Részletes keresés | eLitMed.hu

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

Vérnyomásvariabilitás-mérés „visit-to-visit” módszerrel az OPAL vizsgálatban

KÉKES Ede, KISS István

A szerzõk az OPAL vizsgálat kétéves adatainak újraelemzését végezték a vérnyomás-variabilitás változásának értékelése érdekében. A variabilitás jellemzésére a hosszú idejű mérési módszer visit-to-visit formáját választották. A kombinált antihipertenzív kezelés során a vérnyomás-fluktuáció csökkenését az átlagértékek szórásával (SD) és variációs koefficienssel mérték. Megfigyelésük szerint a kombinált ACE-gátló + amlodipin kezeléssel nemcsak a szisztolés és diasztolés célvérnyomást lehetett elérni, hanem - a vérnyomás-fluktuáció folyamatos csökkenése mellett - a vérnyomás-variabilitás értékei már az elsõ év végére elérték a normotoniás egyének értékszintjeit.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2014;18(03-04)

Hypertonia és Nephrologia

2013. DECEMBER 10.

Nem gyógyszeres, nem életmód-változtatáson alapuló kezelések hypertoniában

LÉGRÁDY Péter, BAJCSI Dóra, FEJES Imola, ÁBRAHÁM György

A gyógyszeres lehetőségek széles választéka mellett is a hypertoniás betegek jelentős részében nem lehet a kitűzött célvérnyomást elérni. Ezért egyre több figyelem fordul a nem gyógyszeres, nem életmód-változtatáson alapuló terápiás lehetőségek felé. Ezek az új, eszközalapú, intervenciós kezelési technológiák reményt jelenthetnek a rezisztens hypertoniás betegek számára. Ugyanakkor ezek még nagyon költséges beavatkozások, és egyelőre viszonylag kis betegszámú vizsgálatok eredményeire támaszkodhatunk a hatékonyság és biztonságosság vonatkozásában. A következő, nagyon fontos kérdések még nyitottak ezekkel a technológiákkal kapcsolatban: kinek, mikor ajánljuk és ki dönt végül is magáról a beavatkozásról.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2013;17(05-06)

Hypertonia és Nephrologia

2013. DECEMBER 10.

A RAMONA (Ramipril és Amlodipin fix kombináció hatásosságának MOnitorozása és beavatkozással Nem járó Adatgyűjtése) vizsgálat krónikus vesebeteg alcsoportjának elemzése

SIMONYI Gábor

A hypertonia és a krónikus vesebetegség önálló cardiovascularis kockázati tényezők. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a krónikus vesebetegség nagy cardiovascularis kockázattal járó állapot. Krónikus vesebetegségben az esetek legnagyobb részében hypertoniát is észlelünk. A vérnyomáscélérték az ESH/ESC legfrissebb ajánlása szerint <140/90 Hgmm, amennyiben nem kíséri proteinuria. Az antihipertenzív terápiát - a Magyar Hypertonia Társaság ajánlásai szerint - ekkor rögtön kombinált kezeléssel kell indítani. A vizsgálat célja: A ramipril és amlodipin fix kombináció különböző dózisait tartalmazó (Egiramlon®-) terápia hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata olyan kezelt krónikus vesebetegséggel szövődött hypertoniás betegek esetében, ahol a korábbi antihipertenzív terápia ellenére enyhe vagy középsúlyos vérnyomás kategóriákba tartozó értékeket mértek. Betegek és módszer: A RAMONA vizsgálatba bevont, ambuláns, 18 évesnél idősebb, a célvérnyomásértékeket a korábbi terápia során nem elérő, továbbá az enyhe, vagy közepesen súlyos hypertonia kategóriába tartozó és krónikus vesebetegségben is szenvedő betegek adatait elemeztük a nyílt, prospektív, IV. fázisú klinikai obszervációs vizsgálat eredményei alapján [TUKEB-engedély száma: 16927- 1/2012/EKU (294/PI/12.)]. A betegek a négyhónapos vizsgálat során három viziten vettek részt (1. nap, 1. hónap, 4. hónap), amikor a ramipril/amlodipin 5/5, 5/10, 10/5, 10/10 mg-os fix kombinációs gyógyszer különböző dózisait kapták - szükség esetén a dózisok emelésével - a kezelőorvos döntése alapján. A nem proteinuriás krónikus vesebetegek célvérnyomása az ESH/ESC 2013-as ajánlása szerint <140/90 Hgmm volt. Eredmények: A vizsgálatba bevont 9169 beteg mintegy 70,1%-a esetében volt teljes a vizsgálati protokoll. E 6423 beteg közül 194 szenvedett krónikus vesebetegségben. A krónikus vesebetegek életkora 68,52±11,84 (átlag±SD) év volt, 85 (43,8%) nő és 109 (56,2%) férfi. A vizsgálat 4. hónapjára a célvérnyomást a krónikus vesebetegek 52,1%-a érte el (elsődleges célkitűzés). A hypertoniás krónikus vesebetegek vérnyomása 158,04/90,46±9,97/8,30 Hgmm-ről (1. vizit) a 2. vizitre (1. hónap) 138,77/82,12±10,68/7,21 Hgmm-re, majd a 4. hónapra (3. vizit) 130,40/78,59±7,56/5,75 Hgmm-re, azaz 27,64/11,87 Hgmm-rel, szignifikánsan (p<0,0001) csökkent a kiindulási állapothoz képest. A vizsgálat másodlagos célkitűzése vonatkozásában az összkoleszterin- és a trigliceridszintek kismértékű, de szignifikáns csökkenését észleltük, míg a HDL-koleszterin- szint szignifikánsan emelkedett. Az eGFR-érték kismértékű, de szignifikáns növekedését láttuk a vizsgálat 4. hónapjára (46,3±16,49 ml/perc/1,73 m2-ről 49,0±19,58 ml/perc/1,73 m2-re nőtt). A krónikus vesebetegek a ramipril/amlodipin különböző fix dózisú kombinációit jól tolerálták, mivel a gyógyszerrel összefüggésbe hozható, a terápia megszakításához vezető mellékhatás nem jelentkezett

