Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az állami egészségügyi ellátás szervezeti átalakításának ellentmondásai

TÖRŐ Károly, KOLLÁTH György

Állami egészségügyi orvosi ellátásunk mai intézményrendszere több évtized alatt alakult ki. 1950 előtt az orvosi ellátás területén meglehetősen széleskörű tagozódás érvényesült. A lakosság alapellátását részben magánorvosok, részben különböző biztosítóintézetek orvosai végezték. Szakorvosi és fekvőbeteg-ellátásra különböző gyógyintézetek (kórházak, klinikák, szanatóriumok) szolgáltak, amelyek döntően közintézmények (állami, önkormányzati kórházak, egyetemi klinikák, szanatóriumok) voltak, részben egyházi és csak kivételesen magánintézmények (pl. magánszanatóriumok). Néhány nagyobb betegségi biztosítási intézménynek (pl. OTI, MABI) saját kórháza is volt, ezek azonban nem voltak alkalmasak minden biztosított beteg ellátására. Nem volt egységes a betegbiztosítás sem. Legszélesebb körű az Országos Társadalombiztosító Intézet hálózata volt.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚLIUS 01.

[A gyermek szerepe a Német Szövetségi Köztársaságban ]

NISSEN G.

[A Szövetségi Köztársaság belső berendezését illetően gyermekellenes országnak tekinthető. Az autónak mindenütt nagyobb szerepe van, mint a gyermeknek. Ennek a fejlődésnek háttere egészében még feltáratlan. A szerző megkíséreli, hogy összefoglalja azokat a lehetséges okokat, amelyek a gyermek szempontjából kedvezőtlen társadalmi fejlődésre vezettek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a gyermek-fiatalkorúak magatartási rendellenességei gyakoribbak, mint régebben. Ennek hátterében a gyakori erőltetett iskolareformok, a túlzott teljesítménykényszer, illetve ennek elutasítása biztosan szerepet játszik. Mindez annak ellenére megfigyelhető, hogy a jóléti társadalom számos speciális intézménye foglalkozik a gyermek és ifjúkor problémáival, beleértve az egészségügyet is. Ugyanakkor egyes területeken aránytalanságok mutatkoznak, különösen a pszichés zavarokban szenvedő gyermekek rovására. Éppen ezért az utóbbiak a magánorvosi ellátás területére szorulnak; A jövő útja előre nem látható, azonban úgy tűnik, hogy a szülők megnövekedett mozgási szabadságának árát számos esetben a gyermek fizeti meg.]

ENG 1981;34(07)