Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 149

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Hogyan lettek a sebészekből orvosok?

BALÁZS Péter

Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Február 3. – Pirosban a nőkért

BENCZÚR Béla

Minden év februárjának első péntekje, a Wear Red Day arra invitál, hogy aznap öltözzünk pirosba, viseljünk valami pirosat a ruhánkon, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a nők szívbetegsége legalább annyira fontos kérdés, mint a férfiaké. A mozgalom évekkel ezelőtt az Amerikai Szívtársaság kezdeményezésére indult, és sok híresség, színésznők, énekesnők, sportolók álltak a kampány mellé.

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 03.

Február 3.: National Wear Red Day (Pirosban a nőkért)

BENCZÚR Béla

Február 3., a hónap első pénteki napja, a Wear Red Day arra invitál, hogy aznap öltözzünk pirosba, viseljünk valami pirosat a ruhánkon, ez lehet egy kendő, sál, kalap vagy kitűző, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a nők szívbetegsége legalább annyira fontos kérdés, legalább annyi áldozatot követel, mint a férfiaké.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

„Doktor úr”, a grófnő

FALVAY Dóra

1864-ben két merőben szokatlan személy jelentkezett a zürichi egyetemen orvostanhallgatónak. Az még semmiség, hogy a cár alattvalói voltak, hiszen egész Európából érkeztek hallgatók a neves iskolába, de ez a két fiatal orosz valóban hallatlan újdonságot hozott: nő létükre óhajtottak felsőoktatásban részesülni, orvosdoktorrá válni! Az első úttörő, Nagyezsda Szuszlova 1867-ben kapta meg diplomáját.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

Száz évvel ezelőtt született a hospice-mozgalom magyar úttörője, Polcz Alaine

LUKÁCS Miklós, HEGEDŰS Katalin

Száz évvel ezelőtt, 1922. október 7-én született a hospice-mozgalom és tanatológia magyar úttörője, dr. Polcz Alaine. Magyar pszichológus, író, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége. A centenáriumi év apropóján bemutatjuk Alaine munkásságát, valamint szakemberek osztják meg a vele kapcsolatos személyes és szakmai gondolataikat. 1991-ben Alaine létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt. Ekkor kezdett kibontakozni a hospice-mozgalom, amelynek célja nemcsak a betegeknek, hanem az őket gondozó családtagoknak is segítséget nyújtani a betegség és a gyász időszakában. Írói öröksége, bölcs meglátásai máig sokak számára kihatottak, velünk vannak.

Gondolat

2022. OKTÓBER 01.

Zsákutcás magyar történelem?

Bibó István 1948-ban írta az „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” című tanulmányt. Bibó szerint az akkori magyar közgondolkodást nagyban foglalkoztatja a magyar alkat megragadása, leírása, szerinte a Rajnától innen minden európai nemzetet intenzíven foglalkoztat a saját nemzetének karaktere. (Érdekes, hogy később Szűcs Jenő Elba–Lajta-határvonalat határoz meg törésvonalként, de 1948-ban a II. világháború után a Rajna vált inkább törésvonallá). Rávilágít arra, hogy sokszor a „magyar alkatot” teszi meg az értelmiségi közbeszéd a sorozatos katasztrófákért.

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

Gondolat

2022. ÁPRILIS 21.

Mire képes az ember, mire képtelen? Mire hajlandó és mire hajlamos?

Mindannyiunkban élnek válaszok a fenti kérdéseket illetően. Mind rendelkezünk egyfajta realitással, a mindennapjainkat észrevétlenül meghatározó ember- és világképpel. Rutger Bregman, korunk egyik kiemelkedő, holland származású történésze 2020-ban megjelent nemzetközi bestsellerében arra vállalkozik, hogy forgasson egyet látásmódunk kaleidoszkópján. Ráadásul szofisztikált humorral, világos, inspiráló gondolatmenetekkel és személyes hangvétellel. Talán többünknek volt kedvenc tanára, aki egyszerre volt intelligens, közvetlen és szórakoztató. Bregman e kötetben épp ilyen.

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

Életmentő kezdeményezés harmincezer forintból százezreket ér el – Különleges kezdeményezés az öngyilkosság ellen

Pécsi egyetemisták maroknyi csoportja mutat követendő példát az öngyilkosság-megelőzés terén, különleges kezdeményezéssel akarnak tenni a tragédiák ellen. Magyarországon az elmúlt tíz évben átlagosan kétezer öngyilkosság történt, összesen húszezer. Becslések szerint legalább tízszer többen kísérelnek meg véget vetni életüknek, azaz összesen kétszázezer ember akart annyira meghalni, hogy tevőlegesen önmaga ellen fordult. Ötfős kis közösségekkel számolva (család, munkatárs, barát) egymillió embert érintett csak az elmúlt tíz évben. Ez nem egyéni probléma, hanem társadalmi. „Becslések szerint több mint másfél millió magyar kísérel meg öngyilkosságot élete során. Ez csak a jéghegy csúcsa, ennek hátterében valamilyen mentális probléma áll, amivel becslések szerint a lakosság húsz százaléka küzd. Erős késztetést éreztünk, hogy ne menjünk el emellett szó nélkül, mert senkiről sem szabad lemondani! Pusztán néhány figyelemfelhívó plakátot terveztünk elhelyezni a toronyban, de tervünk megmozgatta a helyi közösséget. Kollégiumok, diákszervezetek, üzletemberek és egy alapítvány együttműködése tette lehetővé számunkra, hogy segítő ötletünk maradandó prevenciós kezdeményezéssé válhasson” – mondja Békési Áron pécsi orvostanhallgató, a kezdeményezés kitalálója.