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2013;17(05-06)

Hypertonia és Nephrologia

2013. JÚLIUS 20.

A Ramipril és Amlodipin kombináció vérnyomáscsökkentő hatékonyságának MOnitorozása és beavatkozással Nem járó Adatgyűjtése (RAMONA tanulmány)

TOMCSÁNYI János

A vizsgálat célja: A ramipril és amlodipin fix dózisait tartalmazó kombinációs készítmény (Egiramlon®) hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata olyan kezelt hypertoniás betegeknél, akiknél a korábbi kezelés ellenére enyhe vagy közepesen súlyos hypertoniának megfelelő tenzióértékeket mértek. Betegek és módszer: 9169, 18 évesnél idősebb, nem kellő hatékonysággal kezelt enyhe vagy közepesen súlyos hypertoniás beteget választottak be ebbe a nyílt, prospektív, IV. fázisú klinikai megfigyeléses, beavatkozással nem járó vizsgálatba [TUKEB-engedély száma: 16927- 1/2012/EKU (294/PI/12.)]. A betegek a négy hónapos időszak alatt három viziten jelentek meg, ahol a ramipril/ amlodipin 5/5, 5/10, 10/5, 10/10 mg-os kombinációjával kezelték őket, illetve feltitrálták a gyógyszerdózisukat a kezelőorvos döntése alapján. A vérnyomást validált vérnyomásmérővel, illetve ABPM-mel (Meditech) határozták meg. A kombinációs fix készítmény dózisát az adott viziten a 923, vizsgálatba bevont orvos egyénileg határozta meg. A célvérnyomás 140/90 Hgmm volt, de amennyiben a beteg diabetes, illetve ismert cardiovascularis betegség alapján fokozott kockázatú csoportba tartozott, a célvérnyomás értékét 130/90 Hgmm-re csökkentették. Eredmények: A betegek 70,1%-ában nem értették meg a fő protokollt. Ennek a 6423, protokoll szerinti betegnek az adatait és vizsgálati eredményeit dolgozták fel. A betegek átlagos életkora 60,2 év volt, 50-50%-os nem szerinti elosztásban. A kezelt hypertonia fennállásának átlagos ideje 9,8 év volt. Az átlagos vérnyomásérték 157/91 Hgmm-nek adódott. A szisztolés vérnyomás 26,4 Hgmm-rel, a diasztolés 11,8 Hgmm-rel csökkent a vizsgálat végére. Emellett 5,5/min-es frekvenciacsökkenés is kísérte a vérnyomáscsökkenést. A kezelés hatására az összes beteg 52,4%-a érte el a célvérnyomást vagy annál alacsonyabb értéket.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2013;17(02)

Hypertonia és Nephrologia

2013. JÚLIUS 20.

A magas vérnyomás kezelése angiotenzinkonvertálóenzim-gátló és kalciumcsatorna- blokkoló fix kombinációjával

E. Chazova, G. Ratova, V. Nedogoda, M. Lopatin, B. Perepech, V. Tsoma

A vizsgálat célkitűzése egy angiotenzinkonvertálóenzim-gátló (lisinopril 10 mg) és egy dihidropiridin kalciumcsatorna-blokkoló (amlodipin 5 mg) (Ekvator Richter Gedeon) (1. csoport) kis dózisú kombinációja, illetve az enalapril hydrochorothiaziddal vagy a nélkül (2. csoport) hatásosságának az összehasonlítása volt magas vérnyomásban. Anyagok és módszerek: A vizsgálatban 93 magas vérnyomásos beteg (36% férfi, 64% nő) szerepelt. Az átlagéletkor 52,6±12 év volt, a magas vérnyomás átlagosan 7,5±6,1 éve állt fenn. A vizsgálat kezdetekor a rendelőben mért vérnyomás 149,2±13,8/91,4±81 Hgmm volt. A betegeket véletlenszerűen osztották két csoportba (1. csoport, n=51 és 2. csoport, n=36). Eredmények: Az amlodipin/lisinopril fix dózisú kombinációja -28,9±11,3/-16,0±8,7 Hgmm-rel (p<0,0001) tudta csökkenteni a vérnyomást. A 2. csoportban a rendelőben mért vérnyomás -22,9±17,9/-11,5±10,7 Hgmm-rel (p<0,0001) csökkent. Az 1. csoport betegei gyakrabban érték el a célvérnyomást, mint a 2. csoport tagjai (94,1% versus 72,2%, p=0,008). Egyik csoportban sem változott jelentősen a pulzusszám. Csak az 1. csoportban figyelték meg a microalbuminuria (urinalis albuminexkréció, UAE) csökkenését -13,8±24,4 mg/24 h-val (p<0,001). A 2. csoportban javult a betegek életminősége. Azonban az életminőség javulása jelentősebb volt az 1., mint a 2. csoportban (p=0,002). Következtetés: Az amlodipin/lisinopril fix dózisú kombinációja lehetőséget ad a célvérnyomás elérésére a hypertoniás betegek 94%-ában, vesevédő hatású és javítja a betegek életminőségét.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2013;17(02)

