Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Magyar egészségügy Jövőkép 2005-ben

FRENKL Róbert

Nem éreztem semminemű büszkeséget, netán elégtételt, amikor a 2002-2006-os kormányzati ciklus derekán - a rendszerváltás óta először éltük át ezt - változott a miniszterelnök személye és az új program körvonalazásakor elhangzott, ebben a ciklusban már nem várható jelentős egészségügyi reform.

HUN 2005;15(08-09)

Magyar Radiológia

2004. FEBRUÁR 20.

A radiológia jövőképe az EU-csatlakozás küszöbén

BARANYAI Tibor

Néhány hónap választ el bennünket attól, hogy az Európai Unió (EU) tagjai legyünk. Reményeink szerint az európai államok közösségének modern országává válunk, ahol valóban az egyik legfontosabb érték az egészség. A célok elérésének tehát fontos feltétele, hogy javuljon az ország lakosságának egészségi állapota. Ha pedig megbetegszik valaki, akkor hatékony egészségügyi ellátás szolgálja elsősorban a hazai lakosságot, de emellett előtérbe kerül az EU állampolgárainak gyógyítása, az EU-n belül az egységes ellátási színvonalnak a biztosítása.

HUN 2004;78(01)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Számvetés és jövőkép

FRENKL Róbert

Nyilvánvalóan valami ilyesmire lenne szükség. A magyar egészségügyben is. No meg a társadalomban. Azután a kettőben együtt. Hiszen ha lassan is, de terjed a felismerés, érik a szlogen, hogy a nép egészsége nem az egészségügyben dől el, hanem a társadalomban. Életvitelben, kultúrában, az emberi kapcsolatokban. Az egészségügy alig képes csökkenteni az egészséget fenyegető kockázatokat, fáradtan birkózik a károkkal. Amik pedig egyre nőnek.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Az egészségügy jövői

MATOS Lajos

A szerző az egészségügyi jövőkutatás mód szereit és témáit vázolja. Az egészségügyi futurologiában módszertanilag kétféle lehetőség van a jövő megközelítésére. A descriptiv módszer során igyekszünk leírni a várható eseményeket, így készülve föl a jövőre, hogy terveket készíthessünk. A prescriptiv megközelítés lényege az, hogy elképzeljük a kívánatos jövőt, figyelembe véve a várható társadalmi és technikai változásokat és kiválasztjuk azokat a lépéseket, melyekkel az események a kívánatos jövő irányába terelhetők. A jövőképekben szerepel lehetséges jövő, várható, illetve valószínű jövő, valamint kívánatos jövő, ami a számunkra legelőnyösebbnek tűnő változat. Az alternatív jövők leírásának gyakran alkalmazott technikája a forgatókönyvek írása. Megkülönböztethetők feltáró, illetve stratégiai forgatókönyvek, valamint olyan szcenáriók, melyek az egészségügy rendelkezésére álló anyagi források elosztását igyekeznek optimálissá tenni. Példaként a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rosszindulatú daganatos betegségek alakulására vonatkozó holland szcenárió szerepel. A jövőkutatás lényege az, hogy gondolkodunk a jövőről és nem egyszerűen az, hogy igyekszünk a várható eseményeket megjósolni.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

-Amicus Plato sed magis amica veritas-

SZEBENYI Béla

A Lege Artis első 6 számának mindegyikében olvashattunk egy-egy, a magyar egészségügy jelenéről és jövőbeli problémáiról szóló, átgondolt és az előremutatás szándékával íródott összefoglaló tanulmányt; csak a címeket idézve: Rendszerváltás az egészségügyben, Reformváltás vagy rendszerváltás, Merre tovább, egészségügy?, Átalakítható-e az egészségügy? A korszerű irányitás és gazdálkodás követelményei az egészségügyben, illetve: SOTE: a reform kérdései és válaszai. (1, 2, 3, 4, 5, 6,). Ha egyetértünk azzal, hogy minden továbblépés „sine qua non”-ja az orvostársadalom és az egészségügyi dolgozók jelen helyzetének és jövőképének korrekt elemzése, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy vajon miért nem esik bennük egyetlen szó sem (!) az említett rétegek alapvető ismérvéről, a számáról?!

HUN 1991;1(13)