Mavencladként).

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Hosszú távú terápiamonitorozás

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 37. kongresszusának „Terápia – hosszú távú terápiamonitorizálás” című poszterszekciójában ismertették a kladribin-terápia való világbeli adatait felölelő CLARION vizsgálat terápiaváltásról szóló eredményeit. A több – összesen hét – regiszter, köztük az MSBase adatait is felölelő adategyesítés arra is választ keres, hogyan történik a terápiaváltás a klinikai gyakorlatban, milyen mintázat figyelhető meg a hosszmetszeti képeket összevetve azokban, akik újonnan váltottak kladribinre vagy fingolimodra. Az ma már világos, hogy a betegségmódosító terápiát jó esetben hosszú távra tervezzük, és élethosszig adjuk. Ezért fontos hosszú távon is ismernünk a betegségmódosító terápiák biztonságosságát.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

IVIG-en innen és túl – A CIDP kezelési lehetőségei kórházunk adatai alapján

KÁSA Krisztián, BORS Dávid, RÓZSA Csilla

A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (CIDP) a perifériás idegrendszer betegsége, ami kezelés nélkül maradandó rokkantságot okozhat. A kórházunkban gondozott betegek adatait tekintettük át az alkalmazott terápia típusának és hatékonyságának megítélése, a terápia okozta mellékhatások és azok gyakoriságának felmérése céljából. Az adatokat az országos CIDP-regiszterből, illetve a kórházi medikai rendszerből nyertük. A diagnosztikai kritériumok minden esetben teljesültek. A betegség típusos tünetekkel járt, 1-1 esetben észleltünk tisztán szenzoros formát, illetve DADS-variánst. Az átlagos életkor a betegség kezdetekor 52 év (medián) volt. 5 esetben először Guillain–Barré-szindróma, egy-egy esetben pedig polyneuropathia és kétoldali carpalis alagút szindróma volt a kezdeti diagnózis. A leggyakrabban alkalmazott kezelés az intravénás immungobulin (IVIG) volt, de több páciensnél végeztünk plazmaferézist, illetve néhány esetben tartós immunszuppresszív terápia is beállításra került. Két esetben autológőssejt-transzplantáció történt. A terápiák hatékonyságának megítélését nehezítette, hogy a mindennapi közkórházi gyakorlatnak nem része a pontozóskálák felvétele. Szteroidterápia egy esetben volt hatástalan, adekvát dózisú és időtartamú adagolás ellenére. Plazmaferézis vagy IVIG mellett a betegek többsége egyensúlyba került. Súlyosabb relapszusok esetén a beállított immunszuppresszív kezelés is hatékonynak bizonyult 1-1 esetben. A leggyakoribb mellékhatás az Imuran okozta hasi panaszok és laboreltérések voltak, két esetben fordult elő tartós szteroidkezelés következményeként osteoporosis kompressziós csigolyatörésekkel, egy esetben IVIG-kezeléshez társuló fejfájás. Összefoglalás: A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia jól felimerhető és diagnosztizálható betegség, ami jól reagál adekvát dózisban és megfelelő ideig alkalmazott terápiára, így a tartós rokkantság megelőzhető. Kellő odafigyeléssel a kezelések mellékhatásai is kivédhetők.

HUN 2021;6(2)