Hírvilág

2013. MÁJUS 16.

Képzettebb beteg = sikeresebb terápia

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemzetközi Hipertónia Liga kezdeményezésére minden év május 17-én tartja a magas vérnyomás világnapját. A Magyar Hypertonia Társaság ennek apropóján az idei évben a magas vérnyomás hosszú távú veszélyeit helyezi előtérbe, hangsúlyozva a megfelelő és rendszeres gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli szokások jelentőségét is. A világnap alkalmából bemutattak két friss hazai felmérést is, amik azt igazolják, hogy érdemes a betegek életmódváltását külön eszközökkel ösztönözni és támogatni.

CIKK JOGKÉRÉS

HUN

Hírvilág

2013. MÁJUS 16.

Megfelelő étkezés, mozgás, stresszelkerülés

Hypertonia társaság: az életmódváltás is csökkenti a magas vérnyomás veszélyeit

CIKK JOGKÉRÉS

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2013. MÁRCIUS 22.

A rezisztens hypertonia okai és kezelésének lehetőségei

SIMONYI Gábor, GENCSI Kristína

A hypertonia önálló cardiovascularis kockázati tényező, ugyanakkor az egyik leggyakoribb betegség hazánkban is. A kezelésére legtöbbször kettőnél is több készítményt kell alkalmazni a megfelelő vérnyomáskontrollhoz. Definíció szerint rezisztens hypertoniát (RH) állapíthatunk meg, ha legalább három különböző gyógyszerosztályhoz tartozó készítmény (ennek egyike diuretikum) maximális dózisban történő alkalmazásával sem érhető el a célvérnyomás. Az RH gyakorisága a különböző vizsgálatok szerint elérheti a kezelt hypertoniások 20-30%- át is. Az RH fennállása növeli a cardiovascularis kockázatot, mivel a betegek nem érik el a számukra optimális célvérnyomást. Az RH a legtöbbször többfaktoros, a diagnosztizálása során ki kell zárni a pszeudorezisztenciát (például rossz compliance, fehérköpeny-effektus stb.). A valódi RH hátterében életmódbeli tényezők (például elhízás, fokozott sóbevitel, alkoholizmus stb.), továbbá sokféle gyógyszer (például nem szteroidok, kortikoszteroidok, szimpatomimetikumok) párhuzamos alkalmazása és a szekunder hypertonia állhatnak. Az RH patogenezisében fontos szerepet játszik a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás. Az RH kezelése során rendezni kell az életmódbeli eltéréseket, fel kell deríteni a vérnyomás-emelkedést okozó gyógyszereket, illetve állapotokat (például alvási apnoe, krónikus vesebetegségek, diabetes mellitus) is. Az RH gyógyszeres kezelésére nincsenek egységes ajánlások, ezért a terápia a legtöbbször 4-5 hatástani csoport alkalmazásából állhat. Az RH kezelésében az utóbbi években egyre fontosabb szerepet játszanak az eszközös beavatkozások (például a carotis-baroreceptorok ingerlése és a vesék rádiófrekvenciás denervációja) is.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2013;17(01)

Hypertonia és Nephrologia

2012. DECEMBER 30.

A hypertoniás betegek célvérnyomás-elérési arányának és gondozási minőségének segítése telemedicinális lehetőségek alkalmazásával

KISS István, KÉLES Ede

A szerzők összefoglalják a telemedicina, a telemonitorozás technikai lehetőségeit. Áttekintik a hypertoniás betegek kezelésében alkalmazott telemedicinális módszereket és azok kombinálását az otthoni vérnyomásméréssel, illetve a nővér vagy gyógyszerész további segítségével. Az eddigi eredmények alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a telemedicinális lehetőségek intenzív terjedése szükségszerű a mai magyar egészségügyi ellátásban. Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a módszer és a technikai lehetőség önmagában nem elégséges a további hatékonyság növelésére. A személyes kapcsolat és az interaktív távmonitorozás lehetősége feltétlenül szükségesek a hypertoniás betegek esetében a célvérnyomás eléréséhez és a kívánt vérnyomásérték fenntartásához, valamint a gyógyszerszedéssel kapcsolatos betegadherencia növeléséhez.

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN

2012;16(06)