Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

A SZOTE neurológiai klinikája

Újabb adatok a sclerosis multiplex patogeneziséhez. Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a sclerosis multiplex diagnosztikájában. A sclerosis multiplex diagnózisa és modern terápiája. A sclerosis multiplexes betegek rehabilitációja. Az izolált opticus neuritis kortikoszteroid kezelése. Klinikapatológiai konferencia.

HUN 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

[A vestibularis rendszer patológiája]

GOSZTONYI György, ZILL Edith

[A vestibularis végkészüléknek, csekély mérete ellenére, rendkívül kiterjedt összeköttetései vannak az idegrendszer többi részével. A vestibularis rendszert a végkészülékben, a n. vestibularis mentén, agytörzsi magvaiban és kisagyi projekcióiban érheti anatómiai károsodás. A vestibularis rendszert daganatos, gyulladásos, vascularis, nutritiv és degeneratív természetű folyamatok károsíthatják. Újabban az AIDS idegrendszeri szövődményei kapcsán is észlelhető a vestibularis rendszer károsodása. Kiterjedésüket tekintve a laesiók gócosak, többgócúak és diffúzak lehetnek. Míg a múltban a neurootológiai vizsgálatok eredményeit csak post mortem anatómiai leletekkel lehetett összevetni, a NMI neurootológiai és topoanatómiai összehasonlító vizsgálatokra új lehetőségeket nyit. ]

ENG 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1987. DECEMBER 01.

Látórendszeri károsodások sclerosis multiplexben

DR. PAPP Erzsébet, DR. COPF József, DR. PÁLFFY György

433 sclerosis multiplexes beteg közül 246 opticus laesios esetet dolgoztunk fel. A látórendszeri károsodás előfordulása 560%-os volt. Gyakoribbak voltak az opticus laesiot bizonyító elváltozások közül az enyhe, a betegnek sokszor szubjektív panaszt nem is okozó tünetek, mint a mindig látásromlással járó neuritis retrobulbaris. Opticus laesio mellett az agytörzsi és spinalis érintettség volt a leggyakoribb. A liquorban az OGP a határozott SM-es csoportban 800/o-ban fordult elő. Típusos neuritis retrobulbaris 19%-os gyakoriságú a beteganyagunkban. A demyelinisatios eredetű neuritis retrobulbaris során a visusromlás az esetek többségében 5/50-nél kisebb, a gyógyhajlam jó, a lefolyás szeszélyes. Neuritis retrobulbaris 150/o-ban az SM első schubjában jelentkezett. A betegség lefolyása során csak 4%-ban alakult ki neuritis retrobulbaris. Az inicialis neuritis retrubulbarist gyakorlatilag 5 éven belül követte a többi szisztéma érintettsége. Az SM lefolyása során jelentkező neuritis retrobulbaris is 5 éven belül alakult ki. A neuritis retrobulbarissa1 kezdődő SM lefolyását nem találtuk benignusabbnak.

HUN 1987;11(12)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

A szerző nagyszámú beteganyagból kiválasztott 8 betegről számol be. (2 beteg vizsgálata ambulanter történt.) A hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést, amely vezető tünet volt, 1-2 héttel azelőtt lezajlott felsőlégúti infectio előzte meg minden esetben. Az észlelt harmonikus peripheriás vestibularis izgalmi tünetekkel azonos oldalon a vestibularis végkészülék anaesthesiája is megállapítható volt, 2 betegnél cochlearis tünet kíséretében. Az izgalmi tünetek és az azonos oldali végkészülék ingerelhetetlensége alapján a labyrinth-eredetet kizárhatónak, az agytörzsi encephalitist az egyéb kísérő tünetek hiánya miatt valószínűtlennek tartja. Eseteiben a „neuronitis" kifejezés alkalmazását helyteleníti. A kórképet a Guillain-Barré-syndromával párhuzamba állítva - a VIII., esetenként más agyidegek nem specifikus allergiás radiculitisének, ill. neuritisének tekinti. A „neuronitis vestibularis" kór.képből „vertigo parainfectiosa" elnevezéssel történő leválasztását indokoltnak látja.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Szerzők 41⁄2 év alatt 70 acut demyelinisatiós betegségben szenvedő beteget (disseminalt encephalomyelitis, sclerosis multiplex, opticus neuritis, Landry-Guillain-Barré syndroma, serogeneticus polyneuritis, cerebralis polyneuritis) kezeltek steroid ill. transfusiós therapiával, ill. ezek combinatiójával. Kontrollcsoportként vitaminokkal, roboránsokkal kezelt betegcsoport szolgált. Megfigyeléseik alapján az acut velőtlenedési betegségek első megjelenése a steroidkezelés indicatiós területe. Korai, nagydosisú kezelés ajánlatos. Tárgyalják a steroid-kezelés immunpathologiai alapját. Casiusticajukat és eredményeiket 6 táblázaton ismertetik.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Adatok a subdominans parietalis lebeny laesióinak tünettanához: az opticus rendszer, testvázlat és motorium szerveződésének összefüggései

