Részletes keresés

Gondolat

2011. NOVEMBER 25.

Labilis idegzetű emberek: Dosztojevszkij művészete

Százkilencven éve, 1821. novemberében született Dosztojevszkij

HUN

Gondolat

2011. NOVEMBER 11.

Szüntelen sóvárgás

Dosztojevszkij a világirodalom egyik legolvasottabb írója

HUN

Hírvilág

2011. SZEPTEMBER 07.

Árnyak Rembrandt arcán

NAGY Zsuzsanna

Rembrandtot mindenki ismeri. Sokan szeretik varázslatos atmoszférájú képeit.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

KÖZ_egek

Új kiállítás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum új, külső helyszínén, a Józsefvárosi Galériában.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Ózoninjekció hátfájásra

A globális felmelegedéshez is kötődő gáz lehet a krónikus hátfájás legújabb ellenszere. Az új kutatások szerint az ózon és az oxigén megfelelő arányú keveréke képes összehúzni a sérült szöveteket és enyhíteni a hátfájdalmat.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Bevenni a Falat

NAGY Zsuzsanna

A hírek szerint a homeopata gyógyítás kelléktára új elemmel bővült, egy újabb szer került a porondra: a Berlini Fal darabkái is gyógyerővel bírnak.

HUN

Lege Artis Medicinae

2001. MÁJUS 20.

Csak a test fogoly - Frederick Delius

MALINA János

Frederick Delius (1862-1934) a XIX. és a XX. század fordulójának jellegzetes, ugyanakkor nagyon is egyéni hangú poszt-wagneriánus zeneszerzõje volt, Nietzsche követõje, a magány és az elmúlás költõje. Mestere volt a hangszerelésnek, a zenekari színeknek, s így szuggesztív zenéjébõl hallgatója számára nem is annyira a rezignációra való hajlam emlékezetes, mint inkább természetfestésének érzékletessége és ereje, operáinak érzelemgazdag és érzéki atmoszférája.

HUN 2001;11(05)

Ideggyógyászati Szemle

1987. OKTÓBER 01.

Neuroticizmus, családi atmoszféra és tanulmányi teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata gimnáziumi tanulóknál

DR. CSORBA János, DR. RATKÓCZY Éva

A szerzők egy gimnazmm 55 tanulójánál vizsgálták a neuroticizmus, a családi atmoszféra és a tanulmányi teljesítmény összefüggéseit. Igazolták, hogy a negatív családi miliő összefüggésben van a magatartászavarral és a rossz tanulmányi eredménnyel, ezenkívül az ilyen családban nevelkedett diákok fokozott neuroticizmusúak. A gyenge tanuláshoz viszont nem volt egyértelműen fokozott neuroticizmus, magatartászavar vagy személyiségdimenzió hozzárendelhető. Az introverzió Eysenck N és a klinikai neurózis között nincsen közvetlen kapcsolat. A gyenge tanulók a jól tanulóktól nem különböztek a rizikóskálákban, de a szerzők hangsúlyozzák, hogy tanulmányi eredmény vonatkozásában mintájuk nem reprezentatív.

HUN 1987;11(10)

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

A genetikai tanácsadás néhány problémája schizophren psychosisok esetén

CZEIZEL Endre, UNGVÁRI Gábor

Szerzők a genetikai tanácsadás szempontjából foglalják össze a schizophren psychosisok diagnosztikájának, genetikájának és genetikai tanácsadásának legfontosabb alapelveit a gyakorló psychiaterek és az orvosgenetikus számára. A genetikai tanácsadás stratégiáját illetően a nosológiai szempontok mellett a szocio-kulturális, szociálpsychológiai tényezők, valamint a családi érzelem - atmoszféra fontosságát és egyidejű figyelembevételét hangsúlyozzák. A schizophren (és általában a psychiatriai) betegek és családjuk különleges helyzete miatt célszerűnek tartják önálló psychiatriai genetikai tanácsadó létrehozását.

HUN 1985;38(08)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚLIUS 01.

Neurotikusok klinikai csoport-pszichoterápiája

HIDAS György

Csoport-pszichoterápia a betegek és a pszichoterapeuta orvos emberi társas kapcsolatai és kölcsönös egymásrahatása által kialakuló új sajátságokkal rendelkező egészet használja fel gyógyításra. Az orvos tudatos magatartásának és pszichoterápiás munkájának döntő szerepe van. Kórházban bent fekvő neurotikus betegek pszichoterápiás csoportjai nyíltak, heterogének, 6—8 tagból állnak A csoport-pszichoterápia nemcsak terápiás, hanem diagnosztikus jelentőségű módszer is, az emberközi kapcsolatok alakulása in statu nascendi figyelhető meg. Kórházi pszichoterápiás csoport szerkezetét a neurotikus tendenciózus faktora és a függőségi igénye is döntően meghatározza. Ez a csoportvezető köré centrált alakzatot hozza létre. A terápia egyik döntő foka a csoport szerkezet átalakítása csoport centrumú csoportba. Ez a betegek önállósagát, aktív munkáját, felelősség érzésük fokozódását igényli és hozza magával. A pszichoterápiás csoport ,,munkacsoport” is, amely a felmerülő problémák megoldásán dolgozik a gyógyulás érdekében. A munkacsoport-működés és a függőségi igény között ellentét van, ennek dinamikai ütközőpontja a pszichoterápiát vezető orvos. Az orvos feladata megteremteni a csoport toleráns atmoszféráját, a modus operandit kialakítani és értelmezéseivel a csoport pszichoterápiás folyamatot mozgásban tartani. A negatív vagy pozitív emocionális feszültség optimális foka szükséges a csoport-pszichoterápiában. A negatív feszültség egyik forrása az összeütközés a betegek kapni vágyó igénye és az orvos megtagadó magatartása kozott. Terápiás tényezők a csoport-pszichoterápiában: az orvos és az egymás iránti pozitív érzelmek, az univerzalizáció, a katarzis, a tükrözési reakciók, az értelmezések, az értelmi és érzelmi belátás, az önismeret és az ismeretek gazdagodása, a tanácsadás, a csoport adekvát valóság vizsgálata. A csoport-pszichoterápia folyamán mobilizálódnak az egészséges, az öngyógyító erők, növekszik az egészséges alkalmazkodóképesség, kiterjed a közösségi érzés, csökken az elszigeteltség érzése. A csoport-pszichoterápiás folyamatban részt vesz az orvos is emocionáli san. Ez szükséges ahhoz, hogy adekvátan segíthessen a betegeknek, azonban észrevevését emóciói zavarhatják. Megfigyelő orvos résztvétele a csoport pszichoterápiás ülésen segítséget és tanulást jelent a terapeuta számára. A csoport-pszichoterápia eredményei: a betegeket jobban megismerjük, a beteg-orvos kapcsolat intenzívebbé válik. Az osztály pszichoterápiás légköre javul a betegek kórházzal és egymással szembeni konfliktusainak csatornázása által. A betegekben erősödik a közösségi érzés, emberközi kapcsolataik javulnak. Lehetőség adódik a neurotikus megoldási mód megváltoztatására. A betegek spontán, sokszor negatív hatásokhoz vezető egymásrahatását tudatos beavatkozással és irányítással gyógyításra használja fel kórházban a csoport-pszichoterápia.

HUN 1963;16(07)