DR. TEMESVÁRI Péter

16 éves jobbkezes betegnél jobb oldali parietalis laesio következtében b. o. homonym hemianopia, vestibularis hypaesthesia, ab. o. végtagok hypotoniája, atrophiája, minimalis latens paresise, ab. testfélen minden érzésféleség zavara (legkifejezettebben a posturalis sensibilitásé) állott fenn. A szem kontrollja mellett a bal testfél motilitása közel tökéletes, a térbeli orientatio ép, testvázlat-zavar nincs. Az optikai kontroll kikapcsolásával reversibilisen, tetszés szerint kiváltható a b. testfél mozgásképtelensége, a subjektív térirányok deviatiója, részleges autotopagnosia, bucco-linguo-facialis apraxia. A tactilis, kinaesthesiás és vestibularis afferentatio organikus érintettsége a testvázlat zavarának lehetőségét teremtette meg, ennek manifestatióját a testvázlat felépítésében döntő jelentőségű opticus működés megakadályozta: utóbbi kikapcsolásával ez a compenzálás megszűnik, az időleges tünetek előidézhetők. Esetünk alapján úgy látszik, a testséma döntő szerepet játszik a térbeli functiók, mindenfajta akaratlagos mozgás szervezésében.

HUN 1970;23(10)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos, LÁNG Istvánné

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚNIUS 01.

A cochleo vestibularis lelet viselkedése Barré - Lieou syndromás betegeknél a fizikotherápiával kombinált kezelés után.

ALPÁR Pál

Belsőfül eredetű halláscsökkenésben és szédülésben szenvedő betegeinknél a nyaki gerincoszlop röntgenvizsgálatát végeztük. 12 esetünkben találtunk positív leletet. Ezen betegeket értágítókon kívül gerincoszlop nyújtásban és egyéb fizikotherápiás kezelésben részesítettük. A betegeket 3 csoportba osztottuk aszerint, hogy csak nyaki spondylosist, vagy emellett organicus érelváltozásokat, illetve neuroticus tüneteket találtunk. Az első csoportba tartozó betegek, közülük is különösen azok, akik korán kerültek kezelésre jól reagáltak a komplex gyógymódra. A többi csoportban a javulás mérsékeltebb volt. Kevés számú eseteink megfigyelése is alátámasztja a belsőfül megbetegedésének összefüggését a nyaki gerincoszlop elváltozásaival.

HUN 1961;14(06)

Ideggyógyászati Szemle

1960. NOVEMBER 01.

Endoneuralis kollagenosis orbitalis neurofibrómában

HARASZTI Antal

1. A hypertrophiás neuritis szöveti képét mutató orbitalis neurofibromát ismertettünk. 2. Esetünkben neurofibroma mellett szólt, hogy ugyanazon régióból előzetesen is történt neurofibroma eltávolítás, hogy a hagymaátmetszetre emlékeztető képek csak egyes idegrostokra lokalizálódtak és a perineurium kötőszövete is felszaporodott, továbbá, hogy a klinikai vizsgálat más idegeken nem talált elváltozást. 3. Krücke felfogásához csatlakozunk, mely szerint a concentricus rost sklerosis másodlagos jelenségnek fogható fel és serosus átívódás következménye. Emellett szól, hogy a két folyamat egymás mellett is megfigyelhető volt. 4. A concentricus rostsklerosis nem specificus hypertrophiás neuritisre, hanem neurofibromában is előfordul.

HUN 1960;13(11)